Senki fia (értékelés és nyereményjáték)
A Jaffa Kiadó jóvoltából megismerhetjük Harlan Coben új könyvét, a Senki fiát, amely egy sorozat első része. Eltűnt fiatalok ügyében nyomozhatunk együtt Wilde-dal, egy olyan férfival, aki maga is tudja, milyen elveszett gyermeknek lenni. Kövesd végig most három bloggerünkkel ezt az izgalmas nyomozást, és a turné végén természetesen egy nyereménykönyv várhat rád.
Oldalszám: 374 oldal
ISBN: 9789634752424
Eredeti cím: The Boy from the Woods
Fordító: Dési András György
A könyvet ITT tudod megrendelni
Fülszöveg:
Westville a világ legunalmasabb kisvárosának látszik – ám a hegyekkel övezett vidék tele van rejtélyekkel. Az egyik legnagyobb talány a város körüli erdőben élő Wilde, akit harminc évvel korábban, gyerekként magára hagyva találtak a fák között. Az immár felnőtt férfi azóta sem tudja, hogyan került az erdőbe, és kik lehetnek a szülei. Szinte természetes, hogy amikor a városban eltűnik egy középiskolás lány, hozzá fordulnak segítségért, és Wilde egyetlen barátja, egy hetven körüli sztárügyvéd, Hester Crimstein is bekapcsolódik a nyomozásba. Hamarosan a város leggazdagabb családjából is nyoma vész egy fiúnak. Majd érkezik egy zsaroló levél.
Ahogy múlt és jelen eseményei felkavarodnak, a mind rejtélyesebb ügybe egy gátlástalan elnökjelölt, egy mindenre elszánt környezetvédelmi aktivista, néhány kegyetlen középiskolás és egy nyugdíjas katonatiszt is belekeveredik. Wilde pedig rájön: ha meg akarja találni a lányt, a város féltve őrzött titkainak kell utánajárnia – mielőtt még túl késő lenne megfejteni őket…
Véleményem:
Harlan Cobennel hosszú kihagyás után mostanában kezdem el újra felvenni a fonalat, az előző könyv, amit olvastam tőle, Az idegen volt, amiből a Netflix készített sorozatot (értékelés ITT). Legújabb kötetében, a Senki fiában egy hegyekkel és erdőkkel övezett kisvárosba látogatunk, ahol az iskolai bántalmazástól kezdve a bonyolultabb politikai összeesküvésekig sok minden terítékre kerül, Coben pedig ügyes abban, hogy ezeket a nagyon különböző szálakat egy izgalmas regény formájába fűzze össze. Bár ebben a történetben nem kellett olyan mélyre merülni az emberi lélek sötétebb bugyraiba, mint egy igazán brutális thrillerben, ezt most nem is bántam annyira, önmagában jólesett az izgalmas cselekmény és a kisvárosi hangulat.
Történetünk főhőse- és egyben címadója- egy Wilde nevű férfi, akit még gyerekkorában az erdőben találtak, és azóta sem derült ki, pontosan hogy került oda és mennyi ideig élt ott. Három évtizeddel később a férfi nagyjából sikeresen beilleszkedett a társadalomba, de azért elég magának való figura, aki még mindig az erdőben érzi magát a leginkább otthon. Wilde-ot leginkább az kötötte a közösséghez, hogy még gyerekkorában összebarátkozott az egyik helyi fiúval, aki azóta egy szörnyű balesetben életét vesztette, de özvegyen maradt felesége és fia még mindig jó kapcsolatot ápol a magányos férfival. A cselekmény maga is innen indul, amikor a tizenéves Matthew egy különös ügyben keresi Wilde-ot: egy osztálytársa, Naomi már napok óta nem bukkant fel az iskolában, a fiú pedig aggódik, hogy valami baj történt vele. Aggodalma nem alaptalan, hiszen a lányt nagyon sokat gyötörték az osztálytársai, és félő, hogy az iskolai terror valami egészen szörnyű dologba torkollott. Wilde-nak nem kell teljesen egyedül nyomoznia az ügyben, mivel Matthew vagány sztárügyvéd nagymamája, Hester is a városba utazik, az eset pedig az ő figyelmét is felkelti annyira, hogy foglalkozni kezdjen vele.
Olyan fajta regény ez, ahol a kezdeti kiindulópont és probléma nagyon sok fordulaton megy keresztül, és közben folyamatosan becsatlakoznak olyan mellékszálak, amik végül teljesen más irányba viszik el a történetet. Itt például, bár egy iskolai bántalmazással kapcsolatos sztorinak indul minden, szép lassan bekerül a képbe a politika is, egy gyanús elnökjelölt, néhány kérdéses videófelvétel és egy maroknyi összeesküvés-hívő formájában, ráadásul nem sokkal később egy másik gyerek is eltűnik, és egyre nehezebb kibogozni az események mögött álló indítékokat. Szerencsére azért kemény fából faragott főhősünknek, Wilde-nak sikerül, és még ha kicsit nyakatekert módon is, de azért a legtöbb szál elvarrásra kerül és választ kapunk a legtöbb kérdésünkre.
Ahogy korábban is írtam, a könyv erőssége a mozgalmas, pörgős és izgalmas cselekmény, ami miatt könnyű vele haladni. Emellett azért volt egy-két dolog, amit picit hiányoltam, leginkább a karakterek és a lélektani folyamatok mélyebb ábrázolását. Sok olyan kérdés volt, ami bőven adott volna boncolgatási lehetőséget, akár az iskolai erőszak, akár a politikai csatározások témája, de sokszor éreztem úgy, hogy a szerző nem akar ezekbe nagyon mélyen belemenni. Valahol értem is, mivel sok kisebb résztéma lett feldobva, és közben az eseményekkel is haladni kellett, meg hát ez nem is egy lélektani regény alapvetően, itt tényleg csak arról van szó, hogy az én ízlésemnek jobban fekszenek az olyan regények, ahol kevesebb dolog van jobban körüljárva. Nagyon kíváncsi lettem volna több részletre Wilde múltjával kapcsolatban, bízom benne, hogy a jövőben még találkozhatok vele más kötetekben, és ott talán ezekre a kérdésekre is választ kapunk majd. A legkedvesebb karakterem, bár Wilde-ot is kedveltem, mégis Hester volt, valahogy őt éreztem a legemberibbnek, könnyű volt azonosulni mind a karakán személyiségével és elszántságával, mind a sebzett és érzékeny oldalával.
Szóval, ha röviden kellene összefoglalnom, azt mondanám, hogy ez egy könnyed kikapcsolódást nyújtó, kifejezetten szórakoztató krimi, ami nem olyan durva ahhoz, hogy mélyen felkavarja a lelkünket vagy a gyomrunkat, de azért komoly témákkal foglalkozik. Olvasmányos stílusa hosszasan le tudja kötni az olvasót, a sok csavarnak köszönhetően pedig, ha nem is rágjuk le a tíz körmünket, de azért tudni szeretnénk, mi fog belőle kisülni a végén. Ha valaki pont ilyen jellegű élményre vágyik, nem fog csalódni!
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Olyan krimirajongóknak, akik szeretik, ha a cselekmény több szálon fut és csak szép lassan kerül minden darabka a helyére.
Harlan Cobennel hosszú kihagyás után mostanában kezdem el újra felvenni a fonalat, az előző könyv, amit olvastam tőle, Az idegen volt, amiből a Netflix készített sorozatot (értékelés ITT). Legújabb kötetében, a Senki fiában egy hegyekkel és erdőkkel övezett kisvárosba látogatunk, ahol az iskolai bántalmazástól kezdve a bonyolultabb politikai összeesküvésekig sok minden terítékre kerül, Coben pedig ügyes abban, hogy ezeket a nagyon különböző szálakat egy izgalmas regény formájába fűzze össze. Bár ebben a történetben nem kellett olyan mélyre merülni az emberi lélek sötétebb bugyraiba, mint egy igazán brutális thrillerben, ezt most nem is bántam annyira, önmagában jólesett az izgalmas cselekmény és a kisvárosi hangulat.
Történetünk főhőse- és egyben címadója- egy Wilde nevű férfi, akit még gyerekkorában az erdőben találtak, és azóta sem derült ki, pontosan hogy került oda és mennyi ideig élt ott. Három évtizeddel később a férfi nagyjából sikeresen beilleszkedett a társadalomba, de azért elég magának való figura, aki még mindig az erdőben érzi magát a leginkább otthon. Wilde-ot leginkább az kötötte a közösséghez, hogy még gyerekkorában összebarátkozott az egyik helyi fiúval, aki azóta egy szörnyű balesetben életét vesztette, de özvegyen maradt felesége és fia még mindig jó kapcsolatot ápol a magányos férfival. A cselekmény maga is innen indul, amikor a tizenéves Matthew egy különös ügyben keresi Wilde-ot: egy osztálytársa, Naomi már napok óta nem bukkant fel az iskolában, a fiú pedig aggódik, hogy valami baj történt vele. Aggodalma nem alaptalan, hiszen a lányt nagyon sokat gyötörték az osztálytársai, és félő, hogy az iskolai terror valami egészen szörnyű dologba torkollott. Wilde-nak nem kell teljesen egyedül nyomoznia az ügyben, mivel Matthew vagány sztárügyvéd nagymamája, Hester is a városba utazik, az eset pedig az ő figyelmét is felkelti annyira, hogy foglalkozni kezdjen vele.
Olyan fajta regény ez, ahol a kezdeti kiindulópont és probléma nagyon sok fordulaton megy keresztül, és közben folyamatosan becsatlakoznak olyan mellékszálak, amik végül teljesen más irányba viszik el a történetet. Itt például, bár egy iskolai bántalmazással kapcsolatos sztorinak indul minden, szép lassan bekerül a képbe a politika is, egy gyanús elnökjelölt, néhány kérdéses videófelvétel és egy maroknyi összeesküvés-hívő formájában, ráadásul nem sokkal később egy másik gyerek is eltűnik, és egyre nehezebb kibogozni az események mögött álló indítékokat. Szerencsére azért kemény fából faragott főhősünknek, Wilde-nak sikerül, és még ha kicsit nyakatekert módon is, de azért a legtöbb szál elvarrásra kerül és választ kapunk a legtöbb kérdésünkre.
Ahogy korábban is írtam, a könyv erőssége a mozgalmas, pörgős és izgalmas cselekmény, ami miatt könnyű vele haladni. Emellett azért volt egy-két dolog, amit picit hiányoltam, leginkább a karakterek és a lélektani folyamatok mélyebb ábrázolását. Sok olyan kérdés volt, ami bőven adott volna boncolgatási lehetőséget, akár az iskolai erőszak, akár a politikai csatározások témája, de sokszor éreztem úgy, hogy a szerző nem akar ezekbe nagyon mélyen belemenni. Valahol értem is, mivel sok kisebb résztéma lett feldobva, és közben az eseményekkel is haladni kellett, meg hát ez nem is egy lélektani regény alapvetően, itt tényleg csak arról van szó, hogy az én ízlésemnek jobban fekszenek az olyan regények, ahol kevesebb dolog van jobban körüljárva. Nagyon kíváncsi lettem volna több részletre Wilde múltjával kapcsolatban, bízom benne, hogy a jövőben még találkozhatok vele más kötetekben, és ott talán ezekre a kérdésekre is választ kapunk majd. A legkedvesebb karakterem, bár Wilde-ot is kedveltem, mégis Hester volt, valahogy őt éreztem a legemberibbnek, könnyű volt azonosulni mind a karakán személyiségével és elszántságával, mind a sebzett és érzékeny oldalával.
Szóval, ha röviden kellene összefoglalnom, azt mondanám, hogy ez egy könnyed kikapcsolódást nyújtó, kifejezetten szórakoztató krimi, ami nem olyan durva ahhoz, hogy mélyen felkavarja a lelkünket vagy a gyomrunkat, de azért komoly témákkal foglalkozik. Olvasmányos stílusa hosszasan le tudja kötni az olvasót, a sok csavarnak köszönhetően pedig, ha nem is rágjuk le a tíz körmünket, de azért tudni szeretnénk, mi fog belőle kisülni a végén. Ha valaki pont ilyen jellegű élményre vágyik, nem fog csalódni!
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Olyan krimirajongóknak, akik szeretik, ha a cselekmény több szálon fut és csak szép lassan kerül minden darabka a helyére.
Nyereményjáték:
Mostani játékunk során híres nyomozók után kutatunk. Minden állomáson találtok egy-egy tárgyat, élőlényt, amely egy-egy nyomozóhoz kapcsolódik. Ki kell találnotok a nyomozó nevét, és beírnotok a Rafflecopter megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Állomáslista:
04. 23. Spirit Bliss Sárga könyves út
04. 25. Flora the Sweaterist
04. 27. Könyv és más
Megjegyzések
Megjegyzés küldése