Moxie, avagy a vagány csajok visszavágnak (értékelés és nyereményjáték)
A vagány csajok visszavágnak Jennifer Mathieu könyvében! Egy félénk középiskolás lány, Vivian történetét ismerjük meg elsősorban, aki fellázad a fiúk és az ostoba viselkedések ellen egy zine megalkotásával és terjesztésével. Hamar kiderül azonban, hogy nemcsak Vivian, hanem sok más lány története is egyben ez a könyv, olyanoké, akik nem hagyják magukat! Ha felkeltettük az érdeklődéseteket, tartsatok a turné bloggereivel, és játsszatok a könyvért!
Kiadó: Könyvmolyképző, 2019
Oldalszám: 344 oldal
ISBN: 9789634575078
Eredeti cím: Moxie
Fordító: Hajdú Beáta
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
A vagány csajok visszavágnak!
Vivian Carter besokallt. Elege van a texasi kisváros középsulijából, ahol az focicsapatnak mindent szabad. Elege van a szexista öltözködési előírásokból, a folyosói beszólásokból, de legfőképpen abból, hogy értelmetlen szabályok mentén élje az életét.
Az anyja a kilencvenes évekbeli punk-rock mozgalom, a Riot Grrrl tagja volt. Viv a nyomdokaiba lépve készít egy feminista szóróújságot, amit név nélkül eljuttat a diáktársaihoz. Nincs ezzel más célja, csak kiereszteni a gőzt, a lányok azonban a kezdeményezés mellé állnak. Valóságos forradalom robban ki. A csajok forradalma.
A Moxie egy olyan történet, ami belőled is kihozza a lázadót.
Minden bizonnyal film készül belőle. Amy Poehler színésznő, író, producer produkciós cége tűzte ki célul a megfilmesítését.
Nyerj a könyvből energiát és dobd be magad, ahol csak kell!
Véleményem:
Nos, pont a minap fejtettem ki, hogy mostanában kicsit válogatósabb lettem ifjúsági irodalom terén, na de hát egy feminista címkével rendelkező, tökös csajokat ígérő fülszövegnek nem lehet ellenállni! Azért ha már itt az elején elhangzott a feminizmus, mint fogalom, egy pár gondolatot megosztanék ezzel kapcsolatban. Sajnos ehhez is annyi minden (és annyi téves információ, illetve sztereotípia) kapcsolódik már, hogy az ember lánya nem mindig tudja eldönteni, hányadán álljon vele, egyáltalán trendi-e feministának lenni, vagy ciki. Azt hiszem, ezek miatt lenne borzasztó fontos, hogy a fiatalok minél előbb megismerjék ennek a szónak az igazi jelentését, történetét, szellemiségét, ami nem arról szól, hogy hisztis csajok követelnek maguknak dolgokat, hanem az emberek közti valódi egyenlőségről és tiszteletről. És pont amiatt, hogy ezt ennyire fontosnak tartom, nem hagynék ki egy olyan regényt, aminél benne van a pakliban, hogy ezeket a dolgokat kicsit helyreteszi és megvilágítja, és amit aztán jó szívvel ajánlhatok a fiatalabb olvasóknak. Jennifer Mathieu szerintem sokat tett azért, hogy könyvében kicsit körüljárja ezt a kérdéskört, ráadásul mindezt egy nagyon szórakoztató, olykor elgondolkodtató történetbe csomagolva.
A regény főhőse, Vivian egy viszonylag átlagos texasi tinilány, akit édesanyja egyedül nevel. Udvarias, simulékony, szorgalmas és csendes, az a fajta, aki általában nem szokott a balhék közepébe csöppenni. Mondhatni szöges ellentéte az anyukájának, aki annak idején a feminista punk-rock mozgalom, a Riot Grrrl tagja volt (csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezzel kapcsolatban fájóan kevés magyar nyelvű információ van a neten, de azért angol nyelven találunk bőven adatot erről a valós mozgalomról, illetve a szerző is sok-sok irodalmat ajánl az utószóban), és aktívan felvállalta harcát az egyenjogúságért. Vivian talán örökre megmaradna jókislánynak, ha iskolájában nem harapózna el egyre inkább a szexista, a sportoló fiúkat kitüntetett figyelemben részesítő légkör, amiben nem csak a diákok, hanem sajnos sokszor a pedagógusok is aktív szerepet vállalnak. Vivian fejében egyszer csak átkattan valami, úgy érzi, ezt már nem lehet tovább tűrni, de mivel továbbra sem az az exhibicionista típus, nyílt lázadás helyett titkos röpiratokat kezd gyártani édesanyja régi zine-jainak mintájára.
Ami innentől kezdve történik, az egy nagyon szépen illusztrált példa arra, hogy egészen apró, titkos kis szövetségekből és lázadásokból hogyan tudja kinőni magát valami sokkal nagyobb. A Helyi Vagány Csajok (vagyis az a titkos szervezet, amit Vivian talált ki, és aminek egyetlen tagja sincs valójában rajta kívül) először csak arra szólítja fel a lányokat, hogy apró csillagokat rajzoljanak a kezükre, ám még ez is olyasmi, amihez csak félve mer bárki csatlakozni. Ennek ellenére szép lassan egyre többeknél telik be a pohár a fiúk viselkedése miatt, és egyre többen vállalják fel azokat a kis akciókat, amiket Vivian a titkos újságon keresztül hirdet meg. Persze, ahogy az az ilyen történeteknél lenni szokott, az iskola vezetősége keményen fellép a "lázadók" ellen, a lányoknak pedig rá kell jönniük, hogy egy ilyen ügyben csak akkor tudják kivívni maguknak az igazságot, ha vállt vállnak vetve, egységként szállnak szembe a konzervatív attitűddel. És persze Vivian-nek is el kell jutnia a karakterfejlődés azon fokára, amikor nem rejtőzködik többet, hanem nyíltan vállalja azt, amiben hisz. Az ezzel kapcsolatos jelenetek szerintem nagyon szépen voltak ábrázolva, sokszor éreztem úgy, hogy én is szeretnék a csajok közé állni, és tenni valamit.
Ezzel párhuzamosan Vivian magánéleti problémákkal is szembe kell, hogy nézzen. Egyre közelebb kerül új osztálytársához, Seth-hez, aki maga is támogatja a Vagány Csajok megmozdulásait, ugyanakkor egy idő után nehezményezi, hogy Vivian csak ezzel tud foglalkozni. Mindeközben anyukája elkezd randizni egy férfival, amit a lány nagyon nehezen dolgoz fel. Számomra egyébként ez volt a regény gyenge pontja. Vivian személyisége korához képest érett, érzékeny és értelmes lány, ennek ellenére sokszor nagyon gyerekes gondolatai vagy megnyilvánulásai voltak az anyukájával és új kapcsolatával szemben. Persze ez betudható lehet a kamaszkori hullámhegyeknek és völgyeknek, de nekem kicsit akkor is fura volt. Ezzel szemben nagyon tetszett, hogy Vivian több iskolatársát is megismerhetjük szépen lassan, és több lány esetében jól kirajzolódik, hogy miért támogatják, vagy éppen ellenzik a feminista mozgalmat.
Bár ez a regény elsősorban a feminizmus férfi-női szerepekkel kapcsolatos törekvéseire fókuszált, azért úgy éreztem, sikerült viszonylag hiteles képet adnia arról, hogy miért fontosak az ilyen mozgalmak és milyen célok mentén érdemes elindítani őket. Tetszett, ahogy a pszichológiai folyamatok megjelentek benne, főleg azzal kapcsolatban, ahogyan a csoport átlépte azt a lélektani küszöböt, ami fölött már nem a szégyenérzet, hanem a büszkeség társult hozzá a tagokban. A sokszor mély mondanivaló mellett színes életképeket kaphatunk a középiskolások mindennapjairól, őket foglalkoztató kérdésekről és nehézségekről, olvasmányos és szórakoztató formában. Remélem, lesz szerencsém még mást is olvasni az írónőtől, illetve azt is, hogy egyszer a filmvásznon láthatom viszont ezt a történetet.
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? A középiskolás korosztálynak mindenképpen, illetve bárkinek, aki kíváncsi a feminista mozgalmakra, vagy csupán arra, hogy egységként és összefogva mekkora dolgokra lehetünk képesek.
Nos, pont a minap fejtettem ki, hogy mostanában kicsit válogatósabb lettem ifjúsági irodalom terén, na de hát egy feminista címkével rendelkező, tökös csajokat ígérő fülszövegnek nem lehet ellenállni! Azért ha már itt az elején elhangzott a feminizmus, mint fogalom, egy pár gondolatot megosztanék ezzel kapcsolatban. Sajnos ehhez is annyi minden (és annyi téves információ, illetve sztereotípia) kapcsolódik már, hogy az ember lánya nem mindig tudja eldönteni, hányadán álljon vele, egyáltalán trendi-e feministának lenni, vagy ciki. Azt hiszem, ezek miatt lenne borzasztó fontos, hogy a fiatalok minél előbb megismerjék ennek a szónak az igazi jelentését, történetét, szellemiségét, ami nem arról szól, hogy hisztis csajok követelnek maguknak dolgokat, hanem az emberek közti valódi egyenlőségről és tiszteletről. És pont amiatt, hogy ezt ennyire fontosnak tartom, nem hagynék ki egy olyan regényt, aminél benne van a pakliban, hogy ezeket a dolgokat kicsit helyreteszi és megvilágítja, és amit aztán jó szívvel ajánlhatok a fiatalabb olvasóknak. Jennifer Mathieu szerintem sokat tett azért, hogy könyvében kicsit körüljárja ezt a kérdéskört, ráadásul mindezt egy nagyon szórakoztató, olykor elgondolkodtató történetbe csomagolva.
A regény főhőse, Vivian egy viszonylag átlagos texasi tinilány, akit édesanyja egyedül nevel. Udvarias, simulékony, szorgalmas és csendes, az a fajta, aki általában nem szokott a balhék közepébe csöppenni. Mondhatni szöges ellentéte az anyukájának, aki annak idején a feminista punk-rock mozgalom, a Riot Grrrl tagja volt (csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezzel kapcsolatban fájóan kevés magyar nyelvű információ van a neten, de azért angol nyelven találunk bőven adatot erről a valós mozgalomról, illetve a szerző is sok-sok irodalmat ajánl az utószóban), és aktívan felvállalta harcát az egyenjogúságért. Vivian talán örökre megmaradna jókislánynak, ha iskolájában nem harapózna el egyre inkább a szexista, a sportoló fiúkat kitüntetett figyelemben részesítő légkör, amiben nem csak a diákok, hanem sajnos sokszor a pedagógusok is aktív szerepet vállalnak. Vivian fejében egyszer csak átkattan valami, úgy érzi, ezt már nem lehet tovább tűrni, de mivel továbbra sem az az exhibicionista típus, nyílt lázadás helyett titkos röpiratokat kezd gyártani édesanyja régi zine-jainak mintájára.
Ami innentől kezdve történik, az egy nagyon szépen illusztrált példa arra, hogy egészen apró, titkos kis szövetségekből és lázadásokból hogyan tudja kinőni magát valami sokkal nagyobb. A Helyi Vagány Csajok (vagyis az a titkos szervezet, amit Vivian talált ki, és aminek egyetlen tagja sincs valójában rajta kívül) először csak arra szólítja fel a lányokat, hogy apró csillagokat rajzoljanak a kezükre, ám még ez is olyasmi, amihez csak félve mer bárki csatlakozni. Ennek ellenére szép lassan egyre többeknél telik be a pohár a fiúk viselkedése miatt, és egyre többen vállalják fel azokat a kis akciókat, amiket Vivian a titkos újságon keresztül hirdet meg. Persze, ahogy az az ilyen történeteknél lenni szokott, az iskola vezetősége keményen fellép a "lázadók" ellen, a lányoknak pedig rá kell jönniük, hogy egy ilyen ügyben csak akkor tudják kivívni maguknak az igazságot, ha vállt vállnak vetve, egységként szállnak szembe a konzervatív attitűddel. És persze Vivian-nek is el kell jutnia a karakterfejlődés azon fokára, amikor nem rejtőzködik többet, hanem nyíltan vállalja azt, amiben hisz. Az ezzel kapcsolatos jelenetek szerintem nagyon szépen voltak ábrázolva, sokszor éreztem úgy, hogy én is szeretnék a csajok közé állni, és tenni valamit.
