Nem ér a nevem (értékelés és nyereményjáték)
Az Athenaeum Kiadó jóvoltából érkezett meg hazánkba Jodi Picoult legújabb regénye. A nem ér a nevem különleges, irodalmi-történelmi utazásra invitálja az olvasót, Shakespeare műveinek drámáinak keletkezéstörténetébe. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével, s fedezzük fel együtt, ki volt Emilia Bassano és mi köze a Hamlethez! A turné végén meg is nyerhetitek a könyvet a kiadó felajánlásában.
Kiadó: Athenaeum Kiadó, 2024
Oldalszám: 560 oldal
Eredeti cím: By Any Other Name
Fordította: Novák Petra
ISBN: 9789635434459
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Két nő, egyikük a Shakespeare-drámák valódi szerzője, másikuk egy napjainkban alkotó, kezdő amerikai drámaíró. Évszázadok választják el őket egymástól, mégis mindketten egy férfi neve mögé rejtőznek, hogy hallathassák a hangjukat.
1581-ben Emilia Bassano a királyi főkamarás szeretőjeként jól ismeri a londoni színházakat, így megtalálja a módját, hogy a titokban írt műveit színpadra vigye. A világ legkiválóbb színpadi remekműveinek írója azonban nagy árat fizet azért, hogy megvásárolja egy férfi nevét, mert ezzel a sajátját kiírja a történelemből.
Napjainkban Melina Green papírra veti legújabb színdarabját, amelyet az Erzsébet-kori felmenője, Emilia Bassano ihletett. Melinának nőként, négyszáz évvel később egészen más nehézségekkel kell szembenéznie, a színházi világ azonban továbbra is a férfiak terepe. Vajon Melina – Emiliához hasonlóan – hajlandó lemondani a szerzőnek járó elismerésről, csak azért, hogy színpadon láthassa a művét?
A két nő küzdelmes sorsát bemutató regény magával ragadó történet ambícióról, bátorságtól és vágyakról, amely arra a kérdésre keresi a választ, milyen áldozatot képes hozni egy nő azért, hogy az életműve tovább éljen, még azon az áron is, ha a neve örökre feledésbe merül.
Véleményem:
Egy időben nagyon sokat olvastam Jodi Picoult-tól, még mindig emlékszem, mekkora hatással volt rám első általam megismert kötete, A nővérem húga. Szerettem, hogy valahogy mindig sikerült olyan megosztó témákat választania, amikkel kapcsolatban nem lehet fehéren vagy feketén erkölcsi állást foglalni, éppen ezért művei érzékenyek, provokatívak és mélyen elgondolkodtatóak. Több éves kihagyás után nagyon örültem, hogy újra olvashatok tőle, ráadásul egy kicsit rendhagyó témában, ami az irodalomtörténet egy izgalmas kérdéséhez vezet. Vajon tényleg Shakespeare írta azt a több, mint harminc meghatározó drámát, melyek a mai napig a színházak legnépszerűbb darabjai? A Nem ér a nevem lapjai egy lehetséges választ mesélnek el erre a kérdésre, egy igazán érdekes és gondolatébresztő történelmi fikció formájában.
A regényünk először a jelenben kezdődik, ekkor ismerhetjük meg az egyik történetszál főszereplőjét, Melinát, aki drámaíró szeretne lenni. A lány izgatottan készül a vizsgáira és írja a szakdolgozatát, azonban a várva várt felolvasáson egy ismert kritikus kemény bírálattal illeti a darabját. Ez, és a témavezetőjében való csalódás oda vezet, hogy Melina kedve jó időre elmegy az írástól, úgy érzi, hogy a színház világában még a mai napig képtelenség nőként érvényesülni, hiszen a híres színpadok szinte kivétel nélkül csak férfiak színdarabjait mutatják be, melyeket aztán szintén férfiak bírálnak. Szinte már véglegesen el is veszítené az érdeklődését a drámák iránt, ha nem kerülne a látóterébe egy állítólagos felmenője, Emilia Bassano neve, akinek aztán nem csupán az életébe ássa bele magát, de rég elvesztett inspirációját is visszaszerzi, hogy újra írjon.
A másik - és a regény szempontjából fontosabb - történetszál az 1500-as évekbe kalauzol bennünket, ahol megismerjük a fiatal Emilia Bassano-t. A lány, miután édesapja meghalt, Kent grófnőjéhez kerül és ott nevelkedik, számos területen műveltséget szerezve. Sajnos azonban a grófné házassága után olyan jövő után kell néznie, ami képes biztosítani számára a lehetséges legoptimálisabb és biztonságosabb jövőt. Így kerül először egy igazán bölcs és határozott kurtizán és kerítőnő gondjaiba, majd, miután kitanulta, hogyan képes nőként hatalmat gyakorolni egy férfiak uralta világban, a királyi főkamarás, Lord Hunsdon szeretője lesz. Bár az akkor még csak tizenéves lány retteg attól, hogy a nála jóval korosabb férfival éljen, szerencsére a főkamarás jól bánik vele, és amellett, hogy gondoskodik róla, még a munkájába is beavatja, melynek során különböző színdarabokat olvas át és cenzúráz, mielőtt megkapnák a királynő jóváhagyását. Emilia szép lassan felfedezi magában az írói tehetséget, sajnos azonban ezekben az időkben kizárt dolog volt, hogy egy nő színdarabot írjon vagy fordítson. Az évtizedek eseményeit elmesélő történetből végig követhetjük, hogy lesz Emilia egyre határozottabb és erősebb karakter, hogyan köt barátságot Christopher Marlowe-val, majd később hogyan lesz Shakespeare fantomszerzője. Közben rengeteg megpróbáltatás vár rá az életben, megismeri az igaz szerelmet, ami látszólag sosem teljesedhet be, később elveszíti legfőbb pártfogója támogatását is. Története egyszerre tragikus, mégis felemelő, hiszen megmutatja, hogy még egy elnyomó korszakban és meg lehet őrizni valamit a szabadságunkból, ha egy kis szeletet megtartunk magunkból önmagunk számára. Ezzel párhuzamosan a jelen történetszálán Melina sorsát is tovább követhetjük, aki megírja Emilia történetét. Drámáját beválogatják egy rangos verseny döntősei közé, a lány azonban a régi csalódás miatt nem meri felvállalni a nevét, egy barátja játssza el a próbákon, hogy ő a valódi szerző. Ráadásul az élet újra összehozza a rettegett kritikussal is, aki annak idején porba tiporta az önbizalmát. Vajon Emilia története képes-e annyi erőt és bátorságot adni Melinának, hogy fel merje vállalni önmagát és a tehetségét? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a regényből.
Nagyon érdekes élmény volt olvasni ezt a könyvet, ugyanakkor azt sem tagadhatom le, hogy erősen meg kellett dolgoznom az élvezetért. Az írónő korábbi regényeihez képest szerintem ez jóval sűrűbb, sok információt, történelmi kontextust és szereplőt kell észben tartani, és úgy összességében egy kicsit nehezen emészthető darab. Ugyanakkor, különösen Emilia karaktere annyira magával ragadó és izgalmas, hogy végig érdekelt, hogyan alakul a sorsa. Shakespeare alakjával kapcsolatban régóta élnek olyan elméletek, miszerint nem ő írta az általa jelzett drámákat, nem tudom, hogy erről meg fogjuk-e valaha tudni az igazságot, mindenesetre a regényben felvonultatott érvek minimum elgondolkodtatóak. Nagyon izgalmas volt látni, hogy ebben az elképzelt valóságban hogyan illeszkednek a világhírű drámák Emilia élettörténetébe, hogyan inspirálták élete eseményei, és hogyan igyekezett saját szenvedését, vagy éppen boldogságát belecsempészni a történetekbe. Nagyon megindító volt számomra a Kittel való barátsága, ahogy az is, milyen tartással volt képes viselni a korszak nehézségeit, melyek nem csupán anyagi kiszolgáltatottságából eredtek, hanem abból is, hogy nőnek született. Melina szála is érdekes volt, de valójában legbelül mindig azt vártam, hogy folytathassam Emilia történetét. Összességében egy nagyon izgalmas ötlet igényes megvalósítását tarthattam a kezemben, ami újfent bebizonyította az írónő tehetségét és az elképesztő kutatómunkát, amit a könyveibe tesz. Biztos, hogy ezek után más szemmel fogom olvasni vagy nézni Shakespeare drámáit, és szerencsére azt érzem, hogy ez a regény nem levont az értékükből, inkább hozzájuk adott egy izgalmas titkot.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, akit érdekel az irodalomtörténet, és szívesen olvasna egy izgalmas női karakter sorsáról.
Nyereményjáték:
Nem ér a nevem. De ki lehetett az eredeti szerző? A játékban írói álnevek nyomába eredünk. Minden állomáson találtok néhány könyvcímet egy olyan szerzőtől, aki írói álnevet használt. A feladatotok kettős: egyrészt, találjátok ki, mely szerző műveit soroltuk fel, a Rafflecopter megfelelő sorába viszont NE az írói álnevet, hanem a szerző eredeti nevét írjátok be! Nyomozásra fel!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Mauprat, Consuelo, A kis Fadette, Mese a jólelkű Fridolinról
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése