Minka és a betűvetők (értékelés és nyereményjáték)


Novák Vica főszereplője, Minka egy kedves, ám félős kislány, aki a könyvekben egy-egy lépést tesz a nagylánnyá válás rögös útján. Az első mesében Minka saját szobát kap az emeleten a szülei szobájától távol, ahol talán többé meg sem látogatják, és mivel egy röpke jóéjtpuszi után már nem mesél neki az anyukája esti mesét, megfordul a fejében, hogy talán nem is szeretik már! Mivel törődésre vágyik, egy hullócsillagtól vihart kíván, ám ezzel elijeszti a Napot, és egy fura fiú felbukkan nála, hogy reklamáljon a tette miatt.
A második mesében Minka elkezdi az iskolát, de nem úgy megy neki a tanulás, ahogy másoknak, ezért elszomorodik. Aztán egy reggel elkezdenek eltűnni a betűk, és Minka Szélvészhez fordul segítségért.

Tartsatok velünk, és ismerkedjetek meg Minkával, Szélvésszel, a betűvetőkkel, a felhőfoltozókkal, a hunyorgókkal és a különféle szelekkel! Turnénk során mindkét Minka-történetet bemutatjuk nektek, és a Könyvmolyképző kiadó jóvoltából mindkettőből nyerhettek a turné végén 3-3 példányt!



Kiadó: Könyvmolyképző, 2018

Oldalszám: 60 oldal
ISBN: 9789634575269
Illusztrálta: Szimonidesz Hajnalka

A könyvet ITT tudod megrendelni!


Fülszöveg:

Ajjaj, hova szöknek a betűk?
Minka elsős, de van egy bánata: nem boldogul az olvasással.
Talán butább, mint a többiek? Ő már sose fogja megtanulni az ábécét?
Megpróbál elolvasni egy feliratot, ám furcsa dologra lesz figyelmes: egymás után illannak el belőle a betűk! Eltűnnek az újságokból, a képernyőről, sőt, a könyvekből is. Minka rögtön üzen a szelek hátán utazó, furcsa barátjának, Szélvésznek. Lehet, hogy valami galiba történt a betűvetők titkos földjén?
Kósza, a széllény hátán kalandra indulnak Szeles-zugba, hogy visszaszerezzék a betűket, és megmentsék a történeteket a feledéstől. Ki tudja, ha sikerrel járnak, hátha még Minkának is sikerül megtanulnia az olvasást.
Bűbájos, fantáziadús történet a betűkkel most ismerkedő óvodásoknak és elsősöknek.
Eredj te is ez elveszett betűk nyomába!

Véleményem:

Nagyon örülök annak, hogy nem kellett sokat várnom a folytatásra, hanem rögtön a Minka és a felhőfoltozók becsukása után már fel is csaphattam az újabb kötetet. A kedves, bátor és találékony kislány hamar a szívembe lopta magát, így kíváncsian vártam, milyen újabb kalandokba keveredik barátjával, Szélvésszel. A történet fonalát kicsivel később vehetjük fel újra, mint ahol az előző kötetben letettük. Minka azóta iskolás lett, amit újdonsült bátorságától kísérve lelkesen és izgatottan várt, azonban ahogy teltek a hetek, egyre nyomasztóbb lett a helyzet. Minka számára ugyanis nagyon nehéznek bizonyul az olvasás, nem igazodik ki a betűk világában és emiatt osztálytársai is gyakran kinevetik.


Itt rögtön meg is állnék egy pillanatra, annyira örültem neki, hogy egy ilyen központi téma vagy alapprobléma felmerülhet egy gyerekkönyvben. Az előző résznél is lelkesedtem amiatt, hogy a könyv életszagú helyzeteket hoz fel, az iskolakezdéssel járó nehézségek pedig abszolút ebbe a kategóriába esnek. Ráadásul fejlesztőpedagógusként nem tudom eléggé üdvözölni, hogy egy mesekönyvben megjelenik a tanulási nehézség kérdésköre, hiszen minden egyes nap megélem és tapasztalom, hogy ez mennyi fájdalmat, önértékelési problémát és kudarcot tud okozni a gyerekeknek, különösen akkor, ha úgy érzik, egyedül vannak gondjukkal. 

Mivel egy mesében járunk, természetesen innen sem hiányozhat valamilyen csodás elem. Ebben a történetben ez úgy valósul meg, hogy a betűk szép lassan kezdenek eltűnni mindenhonnan: Minka müzlisdobozáról, a papája újságjából, mely jelenség előtt értetlenül áll az egész család. Minka különleges cimborája, az előző kötetből megismert Szélvész segítségét kéri, hogy Szeles-zugba utazva derítsék fel a furcsa jelenség okát és keressenek valamilyen megoldást. A fiú el is jön, hogy újra felkerekedjen a kislánnyal a legkülönfélébb kalandokra. A fiatalok először a betűvetőket keresik fel, hogy megtudják, hová tűntek a betűk, de útjuk itt egyáltalán nem ér véget, hiszen még a rejtélyes hunyorgókat is meg kell látogatniuk, hogy minden kérdésre választ kapjanak. Ahogy az előző résznél, itt is ámultam a szédítő és kreatív ötletek, megoldások miatt. Ahogyan korábban a felhőszakadás szó szerinti értelmezésén ujjongtam, úgy most a betűvetőkén, hiszen ebben a mesében ezt a szófordulatot bizony szó szerint kell érteni: ezek a különös lények ültetik, nevelgetik és gondozzák a betűket, hogy sose fogyjon ki a világ a történetekből. 



Minkának most is meg kell küzdenie saját félelmeivel, nevezetesen az olvasással kapcsolatos negatív tapasztalataival, hiszen a kalandok során többször a betűk segítségével sikerül megoldaniuk egy-egy problémát. Szép lassan ráébred arra, hogy ha lassan is, de ő is képes megtanulni olvasni, legfeljebb kicsit keményebben kell dolgoznia érte, mint másoknak, és hinnie kell magában (nyilvánvaló, hogy a való életben sajnos nem mindig ennyire egyszerű egy ilyen probléma kezelése, azonban arra nagyon jó ez a könyv, hogy az ilyen nehézséggel küzdő gyerkőc átérezze, nincs egyedül, és nem kell magát kevesebbnek éreznie csak azért, mert más tempóban halad, mint a többiek). Ebben a kötetben is találkozunk bájos és mókás teremtményekkel, nekem a kedvencem a kis denevér és a sötétben élő, vakondszerű hunyorgók voltak. 

Mozgalmas volt az első sortól az utolsóig, ráadásul attól függetlenül, hogy az ember egy mesekönyvnél viszonylag biztos a végkifejletben, a köztes események teljesen váratlanok és kiszámíthatatlanok voltak. Ez a kiszámíthatatlanság szerencsére soha nem megy át kuszaságba, a történet szép, kerek egészt alkot, ahol minden szereplő és történés beleillik a szerző által megálmodott rendszerbe. Ebben a kötetben ezt a rendszert a betűk világa alkotja, ahová szépen belesimul a betűvetők, mesearatók, szivárvány szemüveg és varázsceruzák ötlete.

Maga a mese nem túl hosszú, egy este alatt kényelmesen el- vagy felolvasható, az iskolás gyerekek már könnyen megbirkózhatnak vele. Hasonlóan az előző kötethez, itt is igaz, hogy egy felnőtt olvasó számára sem unalmas vagy gyerekes, a lapokat életre keltő illusztrációk pedig megint remekül sikerültek. Már csak abban reménykedhetek, hogy Novák Vica nem áll meg ennél a két történetnél, hanem további Minka-meséket ír majd nekünk, mert ilyenkor mindig rájövök, mennyire jó érzés egy kicsit gyereknek lenni és elmerülni egy ilyen varázslatos történetben.

Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Csakúgy, mint a Minka és a felhőfoltozók esetében, kortól és nemtől függetlenül bárkinek, aki egy tartalmas, tanulságos és meseszép történetet szeretne olvasni.

Nyereményjáték:

Novák Vica csodálatos Minka-történeteit Szimonidesz Hajnalka illusztrációi teszik egészen elbűvölővé. Az illusztrátor nem csupán Minkát, Szélvészt és a többieket elevenítette meg, hanem jó néhány más mesehőst is. Ezúttal az a feladatotok, hogy a borító részletekből rájöjjetek, hogy melyik általa illusztrált mesékre gondoltunk, és a könyvek CÍMÉT beírjátok a raffledoboz megfelelő rubrikájába!


(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:
03.11. - Könyv és más
03.12. - Szembetűnő
03.14. - Sorok között
03.19. - Könyv és más
03.20. - Szembetűnő
03.21. - Nem félünk a könyvektől
03.22. - Sorok között

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések