Kertész Erzsébet blogturné - Harriet regénye (értékelés és nyereményjáték)
A Csíkos könyveknek és Kertész Erzsébetnek köszönhetően, az 1960-1980-as évek fiatal lányai elfeledett női életutakat tárhattak fel. A Móra Könyvkiadó új kiadásban adja közre Jósika Júlia, Mauks Júlia vagy épp Elizabeth Barrett-Browning élettörténetét. A Blogturné Klub három bloggere ered most ezeknek a történeteknek a nyomába, ízelítőt adva a szerzői életműből. Tartsatok a turnéval, ugyanis a nyereményjátékon ezúttal két könyvet is hazavihet a nyertes, a Kiadó Madarász Éva: Hullámvasút és Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben című könyvét ajánlja fel.
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2013
Oldalszám: 392 oldal
ISBN: 9789631193800
Illusztrálta: Békés Rozi
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
A tizenkilencedik század közepén egy egyszerű amerikai asszony – lelkész felesége és hétgyermekes anya – valóságos diadalmenetben vonul végig Európán. Angol tisztelői egy aranyból készített bilincset nyújtanak át neki, jelképéül annak, hogy ez a kicsi asszony milliók bilincseit segített széttörni, mégpedig egy regény megírásával. A regény a Tamás bátya kunyhója, az ünnepelt amerikai asszony pedig Harriet Beecher-Stowe. Az ő küzdelmes, különleges életéről szól Kertész Erzsébet érdekfeszítő regénye.
Véleményem:
Annak idején nagy hatással volt rám Kertész Erzsébet Vilma doktorasszony című regénye, meg hát egyébként is nagyon szívesen olvasok olyan történeteket, amelyek híres nők életét, munkásságát dolgozzák fel. Pont emiatt lelkesen csatlakoztam a Móra Könyvkiadó gondozásában megjelent Kertész Erzsébet regények blogturnéjához, amihez, még ebben a telített időszakban is szerettem volna legalább egy kötet elolvasásával hozzájárulni. A kínálatot böngészve a Harriet regénye című műre esett a választásom, több okból is. Bár nem olvastam még a Tamás bátya kunyhóját, de anélkül is tudtam, milyen nagy jelentőségű írás volt a maga idejében, másrészt pedig nagyon érdekelt egy olyan asszony élete, aki sokgyerekes családanyaként egy ilyen megosztó, fontos ügy szószólójává vált, mint a rabszolgaság kérdése.
Nagyon érdekes a regény szerkezete és megoldásmódja. Elbeszélője Harriet Willard újságírónő, aki 1882-ben éppen Hartfordban tartózkodik, és minden vágya, hogy interjút készíthessen a híres amerikai írónővel, Harriet Beecher-Stowe-val. Nevük azonossága sem véletlen, hiszen a fiatal Harriet éppen azon a napon született 1852-ben, amikor a Tamás bátya kunyhója megjelent, szülei pedig így kívántak tisztelegni a szerző előtt, hasonló sikereket kívánva újszülött lányuknak. Az idős írónő kedvesen fogadja ifjú kolléganője érdeklődését, és a kezdetben rövid interjúnak induló együttműködés végül hónapokon át tartó, hosszú beszélgetésekbe torkollik. Ezen beszélgetések során Harriet Beecher-Stowe elmeséli egész életét, gyermekéveit egy soktagú lelkészcsaládban, későbbi tanítónői munkáját, házasságát és saját családja történetét, majd később azt is, milyen megfontolásból vágott bele a világhírű regénybe.
Ráadásul a könyvünk nem is zárul le azzal, hogy a regény elkészült és folytatásos történetként, majd később önálló kötetként megjelent, Harriet Beecher-Stowe figurája azt is alaposan megismerteti velünk, milyen fogadtatásra lelt a könyv, milyen szélsőséges reakciókat váltott ki különösen a déli államokban, és hogyan járult hozzá a polgárháború kitöréséhez. Külön érdekesség, hogy mindezen eseményeket nem csupán szűretlen formájukban olvashatjuk, hiszen Harriet Willard karaktere is folyamatosan reflektál az elhangzottakra, ráadásként pedig az ő sorsát is nyomon követhetjük a történetből. Maga a történelmi és kulturális környezet is izgalmas, az 1850-80-as évek Amerikája sokrétűen bontakozik ki előttünk, ráadásul pedig olyan izgalmas személyek életébe is bepillanthatunk, mint például Mark Twain. Kertész Erzsébet még egy kis magyar vonatkozást is csempészett a történetbe Mr. Cziráky egykori szabadságharcos személyében, aki egyre meghittebb kapcsolatba kerül a regény során a fiatal újságírónővel.
Amikor ilyen regényeket olvasok, elsősorban a tanulási vágy hajt előre. Szeretnék sokkal többet érteni abból a történelmi kontextusból, melyben például olyan szörnyűségek is megtörténhetnek, mint a rabszolgatartás. Bár ez a kötet nem megy bele mélyen a politikai vagy társadalmi háttér elemzésébe, azért mégis valamennyire árnyalt képet ad, akár arról is, miért nem volt fekete vagy fehér teljesen az északi és déli államok konfliktusa vagy viszonyulása a rabszolgatörvényekhez (az több helyen említésre is kerül, hogy az északiak, bár nem támogatták az intézményt, mégis maguk is érdekeltek voltak sokszor benne, ráadásul, ha bántani nem is bántották, ők sem tartották feltétlenül egyenrangúnak a feketéket). Bár a regényt nem olvastam, így nem tudom megítélni az irodalmi értékeit, a statisztikákat látva mégsem mehetünk el amellett, milyen nagy hatású könyvről van szó, engem pedig nagyon érdekelt, milyen személyiség állhatott a sorok mögött. Az egyetlen dolog, ami nekem kicsit furcsa volt, az éppen Harriet Beecher-Stowe karaktere. Az elbeszélései alapján előttem valóban egy szerény családanya képe bontakozott ki, akinek a legfontosabb a férje és a gyerekei voltak, abból a szenvedélyből, ami ahhoz vezethetett, hogy az abolicionizmus kulcsfigurájává váljon, számomra nem sok jött át a lapokon. Lehet, hogy ez egyébként tudatos döntés volt Kertész Erzsébet részéről, amit az is alátámaszthat, hogy látszólag nagyon komoly kutatómunka állt a regény megírása mögött.
Összességében szerettem ezt a történetet, mert nagyon erősen be tudott szívni a hangulata, én is úgy éreztem, hogy ott ülök a két Harriet mellett a délutáni beszélgetések alkalmával, de azért az is az igazsághoz tartozik, hogy egy hangyányit túlírtnak éreztem a könyvet, főleg úgy, hogy a szöveg nagyon sűrű, kevés esélyt adva a fellélegzésre. Ettől függetlenül úgy érzem, sokat tanultam, és még több érdekes szempontot és kérdést kaptam, aminek a jövőben utánanézhetek. És hát persze ezek után már elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb sorra kerítsem a Tamás bátya kunyhóját, ami szerencsére két példányban is a polcomon csücsül.
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti az izgalmas női karaktereket, és szívesen megismerné egy különleges asszony, Harriet Beecher-Stowe életét.
Nyereményjáték:
Mi más játszahatná a főszerepet a turnéhoz kapcsolódó nyereményjátékban, ha nem elfeledett, vagy éppen ismert női életutak? Minden állomáson találtok egy rövidke leírást, a feladatotok pedig, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok, kiről van szó az adott állomáson.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
A magyar nőnevelés úttörője a 19. század második felében, az Országos Nőképző Egyesületnek alapítója. Máig az ő nevét viseli az általa alapított gimnázium Budapest belvárosában.
Állomáslista:
11.11. Szembetűnő
11.15. Könyv és más
11.17. Szembetűnő
11.19. Spirit Bliss Sárga könyves út
11.21. Szembetűnő
11.23. Spirit Bliss Sárga könyves út
Megjegyzések
Megjegyzés küldése