Bob, a legbátrabb - Ivan, az egyetlen 2. (értékelés és nyereményjáték)
A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Katherine Applegate legújabb regénye, a Bob, a legbátrabb, melyben az Ivan, az egyetlenből megismert kiskutya válik főszereplővé. Ennek örömére a Blogturné Klub négy tagja bemutatja a sorozat mindkét kötetét, melyekben a szerző humort és megrendítő érzelmeket vegyítve varázsolja el az olvasó szívét.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg Ivan és Bob szívet melengető sztorijait, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménypéldányok egyikét.
Kiadó: Maxim Kiadó, 2020
Oldalszám: 352 oldal
ISBN: 9789634992424
Eredeti cím: The One and Only Bob
Fordító: Abrudán Katalin
Illusztrálta: Patricia Castelao
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Ahogy az első résznél, itt is nagyon tetszett, hogy egyes szám első személyben meséli el főhősünk a történetét. Ivan nyugodt, már-már buddhista természetével szemben Bob sokkal elevenebb és cserfesebb figura, aki bár nagyon jól érzi magát új otthonában, azért még mindig nem nyerte vissza teljesen a bizalmát az emberekben. Szerencsére nem kell végleg lemondania állatkertbe került barátairól, hiszen Juliával gyakran látogatják meg Ivant és Ruby-t. A regény cselekménye pont egy ilyen látogatás alkalmával indul be, amikor is nagy vihart és tornádót jósolnak előre a meteorológusok. Bob és gazdái éppen az állatkertben járnak, amikor lecsap az égi háború, ami óriási pusztítást okoz az állatok élőhelyén, négylábú barátunknak pedig döntenie kell: megpróbálja a saját bőrét menteni, vagy kilép az árnyékából és szembenéz a félelmeivel annak érdekében, hogy segíteni tudjon bajba jutott társain.
Később további fordulatok következnek be a történetben, izgulhatunk amiatt, hogy kedvenc hőseink megmenekülnek-e a gyilkos árvíztől, továbbá felbukkan egy szereplő Bob múltjából is, ami további feszült, és nem mellesleg igazán megható jelenetet von maga után. Bár ez a regény sem túlságosan hosszú, és viszonylag rövid intervallum eseményeit meséli el, az oldalakon így is megélhetjük az érzések nagyon széles spektrumát, többször elmosolyodhatunk Bob humoros és belevaló stílusától, ugyanakkor nekem most is szükségem volt pár papírzsepire az érzelmesebb pillanatokban. Az elbeszélésre ebben a részben is jellemző a tömörség, ugyanakkor az írónő most is beleszőtt nagyon mély gondolatokat a tartalomba, amik segítenek abban, hogy Bobbal együtt mi is szembenézhessünk a gyengeségeinkkel és a félelmeinkkel.
Nagyon szeretem ezekben a történetekben, hogy egyáltalán nem szájbarágós vagy didaktikus módon, mégis sokat tanítanak a felelősségről vagy arról, hogy hogyan lenne érdemes az embereknek másokkal bánniuk - legyen szó akár a fajtársaikról, akár az állatokról. Egész érdekes élmény egy állat narratíváján keresztül szembesülni a saját hibáinkkal, bár ez most kevésbé volt direkt, mint az első rész esetében (ott a cirkuszi állatok tartásával kapcsolatban sokkal határozottabban állást foglalt a szerző), inkább azoknál a részeknél volt fontosabb szerepe, ahol Bob szomorú gyerekkoráról olvashatunk. Emellett a kiskutya más szempontból is reflektál a saját életünkre és élményeinkre, hiszen mi is voltunk már olyan helyzetben, amikor szégyelltünk valamit vagy nem éreztük magunkat elég bátornak bizonyos helyzetekben. Ha jól figyelünk és értőn olvasunk, akkor rengeteg hasznos tanácsot és bölcsességet kapunk a könyvtől, és csak rajtunk áll, hogy ezeket hogy forgatjuk vissza a mindennapjainkba.
Bár az első rész olvasása közben annyira nem kerültek hozzám közel az illusztrációk, most valahogy sokkal jobban eltaláltak Patricia Castelao bájos képei, szerintem valahogy kifejezőbbre sikeredtek és jobban illeszkedtek a történet hangulatához. Kicsit féltem, hogy Ivan felejthetetlen karaktere után Bob története nem fog annyira megérinteni, de szerencsére az aggodalmam teljesen alaptalan volt, mert nagyon élveztem és szerettem ezt a könyvet is. Katherine Applegate bebizonyította, hogy nagyon érzékeny író, aki képes megismételni ugyanazt a teljesítményt egy stílusában és értékeiben hasonló, mégis teljesen más energiákkal rendelkező regényben. Nagyon remélem, hogy egyszer majd Ruby szemszögéből is olvashatunk egy könyvet, mert úgy érzem, még nem szeretném örökre magukra hagyni a Nagy Csúcs Bevásárlóközpont egykori lakóit.
Fülszöveg:
Bob nemrég még az utcán kóborolt, és minden falatért meg kellett küzdenie, de mostanra az örökbefogadott kutyák kényelmes mindennapjait éli. Julia, a gazdája puha takaróval és finom falatokkal kényezteti, ő pedig cserébe igyekszik megzabolázni virgonc természetét… általában kevés sikerrel. Bob legjobb barátai Ivan, a gorilla, és Ruby a kiselefánt, akiket gyakran meglátogat a közeli állatparkban. A világ már nem is lehetne kerekebb Bob számára, ám egy dolog nem hagyja nyugodni: még kölyökkorában elveszítette a nővérét, Főnököt, akiről titkon azt reméli, hogy még él. Ám ahogy telik az idő, egyre távolabbi ez a remény. Egy nap Bob éppen Ivant és Rubyt látogatja, mikor hatalmas tornádó söpör végig a környéken, letarolva mindent, ami az útjába kerül, többek között az állatpark nagy részét. A hatalmas káoszban Bob is megsérül, és bár retteg, hogy mi várhat még rá, minden bátorságát összeszedve elindul, hogy megkeresse barátait. Miközben – dacolva a fájdalommal – hősként próbál segíteni a bajba jutott állatoknak, egy hang üti meg a fülét: Főnök ugatása. És amikor Bob megpróbálja a lehetetlent, bebizonyítja magának, hogy sokkal bátrabb, mint azt valaha gondolta volna, megtapasztalja a barátság erejét, és azt, hogy mit jelent egy igazi család.
Véleményem:
Szeretem, amikor egy sorozat részei között nem kell túl nagy szünetet tartanom, ebből a szempontból jól jött ki, hogy Katherine Applegate Ivan-sorozatát csak most kezdtem el, amikor már ott sorakozott a polcon mindkét kötet. Az Ivan, az egyetlen című regény nagy hatással volt rám, nagyon megszerettem a filozofikus, bölcs gorilla történetét. Már ebben az első kötetben megismerjük Bobot, a kóbor kutyust, aki kalandozásai során összebarátkozott a Nagy Csúcs Bevásárlóközpont lakóival, és akit végül Julia, az állatokat gondozó George kislánya fogadott be, miután a mostoha körülményekkel rendelkező cirkuszt felszámolták és hőseink állatkertbe kerültek. A Bob, a legbátrabb az ő későbbi kalandjait meséli el, amellett, hogy elbeszéléséből a múltjáról is sok mindent megtudhatunk.
Ahogy az első résznél, itt is nagyon tetszett, hogy egyes szám első személyben meséli el főhősünk a történetét. Ivan nyugodt, már-már buddhista természetével szemben Bob sokkal elevenebb és cserfesebb figura, aki bár nagyon jól érzi magát új otthonában, azért még mindig nem nyerte vissza teljesen a bizalmát az emberekben. Szerencsére nem kell végleg lemondania állatkertbe került barátairól, hiszen Juliával gyakran látogatják meg Ivant és Ruby-t. A regény cselekménye pont egy ilyen látogatás alkalmával indul be, amikor is nagy vihart és tornádót jósolnak előre a meteorológusok. Bob és gazdái éppen az állatkertben járnak, amikor lecsap az égi háború, ami óriási pusztítást okoz az állatok élőhelyén, négylábú barátunknak pedig döntenie kell: megpróbálja a saját bőrét menteni, vagy kilép az árnyékából és szembenéz a félelmeivel annak érdekében, hogy segíteni tudjon bajba jutott társain.
Később további fordulatok következnek be a történetben, izgulhatunk amiatt, hogy kedvenc hőseink megmenekülnek-e a gyilkos árvíztől, továbbá felbukkan egy szereplő Bob múltjából is, ami további feszült, és nem mellesleg igazán megható jelenetet von maga után. Bár ez a regény sem túlságosan hosszú, és viszonylag rövid intervallum eseményeit meséli el, az oldalakon így is megélhetjük az érzések nagyon széles spektrumát, többször elmosolyodhatunk Bob humoros és belevaló stílusától, ugyanakkor nekem most is szükségem volt pár papírzsepire az érzelmesebb pillanatokban. Az elbeszélésre ebben a részben is jellemző a tömörség, ugyanakkor az írónő most is beleszőtt nagyon mély gondolatokat a tartalomba, amik segítenek abban, hogy Bobbal együtt mi is szembenézhessünk a gyengeségeinkkel és a félelmeinkkel.
Nagyon szeretem ezekben a történetekben, hogy egyáltalán nem szájbarágós vagy didaktikus módon, mégis sokat tanítanak a felelősségről vagy arról, hogy hogyan lenne érdemes az embereknek másokkal bánniuk - legyen szó akár a fajtársaikról, akár az állatokról. Egész érdekes élmény egy állat narratíváján keresztül szembesülni a saját hibáinkkal, bár ez most kevésbé volt direkt, mint az első rész esetében (ott a cirkuszi állatok tartásával kapcsolatban sokkal határozottabban állást foglalt a szerző), inkább azoknál a részeknél volt fontosabb szerepe, ahol Bob szomorú gyerekkoráról olvashatunk. Emellett a kiskutya más szempontból is reflektál a saját életünkre és élményeinkre, hiszen mi is voltunk már olyan helyzetben, amikor szégyelltünk valamit vagy nem éreztük magunkat elég bátornak bizonyos helyzetekben. Ha jól figyelünk és értőn olvasunk, akkor rengeteg hasznos tanácsot és bölcsességet kapunk a könyvtől, és csak rajtunk áll, hogy ezeket hogy forgatjuk vissza a mindennapjainkba.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Azoknak az olvasóknak, akik egy rövidebb lélegzetvételű, mégis rendkívül érzelmes és kalandos történetet keresnek bátorságról és hűségről.
Nyereményjáték:
Nyereményjáték:
Játékunk során a kutyusoké lesz a főszerep. Minden állomáson láthattok egy - ismert - mesebeli kutyát ábrázoló képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint beírni a nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Feladvány:
Feladvány:
Állomáslista:
01/31 Könyv és más - Ivan, az egyetlen
02/06 Könyv és más - Bob, a legbátrabb
02/08 Dreamworld - Bob, a legbátrabb
Megjegyzések
Megjegyzés küldése