Színes konyha- Kreatív ételek a tányéron (értékelés és nyereményjáték)
Gondolkodtál már azon, hogyan fér meg egymás mellett a gasztronómia és a képzőművészet? Esetleg eszedbe jutott, hogy a konyhában ne csak főzz, hanem fess, színezz, alkoss? Gelb Tatjána különleges szakácskönyvéből megtudhatod, hogyan lehetséges mindez természetes alapanyagok felhasználásával, ráadásul ha három bloggerünkkel tartasz, alaposabban is belepillanthatsz egy-egy receptbe. Természetesen a játék sem marad el, a turné végén kisorsolunk egy példányt a Boook Kiadó jóvoltából.
Kiadó: Boook, 2019
Oldalszám: 132 oldal
ISBN: 9786155417511
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Van úgy, hogy az ember nem találja meg az útját ifjú korában, csak később. Így volt ez Gelb Tatjánával is, akit a szülei fogorvosnak, az élet viszont művésznek szánt. Tánya tervezett már ruhát, készített ünnepi dekorációt, vezette magazinok és blogok kulináris rovatát, szerepelt hazai és külföldi televízióműsorokban (a hazai közönség a Konyhafőnök 2. évadában ismerhette meg és követhette a döntőig). Fest, zongorázik, verset ír – és most már könyvet is.
A legnagyobb szerelem azonban számára a főzés. Nem tanulta, nem dolgozott konyhainasként, csak odaállt a pult elé, és főzött. Ösztönösen. A konyhájában nem találni leveskockát vagy mesterséges ízfokozót, viszont fellelhető benne minden természetes alkotóelem. Ételei csupa egészséges alapanyagokból készülnek, és igazi konyhaművek. Mi több, festmények!
Könyvében Tánya megmutatja, hogy a konyhaművészet és a festészet milyen remek párost alkot. A nem mindennapi fogásokat olyan mesterien tálalja, hogy azok kész alkotásokká válnak: csendélet, tájkép, tetszetős vázlat, de gyerekrajz is megjelenik a tányéron. A könyvben szereplő 44 étel között találni ínycsiklandó előételeket, salátákat, leveseket, vegetáriánus és húsos főételeket, valamint mennyei desszerteket, amelyeket maga Tánya örökített meg gyönyörű képeken.
Véleményem:
Elég régen volt már szakácskönyves bejegyzésem, aminek teljesen prózai és gyakorlati okai voltak. Nyáron költözködtem, és a jelenlegi konyhám, bár szépen alakul, még mindig távol áll a tökéletesen felszerelttől. Így, bár persze főzőcskézünk benne rendesen, azért időről időre kiderül, hogy mennyi apróság, eszköz vagy alapanyag hiányzik még, amiket igyekszem folyamatosan pótolni. Gelb Tatjána szakácskönyvére most mégsem tudtam nemet mondani, nagyon megfogott külalakra is, és arra is kíváncsi voltam, hogyan lehet a képzőművészetet összeházasítani a gasztronómiával. Nekünk nincs tévénk, de amikor szüleimnél vagyok, és éppen műsoron van, mindig nézzük a Konyhafőnököt- a kötet szerzője is itt bukkant fel anno versenyzőként- és ilyenkor mindig elfog a vágy, hogy a rutinból elkészített ételek mellett különlegesebb fogásokkal is kísérletezzek kikapcsolódás gyanánt. Úgy láttam, hogy a Színes konyha című szakácskönyv épp eléggé merész ahhoz, hogy néhány újszerű ötletet merítsek belőle, de annyira azért nem, hogy rögtön a receptek elolvasása után elrettenjek. A továbbiakban szépen végigmennék a szakácskönyveknél alkalmazott szempontjaimon, hogy jobban lássuk, miről is van szó.
Felépítés/külalak:
A kötet maga nagyon esztétikus, a borítón szereplő ételfotó egyből magára vonta a figyelmemet. Ahogy belelapozunk, látjuk, hogy gazdag és színes illusztrációkkal van tele, ráadásul ez ebben az esetben nem csupán az elkészült ételek fényképeit jelenti, hanem az ételek által inspirált festményeket is, amik nagyon jól kiegészítik a recepteket. Az egy picit zavaró, hogy nem kemény fedeles a borítója, főzés közben azért a szakácskönyvek nálam elég nagy strapának vannak kitéve, és mindig aggódom, hogy valami bajuk esik. Ettől függetlenül öröm kézbe venni és lapozgatni.
Szerkezetét tekintve világos és áttekinthető, hagyományos megközelítés szerint csoportosítja a recepteket. A kötetből készíthetünk előételeket és salátákat, leveseket, főételeket és desszerteket. Tetszett, hogy az előszó után egy külön kis fejezetet találunk a természetes színezékekről, innen megtudhatjuk, milyen növényekkel, fűszerekkel dobhatjuk fel a tányérunkat, hogy a végeredmény valóban olyan szemet gyönyörködtető legyen, mint egy festmény esetében. Az elkészíthető ételekről minden esetben szerepel fotó is, az én szememben plusz pont, hogy ezeket szintén Gelb Tatjána készítette.
Hozzávalók/alapanyagok:
Előre sejtettem, hogy ez nem egy "dobj össze valamit a koliban három hozzávalóból"-típusú könyv lesz, hanem olyan, ami válogatott alapanyagokat és alaposabb felkészülést igényel. Ez az esetek többségében igaz is, de örömmel tapasztaltam, hogy akad jó néhány olyan recept is, ami egyszerűbb, könnyen beszerezhető- és nem mellesleg megfizethető- hozzávalókból áll. Szerintem nagyon jó ez a sokszínűség, mert így egy adott könyvön belül is lépegethet a kezdő szakács fokról fokra, egyre komplexebb és bonyolultabb ételeket készítve.
A receptek esetében az ízharmónia mellett ugyanolyan fontos szempont az esztétikum is, hogy a tányérra végül egy igazi műalkotás kerüljön. A szerző sokat játszik a színekkel, a különböző textúrákkal (na látjátok, ezt a szót is a Konyhafőnökből tanultam:)), és nem fél olyan ízeket vegyíteni egymással, amelyek első hallásra talán picit extrémnek tűnnek. Az elkészült tányérok ugyan sok pepecselést igényelnek, de azt gondolom, megérik a fáradtságot, hiszen akár a saját, akár szeretteink estéjét feldobhatjuk, ha ilyen, már-már ünnepélyes vacsorát teszünk az asztalra.
A kötetben szereplő 44 étel egyébként nagyon változatos az alapanyagok és ízvilág tekintetében, a szerző ki is tért rá az előszóban, hogy nem szerette volna saját magát megkötni egy adott nemzetiség konyháján vagy egy adott ételfajtán keresztül. Akadnak itt húsételek, halak, sok-sok friss zöldség és gyümölcs, hagyományosabb és egzotikusabb fűszerek, így tényleg mindenki megtalálhatja benne a saját számításait.
Tartalom/leírás:
Nálam itt mindig az a végtelenül prózai kérdés, hogy maga a recept mennyire világos, érthető, mennyire könnyű elkészíteni a megadott instrukciók alapján. Jelen esetben ezzel nem volt semmi gondom, sőt, tetszett, hogy sokszor nem csak arra tér ki a leírás, mit csináljunk, hanem arra is, hogy miért fontos azt csinálnunk (pl. hogy valami ne ragadjon össze stb.). Egy kezdő szakács számára (magamat is ide sorolom) nagyon hasznos dolog, ha a főzés tudományát összefüggéseiben láthatjuk, és megértjük, hogy mi is történik pontosan az alapanyagokkal a folyamat során.
Kis extra a kötetben, hogy a receptekhez egy-egy képzőművészeti irányzat van rendelve, illetve a már korábban említett festmények az ételekről. Nekem jól esett volna, ha kicsit többet olvashatok ezzel kapcsolatban, de belátom, hogy egy szakácskönyv esetében nem lehet nagyon más tartalmi irányba elmenni. További plusz pont, hogy a receptek elején olvashatjuk a szerző rövid, személyes leírását az adott ételhez, kitérve arra, hogy mit szeret benne, mire szokott figyelni vele kapcsolatban stb.
Kipróbálás:
A szakácskönyvek értékelésének szerintem mindig ez a legizgalmasabb része, hiszen itt derül ki igazán, hogy mennyire alkalmazható egy kötet a mindennapokban. Bár sok különlegesebb étel között vacilláltam, végül mégis egy egyszerűbb recept mellett kötöttem ki, a korábban említett hiányos konyhai felszereltség végett. Ez az étel nem más, mint a chili con carne, amit sokszor készítettem már, de ez a recept sok újdonságot jelentett a hozzávalók tekintetében.
Hogy ráhangolódjak a főzésre és minél természetesebb alapanyagokat szerezhessek be, első utam a piacra vezetett, ahol sikerült minden szükséges zöldséget beszereznem. Újdonság volt, hogy ebbe a csilis babba nem kellett kukoricát tenni (igen, én is azt mondtam először, hogy "pedig az a legjobb benne"), ellenben kellett bele zellerszár és sárgarépa, amit én eddig sosem főztem bele.
Elég régen volt már szakácskönyves bejegyzésem, aminek teljesen prózai és gyakorlati okai voltak. Nyáron költözködtem, és a jelenlegi konyhám, bár szépen alakul, még mindig távol áll a tökéletesen felszerelttől. Így, bár persze főzőcskézünk benne rendesen, azért időről időre kiderül, hogy mennyi apróság, eszköz vagy alapanyag hiányzik még, amiket igyekszem folyamatosan pótolni. Gelb Tatjána szakácskönyvére most mégsem tudtam nemet mondani, nagyon megfogott külalakra is, és arra is kíváncsi voltam, hogyan lehet a képzőművészetet összeházasítani a gasztronómiával. Nekünk nincs tévénk, de amikor szüleimnél vagyok, és éppen műsoron van, mindig nézzük a Konyhafőnököt- a kötet szerzője is itt bukkant fel anno versenyzőként- és ilyenkor mindig elfog a vágy, hogy a rutinból elkészített ételek mellett különlegesebb fogásokkal is kísérletezzek kikapcsolódás gyanánt. Úgy láttam, hogy a Színes konyha című szakácskönyv épp eléggé merész ahhoz, hogy néhány újszerű ötletet merítsek belőle, de annyira azért nem, hogy rögtön a receptek elolvasása után elrettenjek. A továbbiakban szépen végigmennék a szakácskönyveknél alkalmazott szempontjaimon, hogy jobban lássuk, miről is van szó.
Felépítés/külalak:
A kötet maga nagyon esztétikus, a borítón szereplő ételfotó egyből magára vonta a figyelmemet. Ahogy belelapozunk, látjuk, hogy gazdag és színes illusztrációkkal van tele, ráadásul ez ebben az esetben nem csupán az elkészült ételek fényképeit jelenti, hanem az ételek által inspirált festményeket is, amik nagyon jól kiegészítik a recepteket. Az egy picit zavaró, hogy nem kemény fedeles a borítója, főzés közben azért a szakácskönyvek nálam elég nagy strapának vannak kitéve, és mindig aggódom, hogy valami bajuk esik. Ettől függetlenül öröm kézbe venni és lapozgatni.
Szerkezetét tekintve világos és áttekinthető, hagyományos megközelítés szerint csoportosítja a recepteket. A kötetből készíthetünk előételeket és salátákat, leveseket, főételeket és desszerteket. Tetszett, hogy az előszó után egy külön kis fejezetet találunk a természetes színezékekről, innen megtudhatjuk, milyen növényekkel, fűszerekkel dobhatjuk fel a tányérunkat, hogy a végeredmény valóban olyan szemet gyönyörködtető legyen, mint egy festmény esetében. Az elkészíthető ételekről minden esetben szerepel fotó is, az én szememben plusz pont, hogy ezeket szintén Gelb Tatjána készítette.
Hozzávalók/alapanyagok:
Előre sejtettem, hogy ez nem egy "dobj össze valamit a koliban három hozzávalóból"-típusú könyv lesz, hanem olyan, ami válogatott alapanyagokat és alaposabb felkészülést igényel. Ez az esetek többségében igaz is, de örömmel tapasztaltam, hogy akad jó néhány olyan recept is, ami egyszerűbb, könnyen beszerezhető- és nem mellesleg megfizethető- hozzávalókból áll. Szerintem nagyon jó ez a sokszínűség, mert így egy adott könyvön belül is lépegethet a kezdő szakács fokról fokra, egyre komplexebb és bonyolultabb ételeket készítve.
A receptek esetében az ízharmónia mellett ugyanolyan fontos szempont az esztétikum is, hogy a tányérra végül egy igazi műalkotás kerüljön. A szerző sokat játszik a színekkel, a különböző textúrákkal (na látjátok, ezt a szót is a Konyhafőnökből tanultam:)), és nem fél olyan ízeket vegyíteni egymással, amelyek első hallásra talán picit extrémnek tűnnek. Az elkészült tányérok ugyan sok pepecselést igényelnek, de azt gondolom, megérik a fáradtságot, hiszen akár a saját, akár szeretteink estéjét feldobhatjuk, ha ilyen, már-már ünnepélyes vacsorát teszünk az asztalra.
A kötetben szereplő 44 étel egyébként nagyon változatos az alapanyagok és ízvilág tekintetében, a szerző ki is tért rá az előszóban, hogy nem szerette volna saját magát megkötni egy adott nemzetiség konyháján vagy egy adott ételfajtán keresztül. Akadnak itt húsételek, halak, sok-sok friss zöldség és gyümölcs, hagyományosabb és egzotikusabb fűszerek, így tényleg mindenki megtalálhatja benne a saját számításait.
Tartalom/leírás:
Nálam itt mindig az a végtelenül prózai kérdés, hogy maga a recept mennyire világos, érthető, mennyire könnyű elkészíteni a megadott instrukciók alapján. Jelen esetben ezzel nem volt semmi gondom, sőt, tetszett, hogy sokszor nem csak arra tér ki a leírás, mit csináljunk, hanem arra is, hogy miért fontos azt csinálnunk (pl. hogy valami ne ragadjon össze stb.). Egy kezdő szakács számára (magamat is ide sorolom) nagyon hasznos dolog, ha a főzés tudományát összefüggéseiben láthatjuk, és megértjük, hogy mi is történik pontosan az alapanyagokkal a folyamat során.
Kis extra a kötetben, hogy a receptekhez egy-egy képzőművészeti irányzat van rendelve, illetve a már korábban említett festmények az ételekről. Nekem jól esett volna, ha kicsit többet olvashatok ezzel kapcsolatban, de belátom, hogy egy szakácskönyv esetében nem lehet nagyon más tartalmi irányba elmenni. További plusz pont, hogy a receptek elején olvashatjuk a szerző rövid, személyes leírását az adott ételhez, kitérve arra, hogy mit szeret benne, mire szokott figyelni vele kapcsolatban stb.
Kipróbálás:
A szakácskönyvek értékelésének szerintem mindig ez a legizgalmasabb része, hiszen itt derül ki igazán, hogy mennyire alkalmazható egy kötet a mindennapokban. Bár sok különlegesebb étel között vacilláltam, végül mégis egy egyszerűbb recept mellett kötöttem ki, a korábban említett hiányos konyhai felszereltség végett. Ez az étel nem más, mint a chili con carne, amit sokszor készítettem már, de ez a recept sok újdonságot jelentett a hozzávalók tekintetében.
Hogy ráhangolódjak a főzésre és minél természetesebb alapanyagokat szerezhessek be, első utam a piacra vezetett, ahol sikerült minden szükséges zöldséget beszereznem. Újdonság volt, hogy ebbe a csilis babba nem kellett kukoricát tenni (igen, én is azt mondtam először, hogy "pedig az a legjobb benne"), ellenben kellett bele zellerszár és sárgarépa, amit én eddig sosem főztem bele.
Maga a főzés igazi meditatív tevékenység volt, nagyon jó volt nézni, ahogy a különböző színek összekeverednek a serpenyőben, és szimatolni a jobbnál jobb illatokat. A másik nagy meglepetés az étcsoki volt számomra, korábban eszembe sem jutott, hogy azt is tegyek az ételbe, de utólag be kell látnom, hogy fantasztikusan kihozza az ízeket, és nagyon jól passzol a római kömény és a fahéj világához.
Az étel igazán hamar elkészült és nem igényelt nagy fáradalmakat, úgy gondolom, ideális választás lehet olyasvalakinek is, aki még csak most bontogatja a szárnyait a konyhában. A kép sajnos nem adja vissza tökéletesen, de nagyon esztétikus tányérok születtek, ahol a színek, az ízek és az illatok tökéletes harmóniát alkottak. Nos, természetesen nem is volt hosszú életű egyik sem. :)
Összességében nagyon elégedett voltam, hiszen annak ellenére, hogy ismerős és egyszerűbb receptet választottam, tudott újat mutatni, amit biztosan be fogok építeni a főzőtudományomba. Kíváncsian várom, hogy a többi ételbe is belefoghassak (nagyon szemezek a feketeáfonyás sajttortával) és feldobjam kicsit a napi rutint.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? A változatos receptek miatt kezdő és haladó szakácsoknak is, illetve mindenkinek, aki szeretne egy kis színt és alkotást vinni a konyhájába.
Az étel igazán hamar elkészült és nem igényelt nagy fáradalmakat, úgy gondolom, ideális választás lehet olyasvalakinek is, aki még csak most bontogatja a szárnyait a konyhában. A kép sajnos nem adja vissza tökéletesen, de nagyon esztétikus tányérok születtek, ahol a színek, az ízek és az illatok tökéletes harmóniát alkottak. Nos, természetesen nem is volt hosszú életű egyik sem. :)
Összességében nagyon elégedett voltam, hiszen annak ellenére, hogy ismerős és egyszerűbb receptet választottam, tudott újat mutatni, amit biztosan be fogok építeni a főzőtudományomba. Kíváncsian várom, hogy a többi ételbe is belefoghassak (nagyon szemezek a feketeáfonyás sajttortával) és feldobjam kicsit a napi rutint.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? A változatos receptek miatt kezdő és haladó szakácsoknak is, illetve mindenkinek, aki szeretne egy kis színt és alkotást vinni a konyhájába.
Nyereményjáték:
A kötetben fontos szerepet kapnak a természetes alapanyagok és színezékek. A mostani játékban nem lesz nehéz dolgotok, mindössze meg kell találnotok a bejegyzésben kiemelt betűket, majd a helyes sorrendbe téve beírni az adott alapanyagokat a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista:
10.08. Könyv és más
10.11. Readinspo
10.14. Spirit Bliss Sárga könyves út
Megjegyzések
Megjegyzés küldése