Ezzel párhuzamosan Vivian magánéleti problémákkal is szembe kell, hogy nézzen. Egyre közelebb kerül új osztálytársához, Seth-hez, aki maga is támogatja a Vagány Csajok megmozdulásait, ugyanakkor egy idő után nehezményezi, hogy Vivian csak ezzel tud foglalkozni. Mindeközben anyukája elkezd randizni egy férfival, amit a lány nagyon nehezen dolgoz fel. Számomra egyébként ez volt a regény gyenge pontja. Vivian személyisége korához képest érett, érzékeny és értelmes lány, ennek ellenére sokszor nagyon gyerekes gondolatai vagy megnyilvánulásai voltak az anyukájával és új kapcsolatával szemben. Persze ez betudható lehet a kamaszkori hullámhegyeknek és völgyeknek, de nekem kicsit akkor is fura volt. Ezzel szemben nagyon tetszett, hogy Vivian több iskolatársát is megismerhetjük szépen lassan, és több lány esetében jól kirajzolódik, hogy miért támogatják, vagy éppen ellenzik a feminista mozgalmat.
Bár ez a regény elsősorban a feminizmus férfi-női szerepekkel kapcsolatos törekvéseire fókuszált, azért úgy éreztem, sikerült viszonylag hiteles képet adnia arról, hogy miért fontosak az ilyen mozgalmak és milyen célok mentén érdemes elindítani őket. Tetszett, ahogy a pszichológiai folyamatok megjelentek benne, főleg azzal kapcsolatban, ahogyan a csoport átlépte azt a lélektani küszöböt, ami fölött már nem a szégyenérzet, hanem a büszkeség társult hozzá a tagokban. A sokszor mély mondanivaló mellett színes életképeket kaphatunk a középiskolások mindennapjairól, őket foglalkoztató kérdésekről és nehézségekről, olvasmányos és szórakoztató formában. Remélem, lesz szerencsém még mást is olvasni az írónőtől, illetve azt is, hogy egyszer a filmvásznon láthatom viszont ezt a történetet.
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? A középiskolás korosztálynak mindenképpen, illetve bárkinek, aki kíváncsi a feminista mozgalmakra, vagy csupán arra, hogy egységként és összefogva mekkora dolgokra lehetünk képesek.
Nyereményjáték:
A Moxie egy feminista regény, úgyhogy a nyereményjátékunkban is erre a témára koncentrálunk. Feminista, női sorsokról szóló könyvek fülszövegrészleteit fogjátok megtalálni minden blogon, a feladat pedig mindössze annyi, hogy beírjátok a könyv írójának (egy esetben a szerkesztőnek) a nevét és a könyv címét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Feladvány:
Ami a szívén, az a száján: nem fél attól, hogy a legkínosabb kérdéseket feszegesse, s hogy nevén nevezze a dolgokat. Azt vallja, ha megosztjuk másokkal nőiességünk sötét, sokáig rejtett titkait, felszabadulunk. Ráadásként pedig mindeközben nagyszerűen szórakozhatunk is.
Állomáslista:
10.19. Deszy könyvajánlója
10.21. Könyv és más
10.23. Sorok Között
10.25. Könyvvilág
10.27. A Szofisztikált Macska
10.29. Kelly és Lupi olvas
Megjegyzések
Megjegyzés küldése