Boszorkányvadász (értékelés és nyereményjáték)
Az Animus kiadó legfrissebb skandináv krimije ezúttal Helsinki városába kalauzol bennünket, ahol egy híres bestseller író feleségét holtan találják. A gyilkosság kísértetiesen hasonlít az áldozat férjének regényében leírtakhoz. A nyomozók, élükön a múltját gondosan titkoló Jessica Niemivel nem is sejtik, milyen ördögi ügybe tenyereltek. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel és nyerjetek egy példányt a kötetből!
Kiadó: Animus, 2020
Oldalszám: 368 oldal
ISBN: 9789633247730
Eredeti cím: Uskollinen lukija
Fordító: Huotari Olga
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
A valóság felülmúlja a fikciót…
Helsinki gazdagok lakta elővárosában holtan találják egy híres író feleségét. A meggyilkolt nő elegáns fekete estélyiben, az arcára fagyott kísérteties mosollyal, magányosan ül az asztalfőn.
Aztán a tengerből partra vetődik egy másik áldozat, és a vérfagyasztó bűntettek sorozatának ezzel még nincs vége. Eleinte úgy tűnik, hogy egy bomlott elméjű ámokfutó váltja valóra egy thrillersorozat, a Boszorkányvadászat rituális gyilkosságait. Ám Jessica Niemi nyomozó rádöbben, hogy nem egyetlen bűnözőt keres. Az elkövetők mintha valamiféle fekete mágiának hódolnának, miközben figyelik a felügyelőnő minden mozdulatát – és egy lépéssel mindig előtte járnak. Míg Jessica a különös ügyek megoldásán vívódik, saját múltjának kísértő árnyai sem hagyják nyugodni.
Max Seeck krimije a psziché legmélyére hatol, és szembesíti az olvasót korunk emberének félelmeivel, és azzal, milyen manipulálhatók is vagyunk.
A Boszorkányvadász a fiatal finn szerző kiugró sikere, a nemzetközi könyvpiac idei nagy felfedezése.
Véleményem:
Ezeken az őszi, borongósabb napokon már eléggé ki voltam éhezve egy fordulatos, izgalmas krimire, a sok, könnyedebb olvasmány után egyébként is jól szokott esni valami komolyabb, sötétebb regény. Kapóra jött tehát az Animus Kiadó újdonsága, a Boszorkányvadász című könyv. Max Seeck neve még nem nagyon lehet ismerős a magyar olvasóközönségnek, így kíváncsian vártam ezt az okkult témakört belengető darabot, főleg, hogy az utóbbi hónapokban egyre több kellemes tapasztalatom volt a skandináv krimikkel. Nagy várakozásokkal kezdtem tehát neki az olvasásnak, ami körülbelül 90%-ban egyébként szinte tökéletes élményt nyújtott. Hogy mi hiányzott abban a maradék 10%-ban, arra hamarosan kitérek részletesebben.
A regény Finnországban játszódik, és rögtön az elején egy könyvbemutatóra röpít bennünket. A sikeres thriller-író, Roger Koponen boszorkánysággal és okkultizmussal kapcsolatos trilógiáját népszerűsíti éppen egy könyves rendezvényen, hogy aztán nem sokkal később megkapja a tragikus hírt felesége haláláról. Az asszonyt tengerparti otthonukban gyilkolták meg, ráadásul a gyilkosság körülményei kísértetiesen hasonlítanak a Roger regényeiben szereplő egyik rituális bűntetthez. A nyomozást az ambiciózus, határozott Jessica vezeti, aki úgy érzi, kézben tartja az ügyet, azonban az események nagyon hamar felgyorsulnak, újabb holttestek kerülnek elő, ráadásul, ha az elkövető tényleg a regényekben szereplő cselekményt követi, akkor a közeljövőben még számos más gyilkosság is be fog következni. A rendőrség igyekszik minden szálat alaposan felderíteni, mégis úgy érzik, hogy a tettes (már amennyiben csak egy van) egy lépéssel előttük jár, és talán pontosan úgy táncolnak, ahogyan ő fütyül...
A cselekmény konkrétumairól ennél többet nem szeretnék írni a spoilerek elkerülése végett, mindenesetre annyi elmondható, hogy ebben a thrillerben egy feszes tempójú, izgalmas és szerteágazó nyomozás veszi kezdetét, amiben az okkultista színezet is szerepet kap a boszorkányüldözéseket megidéző bűncselekményekben. Nekem nagyon tetszett, hogy a konkrét nyomozói munka mellett a szerző hangsúlyt fektetett a karakterek személyiségének és múltjának ábrázolására is, különösen Jessica esetében nagyon jól működtek a múltban játszódó fejezetek, amelyek hozzásegítettek ahhoz, hogy jobban megismerjük őt, ráadásul szerkezeti szempontból is lendületesebbé tették a könyvet. A cselekmény végig nagyon mozgalmas, nem nagyon találunk benne üresjáratokat vagy unalmasabb részeket, a fogalmazásmód és stílus pedig elég könnyed és gördülékeny ahhoz, hogy gyorsan lehessen haladni vele. Maga a nyomozás és a bűncselekmények, a sötét, boszorkányos téma nekem rettenetesen bejött, nagyon kíváncsi voltam végig, hogy mi fog kiderülni az elkövetőről és annak motivációiról, de sajnos pont az ezen kérdésekre kapott válaszok okozták az egyetlen csalódást a könyvben.
Nyilván nem írhatok erről semmilyen konkrétumot, de sajnos úgy éreztem, hogy a történet vége és magyarázata eléggé kényszeredettre sikerült, ráadásul komoly befejezetlenség-érzésem is volt, mintha a szerző már unta volna a saját történetét és gyorsan le akarta volna zárni. Na most egy gyengébb befejezés alapvetően nem nagy kaland, hiszen nagyon eltérő, hogy kinek az ízlése milyen végkifejletet kíván meg, nekem inkább az volt furcsa, hogy ennyire erős volt a kontraszt. Hiszen ahogy a bevezetőben is írtam, gyakorlatilag a regény 90%-áig letehetetlen volt a számomra és nagyon elégedett voltam a történetvezetéssel, a karakterekkel és a feszültség adagolásával (ahogy azzal is, hogy szinte mindenki gyanús volt), és ehhez a magas színvonalhoz képest mindenképpen erősebb befejezést szerettem volna.
Azt hiszem, itt a helytálló kifejezés, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet. Ha az olvasás élményének egészét tekintem, akkor még mindig azt mondom, hogy megérte elolvasni, mert végig lekötött és szórakoztatott, viszont tényleg sajnálom, hogy az írónak nem sikerült egy kicsit átgondoltabb és ütősebb befejezést írnia. Talán fontos lehet az is, hogy akit az okkult/mágikus háttér vonz, az azért ne arra számítson, hogy ez a téma részletesen és alaposan megjelenik a cselekményben, inkább csak egyfajta hangulatként, háttértémaként jelenik meg, akként viszont szerintem jól működött. Bár a lelkileg sérült rendőr karaktere már nem mondható kifejezetten eredetinek, szerintem Jessica esetében itt most nagyon bevált, a múltjában játszódó fejezetek eszméletlenül jól voltak felépítve, és egy teljesen különálló, de nagyon fontos témát dolgoznak fel meglehetősen hitelesen. Nem könnyű tehát fixen ajánlani egyfajta célközönségnek, én azt gondolom, érdemes próbát tenni vele, mert nagyon szubjektív lehet, kinek melyik szempont fog többet nyomni a latba. Én az egész mérleget tekintve azért a befejezés ellenére is elégedett vagyok.
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Azoknak, akik szeretik a pörgős, feszült történetvezetésű krimiket, ahol a sztori legvégéig nem áll össze a teljes kép.
Nyereményjáték:
Az Animus kiadó az évek során elhozta nekünk a skandináv krimik színe-javát. Játékunkban ezúttal skandináv krimik borítóinak részleteit találjátok, ezek alapján kell kitalálnotok, melyik könyvre gondoltunk. A Rafflecopter dobozba a könyv címét és szerzőjét is várjuk.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése