Tökéletesek 1.: A perfekcionisták (értékelés és nyereményjáték)
A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában egy újabb lebilincselően izgalmas és borzongató regény érkezik a Pretty Little Liars könyvek szerzőjétől. A Perfekcionistákról a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, és ha szerencsés vagy, a könyv egy példányát is megnyerheted.
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó, 2020
Oldalszám: 304 oldal
ISBN: 9789634576648
Eredeti cím: The Perfectionists
Fordító: Robin Edina
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Öt tökéletes lány. Egy tökéletes gyilkosság.
A Washington állambeli Beacon Heights városában öt középiskolás lány pontosan tudja, hogy nem szükséges jónak lenniük a tökéletességhez.
Ava, Caitlin, Mackenzie, Julie és Parker mind a tökéletességre törekszenek, mégpedig bármilyen áron.
A lányok először úgy vélik, nincs bennük semmi közös, amíg fel nem fedezik, hogy ugyanazt az embert gyűlölik: a jóképű nőcsábászt, Nolan Hotchkisst, aki mindnyájuk ellen szörnyű dolgokat követett el.
Kidolgozzák a tökéletes tervet Nolan megölésére – természetesen puszta tréfából, hiszen a valóságban eszük ágában sincs gyilkolni. Ám amikor a fiút holtan találják, és ugyanúgy végeztek vele, ahogyan a lányok eltervezték, hirtelen gyanúsítottá válnak a gyilkosságban.
Csak éppen nem ők ölték meg.
Akkor ki lehet a tettes? Meg kell találniuk a valódi gyilkost, különben a tökéletes életük hamar véget érhet – örökre.
A Washington állambeli Beacon Heights városában öt középiskolás lány pontosan tudja, hogy nem szükséges jónak lenniük a tökéletességhez.
Ava, Caitlin, Mackenzie, Julie és Parker mind a tökéletességre törekszenek, mégpedig bármilyen áron.
A lányok először úgy vélik, nincs bennük semmi közös, amíg fel nem fedezik, hogy ugyanazt az embert gyűlölik: a jóképű nőcsábászt, Nolan Hotchkisst, aki mindnyájuk ellen szörnyű dolgokat követett el.
Kidolgozzák a tökéletes tervet Nolan megölésére – természetesen puszta tréfából, hiszen a valóságban eszük ágában sincs gyilkolni. Ám amikor a fiút holtan találják, és ugyanúgy végeztek vele, ahogyan a lányok eltervezték, hirtelen gyanúsítottá válnak a gyilkosságban.
Csak éppen nem ők ölték meg.
Akkor ki lehet a tettes? Meg kell találniuk a valódi gyilkost, különben a tökéletes életük hamar véget érhet – örökre.
Véleményem:
Először is, mielőtt bármit is írnék a regényről, le kell szögeznem, hogy korábban Sara Shepard egyik könyvét sem olvastam, illetve köteteinek filmes változatát sem láttam. Nem tudom, hogy ez előny-e vagy hátrány, de a Pretty Little Liars nagy sikere után talán jó dolog, hogy elvárások nélkül, teljesen objektíven tudtam A perfekcionistákat kézbe venni. Igazából az indító löketet az adta, hogy nemrég teljesen rákattantam a Riverdale sorozatra (illetve azt megelőzően a sorozathoz kapcsolódó előzménykötetre), és úgy éreztem, jól esne megint egy ifjúsági krimit olvasni egy jó kis "mindenkinek van valami rejtegetnivalója" alapcselekménnyel. Nos, a Tökéletesek-sorozat első kötete abszolút megadta ezt a fajta élményt, így, bár voltak vele kisebb-nagyobb gondjaim, az vitathatatlan, hogy jól hozza ennek a zsánernek a feszültségét és izgalmait.
A regény Washington állam egyik városában játszódik, középpontjában pedig a helyi elit gimnázium tanulói állnak. Az amerikai gimis történetekre egyébként is jellemző, hogy a diákokon nagy a nyomás, az iskolai hierarchiában pedig farkastörvények uralkodnak, de ez fokozottan igaz a Beacon Heights Középiskolára. Az ide járó fiatalok kínosan igyekeznek fenntartani a tökéletesség látszatát, és elég egyetlen apró hiba vagy baklövés, hogy a rosszindulatú pletykák örökre elássanak valakit. Ebben a kegyetlen világban kulcsszerepet játszik a suli érzéketlen szívtiprója, Nolan Hotchkiss, aki már számtalan iskolatársa életét tette tönkre a pletykáival és aljas húzásaival. Öt lány, Ava, Caitlin, Mackenzie, Julie és Parker egy iskolai feladat kapcsán egy csoportba kerülnek, és beszélgetés közben kiderül, hogy több közös van bennük, mint gondolnák: mindannyian tapasztalták már közvetve vagy közvetlenül, hogy Nolan mennyire kegyetlen, és elhatározzák, hogy alaposan megleckéztetik a fiút. Azonban arra nem számítanak, hogy egy házibuli után holtan találnak a srácra, akit ráadásul éppen olyan módon gyilkoltak meg, ahogyan azt ők is eltervezték az órai fantáziálás során. Persze a gyilkosságot nem ők követték el, éppen ezért nagyon ijesztő, ahogy a bizonyítékok mégis egyre inkább rájuk tereli a gyanút. És persze mi, tapasztalt olvasók is feltesszük a kérdést: vajon tényleg ártatlanok a lányok, vagy csak Shepard vezet minket az orrunknál fogva?
Íróként szerintem kemény dió mindjárt öt főszereplővel dolgozni, hiszen nagyon kétesélyesen tud kifutni a dolog. Jó esetben sikerül elég mélyen és árnyaltan ábrázolni a karaktereket a rövid terjedelem ellenére, de az is előfordulhat, hogy a mennyiség a minőség rovására megy, és a figurák vázlatosak maradnak. Az írónő szerintem ezen a téren a középmezőny tetején teljesített, voltak, akiket úgy érzem, jobban sikerült megismernem (főleg Mackenzie-t és Julie-t), és voltak, akikről szívesen megtudtam volna többet ahhoz, hogy igazán értsem a személyiségüket és a döntéseiket. Ahogy a csontvázpotyogtató regényekhez illik, szép lassan itt is minden szereplőről kiderül, hogy a csillogó felszín alatt sok problémát, traumát, családi gondot palástolnak (és ez utóbbiért piros pont, mert szerintem nagyon fontos, hogy ilyen témák megjelenjenek egy ifjúsági regényben), és szerintem a regény jól érzékeltette, hogy ezek mennyire rá tudják nyomni a bélyegüket a középiskolás évekre. Azzal együtt, hogy egyre többet megtudunk a lányok magánéletéről, a rejtély felgöngyölítése is folyamatban van, hiszen hőseink úgy érzik, ha nem kezdenek a saját szakállukra nyomozni, akkor a végén őket fogják felelősségre vonni. Ráadásul nem elég, hogy a gyilkossággal kapcsolatos nyomasztó gondokkal kell foglalkozniuk, még a középiskola kisstílű gonoszságaival is foglalkozniuk kell. Bevallom, ez utóbbi volt számomra a regény egyetlen igazán bosszantó rétege. Tudom, hogy egy ilyen iskolában előfordulnak komiszságok, sőt, igazán kegyetlen dolgok is, de valahogy ebben a történetben olyan nagy dózisban találkozunk ilyenekkel, ami számomra már kicsit hiteltelenné tette a cselekményt. Olvasás közben sokszor igazán dühös lettem, hogy egyes szereplők - akár felnőttek, akár iskolások - hogy képesek ennyire aljas módon viselkedni. Persze ha úgy vesszük, az írónő elérte a célját, mert érzéseket váltott ki belőlem, és még ha bosszankodtam is, azért olvastam tovább, de ettől függetlenül úgy érzem, a kevesebb több lett volna. Akad a cselekményben olyan szál is, amit egyelőre teljesen lezáratlannak vagy céltalannak érzek, de lehet, hogy ezzel kapcsolatban kapunk válaszokat a folytatásban (vagy akár a sorozatban, erről nincs információm). Egy kicsit az is zavart, hogy a történetben felbukkanó egy-két szerelmi drámát nem éreztem eléggé alátámasztottnak, ennek oka valószínűleg abban gyökerezett, hogy öt főszereplő esetében tényleg nem lehet ennyire mélyen kidolgozni a motivációkat és az érzelmi hátteret.
A fent említett negatívumok mellett - ami könnyen lehet, hogy mást nem fog ennyire zavarni - azért nem lehet elmenni amellett, hogy Sara Shepard nagyon jól adagolja az információkat és a feszültséget. Akár bosszankodtam, akár nem, minden fejezetben történt valami, ami miatt tovább akartam olvasni, ráadásul maga a könyv is olyan módon ér véget, hogy egyből verjem az asztalt a folytatásért. Az ifjúsági krimi/thriller egy viszonylag új, felfelé ívelő műfaj, amiben nagyon ügyesen kell bánni az arányokkal, hogy a kellő dráma, erőszak és izgalom a megfelelő életkori tartomány medrében maradjon. Ebben szerintem nem volt hiba, biztos vagyok benne, hogy a regény mind a középiskolás korosztály, mind az idősebbek számára izgalmas lehet. Ha nem is direkt módon, azért akad benne némi erkölcsi mondanivaló is, legfőképpen azzal kapcsolatban, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben, és hogy milyenek az igaz barátok, akik akkor is elfogadnak minket, ha az életünk vagy a múltunk nem tökéletes.
Összességében tehát azt mondhatom, hogy többségében tetszett és szórakoztatott a könyv, de azért a fentebb említett zavaró tényezők is rányomták kicsit a bélyegüket az élményre. Ha viszont azt nézem, hogy a műfaji "követelmények" hogyan teljesültek, akkor az picit feljebb tornázza a szubjektív érzéseimet és a végpontszámot. Az biztos, hogy el fogom olvasni a folytatást is, mert most már tényleg irtó kíváncsi vagyok, mi is történt pontosan azon a bizonyos éjszakán. :)
Először is, mielőtt bármit is írnék a regényről, le kell szögeznem, hogy korábban Sara Shepard egyik könyvét sem olvastam, illetve köteteinek filmes változatát sem láttam. Nem tudom, hogy ez előny-e vagy hátrány, de a Pretty Little Liars nagy sikere után talán jó dolog, hogy elvárások nélkül, teljesen objektíven tudtam A perfekcionistákat kézbe venni. Igazából az indító löketet az adta, hogy nemrég teljesen rákattantam a Riverdale sorozatra (illetve azt megelőzően a sorozathoz kapcsolódó előzménykötetre), és úgy éreztem, jól esne megint egy ifjúsági krimit olvasni egy jó kis "mindenkinek van valami rejtegetnivalója" alapcselekménnyel. Nos, a Tökéletesek-sorozat első kötete abszolút megadta ezt a fajta élményt, így, bár voltak vele kisebb-nagyobb gondjaim, az vitathatatlan, hogy jól hozza ennek a zsánernek a feszültségét és izgalmait.
A regény Washington állam egyik városában játszódik, középpontjában pedig a helyi elit gimnázium tanulói állnak. Az amerikai gimis történetekre egyébként is jellemző, hogy a diákokon nagy a nyomás, az iskolai hierarchiában pedig farkastörvények uralkodnak, de ez fokozottan igaz a Beacon Heights Középiskolára. Az ide járó fiatalok kínosan igyekeznek fenntartani a tökéletesség látszatát, és elég egyetlen apró hiba vagy baklövés, hogy a rosszindulatú pletykák örökre elássanak valakit. Ebben a kegyetlen világban kulcsszerepet játszik a suli érzéketlen szívtiprója, Nolan Hotchkiss, aki már számtalan iskolatársa életét tette tönkre a pletykáival és aljas húzásaival. Öt lány, Ava, Caitlin, Mackenzie, Julie és Parker egy iskolai feladat kapcsán egy csoportba kerülnek, és beszélgetés közben kiderül, hogy több közös van bennük, mint gondolnák: mindannyian tapasztalták már közvetve vagy közvetlenül, hogy Nolan mennyire kegyetlen, és elhatározzák, hogy alaposan megleckéztetik a fiút. Azonban arra nem számítanak, hogy egy házibuli után holtan találnak a srácra, akit ráadásul éppen olyan módon gyilkoltak meg, ahogyan azt ők is eltervezték az órai fantáziálás során. Persze a gyilkosságot nem ők követték el, éppen ezért nagyon ijesztő, ahogy a bizonyítékok mégis egyre inkább rájuk tereli a gyanút. És persze mi, tapasztalt olvasók is feltesszük a kérdést: vajon tényleg ártatlanok a lányok, vagy csak Shepard vezet minket az orrunknál fogva?
Kép forrása: imdb.com
Íróként szerintem kemény dió mindjárt öt főszereplővel dolgozni, hiszen nagyon kétesélyesen tud kifutni a dolog. Jó esetben sikerül elég mélyen és árnyaltan ábrázolni a karaktereket a rövid terjedelem ellenére, de az is előfordulhat, hogy a mennyiség a minőség rovására megy, és a figurák vázlatosak maradnak. Az írónő szerintem ezen a téren a középmezőny tetején teljesített, voltak, akiket úgy érzem, jobban sikerült megismernem (főleg Mackenzie-t és Julie-t), és voltak, akikről szívesen megtudtam volna többet ahhoz, hogy igazán értsem a személyiségüket és a döntéseiket. Ahogy a csontvázpotyogtató regényekhez illik, szép lassan itt is minden szereplőről kiderül, hogy a csillogó felszín alatt sok problémát, traumát, családi gondot palástolnak (és ez utóbbiért piros pont, mert szerintem nagyon fontos, hogy ilyen témák megjelenjenek egy ifjúsági regényben), és szerintem a regény jól érzékeltette, hogy ezek mennyire rá tudják nyomni a bélyegüket a középiskolás évekre. Azzal együtt, hogy egyre többet megtudunk a lányok magánéletéről, a rejtély felgöngyölítése is folyamatban van, hiszen hőseink úgy érzik, ha nem kezdenek a saját szakállukra nyomozni, akkor a végén őket fogják felelősségre vonni. Ráadásul nem elég, hogy a gyilkossággal kapcsolatos nyomasztó gondokkal kell foglalkozniuk, még a középiskola kisstílű gonoszságaival is foglalkozniuk kell. Bevallom, ez utóbbi volt számomra a regény egyetlen igazán bosszantó rétege. Tudom, hogy egy ilyen iskolában előfordulnak komiszságok, sőt, igazán kegyetlen dolgok is, de valahogy ebben a történetben olyan nagy dózisban találkozunk ilyenekkel, ami számomra már kicsit hiteltelenné tette a cselekményt. Olvasás közben sokszor igazán dühös lettem, hogy egyes szereplők - akár felnőttek, akár iskolások - hogy képesek ennyire aljas módon viselkedni. Persze ha úgy vesszük, az írónő elérte a célját, mert érzéseket váltott ki belőlem, és még ha bosszankodtam is, azért olvastam tovább, de ettől függetlenül úgy érzem, a kevesebb több lett volna. Akad a cselekményben olyan szál is, amit egyelőre teljesen lezáratlannak vagy céltalannak érzek, de lehet, hogy ezzel kapcsolatban kapunk válaszokat a folytatásban (vagy akár a sorozatban, erről nincs információm). Egy kicsit az is zavart, hogy a történetben felbukkanó egy-két szerelmi drámát nem éreztem eléggé alátámasztottnak, ennek oka valószínűleg abban gyökerezett, hogy öt főszereplő esetében tényleg nem lehet ennyire mélyen kidolgozni a motivációkat és az érzelmi hátteret.
A fent említett negatívumok mellett - ami könnyen lehet, hogy mást nem fog ennyire zavarni - azért nem lehet elmenni amellett, hogy Sara Shepard nagyon jól adagolja az információkat és a feszültséget. Akár bosszankodtam, akár nem, minden fejezetben történt valami, ami miatt tovább akartam olvasni, ráadásul maga a könyv is olyan módon ér véget, hogy egyből verjem az asztalt a folytatásért. Az ifjúsági krimi/thriller egy viszonylag új, felfelé ívelő műfaj, amiben nagyon ügyesen kell bánni az arányokkal, hogy a kellő dráma, erőszak és izgalom a megfelelő életkori tartomány medrében maradjon. Ebben szerintem nem volt hiba, biztos vagyok benne, hogy a regény mind a középiskolás korosztály, mind az idősebbek számára izgalmas lehet. Ha nem is direkt módon, azért akad benne némi erkölcsi mondanivaló is, legfőképpen azzal kapcsolatban, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben, és hogy milyenek az igaz barátok, akik akkor is elfogadnak minket, ha az életünk vagy a múltunk nem tökéletes.
Összességében tehát azt mondhatom, hogy többségében tetszett és szórakoztatott a könyv, de azért a fentebb említett zavaró tényezők is rányomták kicsit a bélyegüket az élményre. Ha viszont azt nézem, hogy a műfaji "követelmények" hogyan teljesültek, akkor az picit feljebb tornázza a szubjektív érzéseimet és a végpontszámot. Az biztos, hogy el fogom olvasni a folytatást is, mert most már tényleg irtó kíváncsi vagyok, mi is történt pontosan azon a bizonyos éjszakán. :)
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Az ifjúsági krimik/thrillerek rajongóinak, és azoknak, akik szeretnek a felszín alatt megbúvó sötét titkokról olvasni.
Kinek ajánlom? Az ifjúsági krimik/thrillerek rajongóinak, és azoknak, akik szeretnek a felszín alatt megbúvó sötét titkokról olvasni.
Nyereményjáték:
A Könyvmolyképző Kiadónál hagyományosan filmes borítókkal jelentek eddig meg Sara Shepard regényei. De ismered az eredeti borítókat is?
A mostani játékunk egyszerű: minden állomáson találsz egy borító-részletet az írónő valamelyik művéből, a feladatod, hogy beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy melyik regény borítójából vágtuk ki a képet. Ne feledd, a google mindig segít ;)
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A mostani játékunk egyszerű: minden állomáson találsz egy borító-részletet az írónő valamelyik művéből, a feladatod, hogy beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy melyik regény borítójából vágtuk ki a képet. Ne feledd, a google mindig segít ;)
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista:
- 08.07. - Sorok Között
- 08.08. - Spirit Bliss
- 08.10. - Dreamworld extra állomás
- 08.12. - Sorok Között extra állomás
- 08.14. - Dreamworld
- 08.16. - Könyv és más
Megjegyzések
Megjegyzés küldése