HiSztorik- Urbánszki László: A nemzetségfő

Urbánszki László: A nemzetségfő 

(A magyarok nyilaitól... 4.)

Szenzár, Budapest, 2018.

ISBN: 9789632279442

Fülszöveg:

914-et írunk. Agacs százados elégedett a világgal. Vagyont, hatalmat szerzett, rá kell azonban jönnie, hogy ott, ahová emelkedett, nagyon erős ragadozók küzdenek egymással. Hatalmas ellenségeket szerez, és mindent elveszít, ha nem tesz valamit.

Új uralkodója van a Keleti Frank Királyságnak, Konrád, akinek trónra lépése után háborúk törnek ki a germán törzsek között. A király elveszíti Lotaringiát, majd véres határvitába keveredik a szászokkal. A zűrzavart kihasználva fellázadnak a svábok, és Arnulf, bajor herceg is harcot indít a független királyságáért. Tarkacsu nagyfejedelem, a kiváló politikus követek útján próbál szövetséget kötni, de egyben éket is verni a hercegségek és Konrád király közé. Ötven lovasíjász élén Arnulfhoz küldi Agacsot és Kadosát. Bizánci zsoldosnak álcázva, harcban kell bizonyítaniuk a mogyeri harcosok értékét, hogy meggyőzzék a herceget a szövetség hasznosságáról. A csavaros eszű Agacs természetesen ennél jóval többet tesz. Életveszélyes játszmába kezd Arnulf herceggel és a sváb hercegségre törekvő Erchanger palotagróffal.

Előszóként:

Nem egyszerű dolog egy sorozat negyedik kötetéről úgy írni, hogy az ember ne ismételje önmagát, ugyanakkor az érékelés se silányodjon le tartalmi ismertetővé. Akiknek a korábbi könyvek elnyerték a tetszésüket, azoknak szerintem nincs szükségük kedvcsinálóra, legfeljebb annak megerősítésére, hogy a záró rész is hozza a korábbi színvonalat. Akik pedig még nem olvasták az első három kötetet, ne habozzanak! Egy kifejezetten olvasmányos, magával ragadó, izgalmas, és nem utolsó sorban humoros (történelmi) kalandregény sorozatot szalasztanának el egy kevésbé ismert, ám annál érdekesebb korból.

Véleményem:

Mély megrendüléssel vettem tudomásul, hogy ezennel véget értek kedvenc fenegyerekem, Agacs kalandjai. Igazán a szívemhez nőtt ez a csavaros eszű legény. A szemem láttára nőtt fel, fejlődött a jelleme, vált ifjú suhancból harcossá, majd nemzetségének megalakítójává. Hiányozni fog kifogyhatatlan leleményessége, mellyel egyik galibából keveredett a másikba, és furfangos megoldásai, elszántsága, talpraesettsége, melyekkel valahogy mégis mindig megúszta a legkilátástalanabbnak tűnő helyzeteket is. Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy egy sikeres regénysorozatot sem érdemes a végtelenségig nyújtani, az óhatatlanul is a színvonal rovására megy. Ebben a negyedik részben erről még szó sincs, a zárókötet sem marad el a korábbi részek nívójától.

Hátrafelé nyilazó magyar harcos (falfestmény). Forrás: Wikipédia

A szerző, mint azt tette a korábbi részek esetében is, rögtön a lovak közé csap, ismét az események kellős közepén találjuk magunkat már az első oldalaktól kezdve. A színtér kezdetben a mogyeriek földje: Agacsnak saját népe hatalmasságaival kell szembenéznie. Ugyan tehetős ember lett, a vagyont azonban nem elég megszerezni, meg is kell tudni védeni. Ellenségei nagynevű nemzetségekből való befolyásos emberek, őket nem lehet csupán erővel legyőzni. Agacsnak hatalmat kell szereznie, ha nem akar mindent elveszíteni. Nincs más választása, hogy elnyerje Tarkacsu nagyfejedelem támogatását, ismét veszélyes kalandokba kell bocsátkoznia a „büdösek” földjén. Szerencsére most sem marad magára, ismét feltűnnek a kedves régi ismerősök: Kadosa, Inge, Makár, Álmus, Makó, akik a segítségére lesznek. Mellettük néhány új karakter is színesíti a történetet, közülük is kiemelkedik Judár jellemfejlődése.

A szerző azon kívül, hogy a több szálon futó, izgalmas történetvezetéssel mindvégig fenntartja a feszültséget, rengeteg információt is belecsempész a regénybe. Megismerhetjük a magyar törzsszövetségi rendszer fenntarthatóságának nehézségeit a letelepedést, életmódváltást követően, valamint bepillantást nyerhetünk az öröklési rend mechanizmusaiba. Átfogó képet kapunk a Keleti Frank Királyság belső viszonyairól, a helyi nagyurak, Konrád, Arnulf és Erchanger hatalmi csatározásairól, a korszak harcászati jellemzőiről, fegyverzetéről, valamint az egyházi és világi hatalom összefüggéseiről is. Tetszett, hogy az ismeretterjesztő részek szerves részét képezték a cselekménynek, azok nem száraz leíró  formában, hanem főleg párbeszédek útján jelentek meg. A lábjegyzetekben elhelyezett szerzői magyarázatokat is nagyon informatívnak, könnyen feldolgozhatónak találtam.

Konrád keleti frank király. Forrás: Wikipédia

A fejezeteket jelen esetben is átszövi a szerzőtől már jól ismert kacagtató humor. A számos komikus jelenet tette az olvasást még élvezetesebbé, derűs perceket szerzett mind Makár harca a lefokozásért, mind Inge konfliktusa leendő anyósával. Olykor durvább stílusa, szókimondása remekül illik a környezethez, kifejező és nem öncélú. A kötetet, – mint az előző részeket is – az igényes kivitelezés, és Kertai Zalán gyönyörű borítóképei, grafikái teszik még élvezetesebbé.

A véleményemet általában számszerűsíteni is szoktam, ami jelen esetben 9,5/10 pont. A sorozat egyértelműen az egyik kedvencemmé vált. Hálásan köszönöm Urbánszki Lászlónak és a Szenzár Könyveknek a lehetőséget, hogy együtt kalandozhattam Agaccsal és a mogyeri harcosokkal.

Jehuka