Kisasszonyok (értékelés és nyereményjáték)


A Manó Könyvek kiadó nemrég gyönyörű kiadásban jelentette meg Louisa May Alcott klasszikusát, amelyben a March-nővérek életét ismerhetjük meg. Miközben apjuk a polgárháborúban harcol, a lányok - Meg, Jo, Beth és Amy - az anyjuk segítségével ismerkednek az élettel, női mivoltukkal, miközben megtapasztalják a testvéri rivalizálást, az első szerelmet, a veszteséget és a boldogságot. Tarts bloggereinkkel a turnén, olvasd el az ajánlóinkat, és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a Kisasszonyok legújabb kiadását!

Kiadó: Manó Könyvek, 2019

Oldalszám: 354 oldal
ISBN: 9789634036340
Eredeti cím: Little Women
Fordító: Barta Judit
Illusztrálta: Ella Bailey

A könyvet ITT tudod megrendelni!



Fülszöveg:

A négy March nővér - Meg, Jo, Beth és Amy - egy új-angliai településen, nehéz anyagi körülmények között élnek édesanyjukkal, miközben apjuk a polgárháborúban szolgál tábori lelkészként. A lányokat rengeteg kaland és váratlan balszerencse éri, és a sok tapasztalat révén egyre jobban kirajzolódik a személyiségük: a józan és megfontolt Meg társaságszerető, a fiús Jo imádja a könyveket, a szégyenlős Bethet a zenélés érdekli, a kissé önző Amynek pedig művészi hajlamai vannak.
A Kisasszonyok lányregénynek íródott, ám mára az egyik legismertebb amerikai klasszikusként ismert, amely női írók generációinak adott ihletet, és számos film- és egyéb feldolgozás készült belőle.
Louisa May Alcott (1832-1888) a Kisasszonyokon kívül több, gyermekkori élményein alapuló klasszikus regényt is írt, és a szüfrazsett mozgalomban is tevékenyen részt vett.
A könyv végén található szerzői életrajz, és egy, a cselekményről szóló kvíz plusz ajándék az olvasónak.


Véleményem:

Vannak olyan történetek, amelyek valamilyen szempontból meghatározók az ember életében, nekem ilyen volt gyerekkoromban a Kisasszonyok. Rendhagyó módon azonban nem a könyv, hanem az 1994-es filmadaptáció volt az, ami által megismertem (és amiről később azért megtudtam, hogy nagyon szépen követi a regény cselekményét, parádés szereposztással), és egész konkrétan rongyosra néztem a videokazettát. Évekkel később elkezdtem felkutatni a regény-változatot, ami akkoriban hiánycikk volt, de szép lassan sikerült összegyűjtenem mind a négy részt. Most, sok évvel az első olvasás után nagyon megörültem, hogy a Manó Könyvek gondozásában ilyen szép formában jelent meg újra a kötet, és természetesen biztos voltam benne, hogy újra szeretném olvasni. Olyan volt újra elmerülni a March család tagjainak bájos és megható kalandjaiban, mintha egy régi, kedves takaró alá bújtam volna be.


A regény Új-Angliában játszódik az amerikai polgárháború idején, középpontjában egy családdal, ahol az édesapa tábori lelkészként teljesíti hazafias kötelességeit, míg otthon várja szerető felesége és négy lánya. A négy testvér nagyon különbözik egymástól, Meg kifinomult és bájos, Jo fiús és leginkább a könyvek érdeklik, Beth csendes és visszahúzódó, Amy pedig kicsit öntelt, de azért helyén van a szíve. A lányok nagy szeretetben nevelkednek, és igyekeznek azután is derűsen látni a dolgokat, hogy a család eladósodott, és nehéz anyagi körülmények közé került. Ebben óriási szerepe van szüleik, különösen Mrs. March nevelésének, aki gyermekeit jóságra, igazságosságra és szerénységre tanítja. Ez az alaphelyzet könnyen lehetne giccses, vagy túlságosan idealista, Louisa May Alcott azonban a saját korához képest kiemelkedő emberismerettel és felvilágosult szemlélettel írta meg regényét, ami alapján akár feminista műnek is nevezhetjük. Jó példa erre, hogy egy olyan korban, ahol sok lány számára az elsődleges cél egy gazdag férj megkaparintása, a March testvéreket szüleik képességeik kibontakoztatására, önálló véleményalkotásra biztatják, és arra, hogy inkább legyenek boldogok egy szegény, de tisztességes férfi oldalán, mint hogy érzések nélkül éljenek jólétben. Még ha mai szemmel kicsit elavultnak is tűnhetnek bizonyos erények vagy a nyelvezet, azt gondolom, a történet tele van olyan fontos tanulságokkal és mondanivalóval, ami most is aktuális. 
"Az önteltség a zsenit is tönkreteheti. Igazán nem kell attól félni, hogy az igazi talentum és erény sokáig észrevétlen marad; ha pedig igen, akkor elég a tudat, hogy mindez a birtokunkban van, és jóra használjuk. A legjobb, ha a tehetség szerénységgel párosul. "

A lányok élete még kalandosabbá válik, amikor összebarátkoznak a szomszéd fiúval, Laurie-val. Eleinte félnek őt bevonni gyerekes játékaikba és titkos szokásaikba, de ahogy egyre inkább a bizalmukba avatják, olyan, mintha egy mindig is áhított fivért kaptak volna, aki védelmezi és támogatja őket. Persze a gondtalan gyermeki életbe bekúsznak a sötét fellegek is (akár a háború miatti folytonos aggodalom, akár betegségek vagy nélkülözés formájában), a családnak mindig sikerül valahogy felülkerekednie a nehézségeken, sőt, még ők azok, akik sokszor segítenek a náluk rosszabb helyzetben lévő embereknek. Nagyon lélekmelengető a mai világban ilyesmit olvasni, és nagyon szeretem, hogy a vaskos erkölcsi mondanivaló végig könnyed, sokszor humoros jelenetek közepette hangzik el.

Én teljesen elfogult vagyok, így ha vannak is a regénynek hibái, nem igazán vettem észre a mostani olvasás során sem. Újfent megállapítottam, hogy mennyire gördülékeny és olvasmányos, amellett, hogy a nyelvezete szépirodalmi minőségű. A kedvenc karakterem régen is Jo volt, ez most sem változott. A vadóc, kicsit öntörvényű, az írást és olvasást rajongásig szerető tizenöt éves lány könnyen belopja magát a szívünkbe, hiszen hibái ellenére önzetlen és a végsőkig kitart szerettei mellett.
"Szeretem az erős kifejezéseket, mert azok jelentenek is valamit."

Jo nagy álmokat dédelget, szeretne író lenni, világot látni és  új dolgokat tapasztalni, és nem szeretné, ha ezek megvalósításához másoktól kellene függenie. Valószínűleg azért sikeredett ennyire hitelesre a figurája, mert Louisa May Alcott részben magáról mintázta a karaktert, mint ahogy a March család is sok párhuzamot mutat a szerző saját családjával. Ha nem is erre van alapvetően kihegyezve a könyv, azért valamilyen szinten korrajznak is tekinthetjük, sok mindent megtudunk belőle az akkori életmódról, a nők helyzetéről és lehetőségeikről, akár az oktatás, akár a munkavállalás vagy közélet területén.

Összességében én nagyon élveztem a regényt, és bár jól ismerem a történetet, sok apró részlet volt, amit már elfelejtettem és jó volt újra feleleveníteni. A kötet végén egyébként találunk a regényen kívül néhány érdekességet is, többek között az írónőről és a könyv keletkezésével kapcsolatos információkat, illetve egy rövid kvízt is. Ella Bailey illusztrációi kedvesen színesítik a regényt, bár én amikor először láttam, hogy illusztrált kiadás lesz, nagyobb rajzokra számítottam, nem csak a fejezetek elejét díszítő elemekre. Ettől függetlenül az új kiadás nagyon szép, igényes, vastag borítóval, nagyon remélem, hogy a sorozat többi része is meg fog jelenni minél előbb. 

Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mivel sok minden megjelenik ebben a regényben a női sorstól a romantikán át a történelemig, széles azoknak a köre is, akiknek bátran ajánlom. Az biztos, hogy ha egy kedves, tiszta, ártatlan és szívmelengető olvasmányt szeretnénk a hűvösebb napokra, akkor ez a mi könyvünk.

Nyereményjáték:

Mint minden klasszikushoz, a Kisasszonyokhoz is több filmadaptáció készült az évek során. A ti feladatotok az, hogy ismerjétek fel, hogy melyik feldolgozásból van a bejegyzéseknél csatolt kép, és írjátok be a kiadás dátumát a rafflecopter dobozba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:
10/14 - Hagyjatok! Olvasok! (extra)
10/16 - Könyv és más
10/18 - Kelly és Lupi olvas
10/20 - Könyvvilág
10/22 - Hagyjatok! Olvasok! 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések