Az ígéret szép szó (értékelés és nyereményjáték)
Kicsoda Késmárki Bertalan? A Blogturné Klub négy bloggere ered Iglódi Csaba 19. századi suhancának nyomába, egészen Pest utcáiig, hogy kiderüljön: gazfickó vagy igazi hős a zseniális elmével, ám a törvényes kereteket gyakran áthágó fiatalember. Tartsatok velünk, s a turné végén akár a tiétek is lehet az Athenaeum gondozásában megjelent, páratlan külsejű kötet!
Kiadó: Athenaeum Kiadó, 2024
Oldalszám: 288 oldal
ISBN: 9789635434534
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
„Ki vagy te valójában, Késmárki Bertalan?”
Erre a kérdésre talán még maga az érintett sem tud válaszolni.
Lelencbe adott csibész, akit zseniális elméje nem mindig a legtörvényesebb megoldások felé terel? Páratlan szorgalmú könyvesbolti inas, aki pillanatok alatt ráérez a kereskedő lét ízére? Pest irigyelt suhanca, aki bejáratos a város kétes hírű fényírdájába, ahol nem csak az úri közönség fényképeszkedik? Esetleg szeretetéhes ifjú, aki az ujja köré csavar egy ártatlan kisasszonyt is? Egy biztos, ahol ő felbukkan, ott felbolydul a város.
Iglódi Csaba kiváló alapanyagból gyúrja meg hősét – fiatal kora ellenére traumákban bővelkedő gyerekkorral, pengeéles ésszel és kellő mennyiségű zsiványsággal –, majd visszanyúl a kalandregény műfajához, és a közepébe állítja őt. Csepegtet bele az 1860-as évek izgalmas érdekességeiből jócskán, csavar a kalandokon párat, és… ígérjük, hogy Késmárki Bertalan kalandjainak első része után a következőért nyúl az olvasó. Mert az ígéret szép szó…
Véleményem:
Iglódi Csaba neve először akkor került a látóterembe, amikor tavaly megpillantottam Dreher-szimfónia című kötetét. Persze a külső még nem minden, de ennyire szép és különleges kiadások láttán egy vérbeli könyvmoly nem tudja elfordítani a tekintetét. Az a regény akkor kimaradt az olvasmányaim közül, de nem akartam még egy hasonló mulasztást elkövetni, így kapva kaptam az alkalmon, hogy megismerhetem legújabb, Az ígéret szép szó című könyvét, ami hasonlóan lenyűgöző kiadást kapott. Bár a történelmi regényekkel és fikciókkal kicsit óvatosan kísérletezek, ilyenkor mindig rájövök, hogy tulajdonképpen semmi okom erre, hiszen az ilyen történetek által megismerhetem a múlt egy olyan szeletét, amiről kevés információval rendelkezem, ráadásul a hangulat szempontjából sem utolsó kicsit kikacsintani a jelenből.
A regényünk főhőse egy fiatal fiú, Késmárki Bertalan, aki rövid élete során is számtalan megpróbáltatást és kalandot élt már át. A lelencházban nevelkedett Bertalan, megunva nevelője zsarnokoskodását annak idején úgy döntött, megszökik rideg otthonából, és Kolozsvárról egyenesen Pestre vezetett az útja. Itt házitanítónak kiadva magát, viszonylagos békében tengette napjait, ám ehhez a békéhez és jólléthez az is kellett, hogy nem éppen becsületes módon kereste meg a betevőjét. A történetünk 1861-ben kezdődik, és egy gyilkosság színhelyére kalauzol bennünket. Itt Bertalan, mint szemtanú jelenik meg, és az eszes fiú egyből felkelti a nyomozást végző rendőr, Thaisz Elek figyelmét. A férfi, bár átlát Bertalan zsiványságán és az sem titok előtte, hogy kegyeltje hajlamos a bűnelkövetésre is, mégis késztetést érez arra, hogy segítsen neki, és jobb embert faragjon belőle. Így kerül a fiú Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedésébe, ahol egy év alatt igen csak kikupálódik, és mint a szivacs, issza magába az új ismereteket és tudást.
A regény egyik központi eleme Bertalan egy régebbi sérelme, ami még Pestre érkezése után nem sokkal esett meg vele. Egy fogadóban megszállva ugyanis zsiványok rabolták ki, mint kiderült, a fogadós hathatós közreműködésével. Bertalan, akire egyébként nagy hatással volt annak idején Lúdas Matyi története, elhatározza, hogy maga is bosszút áll a kegyetlen férfin, amit válogatott ravaszságok útján el is kezd megvalósítani. A fogadós azonban egyre haragosabb az önkényes igazságszolgáltatás miatt, és az ő bosszújának árnyéka is ott lebeg a fiú feje felett. A cselekmény ezen szála egy ponton igen izgalmassá válik, belekeverve némi bűnügyi vonalat is a kalandos történelmi fikcióba. Az olvasó aggódhat, hogy Bertalan megússza-e ép bőrrel a kalandokat, de közben legalább olyan fontos kérdés, hová fejlődik a fiú erkölcsi érzéke, vajon képes lesz-e jó útra térni akkor, ha a környezete végre megbecsüli benne jó tulajdonságait és tehetségét.
Az első pár oldalon még kicsit nehezen rázódtam bele a könyv nyelvezetébe, de amint megszoktam a régimódi stílust, már gyorsan haladtam az olvasással. Bertalan karaktere szerintem sok szempontból érdekes és szerethető. Egyrészt a ravaszsága párosul egyfajta szelíd naivitással, ami által még akkor sem tudunk komolyan haragudni rá, ha valami rosszat követ el. Másrészt ebbe a nem éppen makulátlan erkölcsi érzékbe mégis vegyül valamiféle sajátos morál, ami több szituációban megmutatkozik. Egyrészt Bertalan megválogatja, kit és milyen módon károsít meg, másrészt nekem nagyon szerethető volt különösen kezdetben a kissé fekete-fehér, néha viszont pont emiatt letisztult és tűpontos gondolkodása, helyzetértékelése. Érződik karakterében a fejlődés is, ugyanakkor a szerző még bőven hagyott számára kibontakozási lehetőséget, ami remélhetőleg a folytatásokban meg is fog valósulni.
A cselekménybe egy ponton keveredik egy visszafogottabb romantikus szál is, amikor Bertalan megismerkedik az előkelő származású Terkával. Bár túl sok reményünk nem lehet, hogy kapcsolatukra fényes jövő vár, én mégis drukkoltam nekik, különösen azért, mert egy igen belevaló és talpraesett lányról van szó, aki méltó párja lehet a főszereplőnek. A regény végét sok szempontból nyitva hagyta számunkra az író, így sok kérdés maradt, hogyan tovább, de ez pont jó arra, hogy az olvasó folytatni akarja ezt a kalandos utazást. Jó érzés volt elmerülni kicsit az 1800-as évek világában, az utóbbi időkben már több kötet kapcsán is barangoltam errefelé, és nagyon izgalmasnak találom a múlt ezen szeletét. A regényt olvasva végigsétálhatunk Pest utcáin, betérhetünk változatos kávéházakba és szállodákba, átkelhetünk a Dunán, sőt, még a polgári élet pikánsabb szektoraiba is bepillantást nyerhetünk - például az akkori aktfotózás kulisszatitkaiba. Iglódi Csaba az utószóban ír arról, hogy művében azért sok ponton rugalmasan kezelte a történelmi tényeket, összességében viszont hiteles képet festett egy korszakról, megjelenítve számos ismertebb történelmi személyiséget. Én összességében élveztem ezt a kalandot, és kíváncsian várom, hogyan alakul a továbbiakban Bertalan sorsa.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szívesen olvasna egy 1860-as években játszódó, izgalmas magyar történetet.
Nyereményjáték:
Késmárki Bertalannal lehetőségünk van bejárni az 1860-as évek eleji Pest utcáit. Játékunkban pedig 19. században élt magyar személyek, vagy a század folyamán emelt építmények felderítésére invitálunk titeket, melyek valamilyen formában megjelennek a történetben. A rövid információkból kell rájönnötök a helyes megfejtésre, s beírni azt a Rafflecopter megfelelő sorába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
A regényben visszatérő dátum 1861. május 7-e. A mostani állomáson keresett politikus ezen a napon követett el öngyilkosságot. Ő volt a Határozati Párt vezetője. Íróként legjelentősebb szépirodalmi műve a Kegyenc. Ki ő?
a Rafflecopter giveaway
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése