Apám receptjei (értékelés és nyereményjáték)
Jacky Durand újságíró és gasztroblogger érzékeny regényében egy burgundiai kisvárosba kalauzol bennünket, ahol egy vendéglő mindennapjain keresztül ismerhetjük meg egy apa és fiú különleges kapcsolatát. A regényből nem csak egy fiatal fiú fejlődéstörténetét és egy család sorsát ismerhetjük meg, hanem a hagyományos francia konyha ízeit is. Tartsatok bloggereinkkel a hét állomáson át, és nyerjétek meg a Park Kiadó által felajánlott két példány egyikét!
Kiadó: Park, 2020
Oldalszám: 216 oldal
ISBN: 9789633556306
Eredeti cím: Le cahier de recettes
Fordító: Bognár Róbert
A könyvet ITT tudod megrendelni
Fülszöveg:
A regény fő helyszíne egy burgundiai kisváros vendéglője, ahol hagyományos francia ételek sülnek, főnek, a vendégsereg legnagyobb örömére. A főhős Monsieur Henri, a Virágos Állomás régi vágású szakácsa, egyben tulajdonosa, az elbeszélő pedig a fia, Julien, aki szenvedélyesen kuktáskodik a konyhában, amióta csak az eszét tudja.
Amikor Henri úr kómába esik, Julien ott ül az ágya mellett, és feltolulnak benne az emlékek. Megelevenednek gyerekkora hősei, apja élete társa, a szépséges, jóságos Hélene, akinek a személye körül fájdalmas titok lappang, Lulu, a fegyvertárs-másodszakács, Nicole, a tűzrőlpattant pincérnő, Gabriel, az anarchista favágó… És Julien eltöpreng: vajon hová tűnt, megvan-e még valahol vágyai netovábbja, az apai receptkönyv?
Az Apám receptjei a szeretetről szól, a történetmesélő fiúi szeretetéről és a szerző, Jacky Durand szeretetéről a (francia) konyha iránt.
A magyar kiadás függelékében a fordító Bognár Róbert jóvoltából a Virágos Állomás asztalaira kerülő ételekről, italokról tájékozódhat az olvasó.
Jacky Durand újságíró. Évek óta járja Franciaországot, riportokat, ételkritikákat ír a Libération napilapnak, állandó munkatársa a France Culture rádiónak. Továbbá gasztroblogger, és maga is szakácskodik. Számos műfajban publikál, az Apám receptjei a második regénye.
Véleményem:
Az Apám receptjei egész véletlenül került a látóterembe, de amikor már ott volt, megfogott a szép borítója, és az is, hogy valamiképpen kapcsolódik a gasztronómiához. Korábban nem nagyon olvastam még hasonló könyvet, nem tudtam, milyen a séfek vagy vendéglő-tulajdonosok élete, így kíváncsian vártam, milyen világba repít Jacky Durand. A fülszöveg egy megható, érzékeny történetet ígért, ahol a gasztronómiai háttér mellett egy apa és egy fiú kapcsolatába is bepillantást nyerhetek, és ezt az élményt többé-kevésbé meg is kaptam. A rövid terjedelem ellenére sok jó gondolat és érdekes kérdés merül fel a történetben, az pedig hab a tortán, hogy közben szinte a szánkban érezzük a különleges, francia ízeket.
A regény elbeszélője Julien, aki a cselekmény kezdetekor már felnőtt férfi, aki éppen készül a végső búcsúra édesapjától. Innentől kezdve főleg visszaemlékezésekből áll a kötet, Julien visszarepít minket a gyerekkorába, a Virágos Állomás vendéglőbe, ahol édesapja reggel héttől este tizenegyig megállás nélkül dolgozott a konyhán, és ahol a fiú gasztronómia iránti szerelme is megalapozódott. Igazából két szál fut végig, ami meghatározó az egész történetben. Az egyik a cselekmény szintje, ahol láthatjuk, milyen az élet egy vendéglőben, olvashatunk a különféle alapanyagokról, konyhai eljárásokról, megismerhetjük Henri úr specialitásait és legféltettebb titkait, és persze az ételek iránti végtelen tiszteletét és szeretetét is. Ez a szál számomra nagyon izgalmas volt, azt mondanom sem kell, hogy olvasás közben szinte folyamatosan éhes voltam, Durand rendkívül érzékletesen írta le ezeket a konyhai jeleneteket, szinte ott voltam velük, éreztem az ízeket, illatokat, a fazékból kicsapódó gőzt az arcomon.
A másik szál középpontjában maguk a szereplők állnak, személyes sorsaikkal, illetve egymással való kapcsolataikkal. Ezen lélektani szál középpontjában természetesen Julien áll, hiszen valahol ez a regény az ő fejlődéstörténete is, a szerző szépen meg is mutatja, mik voltak azok a fontosabb mérföldkövek az életében (anyja távozása, apja ellenállása azzal szemben, hogy szakácsnak tanuljon, a család barátjának, Gaby-nak a tanításai), amelyek azzá a fiatalemberré formálták, aki már a kórházi ágynál búcsúzik apjától. Azt nem állítanám, hogy ezekben a kérdésekben nagyon mélyre merülünk, inkább csak felvillanások szintjén áll össze bennünk, melyik szereplő hogyan érzett, ki mennyire volt elégedett az életével és miért, ilyen rövid terjedelemben nyilván nincs rá lehetőség, hogy ezeket részletesebben tárgyalja az író, elég, ha csak megmutatja és érezteti. Szerintem több potenciál lett volna apa és fia közti kapcsolat ábrázolásában, azt érezzük végig, hogy nagyon sok szempontból ellentmondásos az ő viszonyuk, de talán Henri érzéseiből nem kaptam eleget ahhoz, hogy ezt a szálat teljesnek érezzem- de könnyen lehet, hogy csak azért érzek így, mert családtörténetek esetében az árnyaltabb regényekhez vagyok szokva, ahol a lélek dolgait sokkal kisebb darabokra cincálják, itt pedig nem ezen volt a fókusz.
Ettől függetlenül a regény könnyen olvasható, és érdemes nem szaladni vele, mert sok szép gondolat vagy jelenet van benne. Sok olyan kérdést vagy problémát felvet, ami egy kamasz fiú sajátja, kezdve az identitás-kereséstől a kezdeti párkapcsolati bukdácsolásokon át a pályaválasztásig. Julien két út között áll és nehezen tud választani, egyrészt anyja példája miatt őt is nagyon érdekli a könyvek világa, másrészt el sem tudja képzelni, hogy a főzés ne legyen az élete szerves része. A könyvből megtudjuk, hogyan sikerül megtalálnia helyét a világban, hogyan rendezi kapcsolatait, és hogy sikerül-e a búcsú idejére megbékélnie édesapja sajátos, zárkózott szeretetével. Ezen felül nem elhanyagolandó a kötet melléklete sem, ahol megtaláljuk szinte az összes étel receptjét, ami szóba kerül a történetben, így ha olvasás közben valamire nagyon összefutott a nyál a szánkban, neki is állhatunk elkészíteni azt. Összességében egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam, kellemes kis utazás volt a burgundiai tájra és ízvilágba egyaránt.
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Mindenkinek, akit érdekel a gasztronómia, és szereti, ha ez a téma átjárja egy regény cselekményét.
A regény elbeszélője Julien, aki a cselekmény kezdetekor már felnőtt férfi, aki éppen készül a végső búcsúra édesapjától. Innentől kezdve főleg visszaemlékezésekből áll a kötet, Julien visszarepít minket a gyerekkorába, a Virágos Állomás vendéglőbe, ahol édesapja reggel héttől este tizenegyig megállás nélkül dolgozott a konyhán, és ahol a fiú gasztronómia iránti szerelme is megalapozódott. Igazából két szál fut végig, ami meghatározó az egész történetben. Az egyik a cselekmény szintje, ahol láthatjuk, milyen az élet egy vendéglőben, olvashatunk a különféle alapanyagokról, konyhai eljárásokról, megismerhetjük Henri úr specialitásait és legféltettebb titkait, és persze az ételek iránti végtelen tiszteletét és szeretetét is. Ez a szál számomra nagyon izgalmas volt, azt mondanom sem kell, hogy olvasás közben szinte folyamatosan éhes voltam, Durand rendkívül érzékletesen írta le ezeket a konyhai jeleneteket, szinte ott voltam velük, éreztem az ízeket, illatokat, a fazékból kicsapódó gőzt az arcomon.
A másik szál középpontjában maguk a szereplők állnak, személyes sorsaikkal, illetve egymással való kapcsolataikkal. Ezen lélektani szál középpontjában természetesen Julien áll, hiszen valahol ez a regény az ő fejlődéstörténete is, a szerző szépen meg is mutatja, mik voltak azok a fontosabb mérföldkövek az életében (anyja távozása, apja ellenállása azzal szemben, hogy szakácsnak tanuljon, a család barátjának, Gaby-nak a tanításai), amelyek azzá a fiatalemberré formálták, aki már a kórházi ágynál búcsúzik apjától. Azt nem állítanám, hogy ezekben a kérdésekben nagyon mélyre merülünk, inkább csak felvillanások szintjén áll össze bennünk, melyik szereplő hogyan érzett, ki mennyire volt elégedett az életével és miért, ilyen rövid terjedelemben nyilván nincs rá lehetőség, hogy ezeket részletesebben tárgyalja az író, elég, ha csak megmutatja és érezteti. Szerintem több potenciál lett volna apa és fia közti kapcsolat ábrázolásában, azt érezzük végig, hogy nagyon sok szempontból ellentmondásos az ő viszonyuk, de talán Henri érzéseiből nem kaptam eleget ahhoz, hogy ezt a szálat teljesnek érezzem- de könnyen lehet, hogy csak azért érzek így, mert családtörténetek esetében az árnyaltabb regényekhez vagyok szokva, ahol a lélek dolgait sokkal kisebb darabokra cincálják, itt pedig nem ezen volt a fókusz.
Ettől függetlenül a regény könnyen olvasható, és érdemes nem szaladni vele, mert sok szép gondolat vagy jelenet van benne. Sok olyan kérdést vagy problémát felvet, ami egy kamasz fiú sajátja, kezdve az identitás-kereséstől a kezdeti párkapcsolati bukdácsolásokon át a pályaválasztásig. Julien két út között áll és nehezen tud választani, egyrészt anyja példája miatt őt is nagyon érdekli a könyvek világa, másrészt el sem tudja képzelni, hogy a főzés ne legyen az élete szerves része. A könyvből megtudjuk, hogyan sikerül megtalálnia helyét a világban, hogyan rendezi kapcsolatait, és hogy sikerül-e a búcsú idejére megbékélnie édesapja sajátos, zárkózott szeretetével. Ezen felül nem elhanyagolandó a kötet melléklete sem, ahol megtaláljuk szinte az összes étel receptjét, ami szóba kerül a történetben, így ha olvasás közben valamire nagyon összefutott a nyál a szánkban, neki is állhatunk elkészíteni azt. Összességében egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam, kellemes kis utazás volt a burgundiai tájra és ízvilágba egyaránt.
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Mindenkinek, akit érdekel a gasztronómia, és szereti, ha ez a téma átjárja egy regény cselekményét.
Nyereményjáték:
A regényben fontos szerepet játszanak a különböző alapanyagok és ételek, így mostani nyereményjátékunkban a Virágos Állomás vendéglő étlapjára látogatunk. Keressétek meg a bejegyzésekben a kiemelt betűket, és a helyes sorrendbe téve őket írjátok be az adott étel nevét a rafflecopter doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista:
Blogturné klub
04.30. Könyv és más
05.02. Flora the Sweaterist
05.04. Spirit Bliss Sárga könyves út
05.06. A Szofisztikált Macska
05.08. Csak olvass!
05.10. Csak olvass! (Extra)
05.12. Fanni's Library
Megjegyzések
Megjegyzés küldése