Viperák (értékelés és nyereményjáték)
Bár már javában tart az ősz, mégis jól esik egy kicsit visszarepülni a nyárba Katy Hays legújabb regényével, a Viperákkal. A könyv a White Lotus sorozat hangulatát idézve egy tisztázatlan, sok évvel ezelőtti haláleset történetét meséli el. Capri káprázatos szigetén játszódik, ahol a gazdag Lingate család tölt el egy hetet. Azonban mi történik akkor, ha régi titkok kerülnek felszínre, és egy rejtélyes nyaklánc felbukkanása mindent megváltoztat?
Tartsatok bloggereinkkel a nyomozás során és nyerhettek egy példányt a kötetből!
Kiadó: 21. Század Kiadó, 2025
Oldalszám: 368 oldal
Eredeti cím: The Vipers
Fordította: Borbély Judit Bernadett
ISBN: 9789635685943
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Capri szigetén, a szikrázó napsütésben bármi lehet délibáb. Egy valami azonban kétségtelen: Nincs halálosabb, mint ha egy család ráébred, hogy mindent elveszíthet.
Sarah Lingate, a drámaíró harminc éve vesztette életét. Az egész világot megrázta a hír, amikor holtan találták egy fényűző, hófehér villa közelében. A Lingate család azóta is úgy tartja, hogy tragikus baleset történt azon az éjszakán. Bizonyságul minden júliusban Caprira utaznak.
Ebben az évben Helen Lingate-nek, a családi vagyon egyetlen örökösének van egy terve. Az apja Helen minden lépését figyeli, a nő ezért a család asszisztensének, Lorna Morenónak segítségét kéri, hogy egérutat nyerjen. Kívülről egység látszatát keltik, zárt ajtók mögött azonban forrnak az indulatok a családban. Amikor megérkeznek a villához, ajándék várja őket, nem lehet tudni, ki hagyta ott: a nyakék, amit Sarah viselt a halála éjjelén.
A rendőrség újra nyomozni kezd, és a családtagok egymás ellen fordulnak. Elkerülhetetlen, hogy felszínre kerüljön a régi titok – lehet, hogy egyikük se hagyja el élve a szigetet?
Véleményem:
Katy Hays stílusa nem volt ismeretlen a számomra, hiszen két éve már olvastam A kolostor című regényét (értékelésem ITT). Új kötete, a Viperák, nem csak amiatt landolt a kívánságlistámon, mert szerettem volna újabb esélyt adni a hangulatteremtésben kitűnő írónőnek, hanem azért is, mert a borító kialakítása, színvilága szinte hipnotikusan vonzott magához. Persze, a külső nem minden, én sem mondtam volna csupán ezek alapján igent, de egy jó családi drámára, szekrényből kipottyanó csontvázakra mindig vevő vagyok, és tulajdonképpen ezen a téren nem is volt hiányérzetem.
A Viperák cselekménye a sokak számára álomszerű, luxus-nyaralóövezetbe, Capri szigetére kalauzol bennünket. Ezen a szigeten szokott rendszeresen nyaralni a dúsgazdag Lingate család, kiknek csillogó életét 30 évvel ezelőtt egy súlyos tragédia árnyékolta be. Annak idején Sarah Lingate, a korábban sikeres drámaíró itt halt meg, a halálával kapcsolatos nyomozást pedig ugyan lezárták és balesetnek vagy öngyilkosságnak nyilvánították, azért a sajtó, vagy időnként egy-egy közelebbi/távolabbi ismerős felvetette a gyanút, hogy esetleg idegenkezűség állhatott a dolog mögött. Most, a regény jelen idejében Sarah és Richard lánya, Helen már felnőtt nő, aki szeretne egyszer és mindenkorra szabadulni a befolyásos és fullasztó családi nyomás alól, és egy füst alatt megtudni végre, mi történt annak idején az édesanyjával.
A történet több idősíkon játszódik, több nézőpontból. Helen jelen idejű nézőpontja mellett megismerjük barátnője (és egyben a család asszisztense), Lorna szemszögét is, illetve egy-egy fejezet erejéig a régmúltba és Sarah életébe is bepillantást nyerhetünk. Az a fajta történet ez, ahol a szereplők sem egymással, sem velünk, olvasókkal nem teljesen őszinték. Az viszonylag hamar kiderül, hogy Helen és Lorna közös tervet forral, ám ennek részletei csak apránként bontakoznak ki. A felszínen idilli családi nyaralás mögött nagyon hamar felsejlik a rengeteg szőnyeg alá söpört titok, a családtagok közti feszültség, és összességében annak a rettentő nyomása, hogy a család érdekeit és jó hírét mindenek felett meg kell őrizni. Lehet, hogy még mások életének az árán is?
Az eseményeket az indítja be, amikor egy nap a család csomagot kap, ebben a csomagban ugyanis az a nyakék található, amit Sarah viselt a halála előtt. De vajon ki küldhette, és mi a célja vele azon túl, hogy végre esetleg kiugrassza a nyulat a bokorból? A családtagok mellett kapunk további mellékszereplőket is, legyen szó személyzetről vagy régi családi barátról, akik egytől egyik gyanúsak, és sokáig nem igazán lehet tudni, ki milyen motivációk mentén szövögeti a hálóját. Katy Hays azt a fajta írói megoldást választotta, amikor igazán egyik szereplővel sem tudunk szimpatizálni, itt drukkolni talán csak Sarah-nak lehet, még azzal együtt is, hogy pontosan tudjuk, hogyan végződött az ő története. Tényleg csak abban lehet bízni, hogy legalább ő kap egyfajta feloldozást vagy igazságszolgáltatást a kötet végére, és olvasóként már azt sem bántam volna, ha ez csak minden felvonultatott más karakter össznépi bukásával valósítható meg.
Én alapvetően nem bánom, ha egy lélektani, családi dráma vagy thriller nem pörög ezerrel, és csak lassan bontakoznak ki a karakterek fő motivációi vagy a régmúlt eseményei. Itt sem ezzel volt a gondom, tulajdonképpen le is kötött a történet, akkor is, ha éppen nem történt benne semmi érdemleges. Inkább a korábban tapasztalt erős hangulatteremtés hiányzott kicsit, szerintem ez a sztori elbírt volna sokkal-sokkal több fullasztó, nyomasztó feszültséget, de sokszor ennek csak a szándékát éreztem, nem a végeredményét. Az persze nagyszerűen átjön, hogy a gazdagok és kiváltságosok világa milyen szabályok szerint működik, ahogy egy ilyen szinten összezáró, kívülről csillogó, belülről rothadó családnak a rajza is, de szerintem sokkal jobban a részesének kellett volna éreznem magam, ami talán úgy valósult volna meg, ha legalább egyetlen szereplővel tudok kicsit azonosulni, és átérezni az ő szenvedését. Nagyobb fordulatokat inkább csak a könyv utolsó harmadában kapunk, egészen odáig csak építkezik a szerző, de én nem bántam volna, ha ez az építkezés valamivel több izgalmat vagy kiváltott érzelmet hoz magával. Összességében így se marad meg rossz élményként, inkább csak azt fájlalom, hogy szerintem sokkal több lehetőség lett volna ebben a történetben - de bízom benne, hogy ezt a jövőben még tudja az írónő szépíteni.
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti a lassan építkező, családi drámákat, ahol minden szereplő titkol valamit, még előlünk is.
Nyereményjáték:
Játékunk során a turné állomásain feltett kérdésekre kell helyesen válaszolnotok, melyekre a megoldást a beleolvasóban találjátok.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Hogy hívják Capri szigetének fő kikötőjét?
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése