A férjem lánya (értékelés és nyereményjáték)

 

Újabb rejtélyes Arany pöttyös kötet került be a Könyvmolyképző Kiadó repertoárjába, aminek nem tudtunk ellenállni. Tartsatok öt bloggerünkkel, hiszen tiétek lehet egy, a kiadó által felajánlott példány A férjem lányából!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó, 2022

Oldalszám: 344 oldal

ISBN: 9789635970537

Eredeti cím: My Husband's Daughter

Fordította: Gergely-Péch Éva

A könyvet ITT tudod megrendelni!

Fülszöveg:

Egy ​hideg péntek estén kevéssel tíz után csöngetnek Rebecca és a férje, Jack ajtajánál. Egy nő áll odakint, Cara, aki Jack exbarátnőjeként mutatkozik be. És egy reszkető, kék szemű, négyéves kislány kezét szorongatja. Aki az állítása szerint Jack lánya.

Rebeccát sokkolja a felfedezés, hogy a férjének gyermeke született az előtte való utolsó kapcsolatából – még ha erről a férfi maga sem tudott. Ugyanis a szülővé válás terve nem szerepel az életükben. Szeretik a gyerekeket, de ugyancsak szeretik a szabadságukat és azt, hogy zavartalanul tölthetik el együtt az idejüket; azt az életformát, hogy ha akarnak, egy szempillantás alatt azonnal készen állhatnak beutazni a világot.

Carának viszont szüksége van rájuk. Mert Carának van egy borzalmas titka, amit egyelőre senkivel sem oszthat meg. Még a kislányával sem. Egy olyan titok ez, aminek hatalmában áll megváltoztatni mindannyiuk életét.

Egy olyan titok, aminek következtében Rebeccának végül fel kell tennie a kérdést: rá bírja-e venni magát, hogy befogadja a férje gyermekét az otthonába és a szívébe?

Szívbe markoló regény szerelemről, barátságról és arról, mit jelent valójában szülőnek lenni. Tökéletes választás Jojo Moyes, Jodi Picoult és Kate Hewitt rajongóinak.

Véleményem:

Szeretem az érzelmi szempontból gazdag, fontos mondanivalóval rendelkező lélektani regényeket, épp ezért nem volt kérdés, hogy elolvassam Emma Robinson A férjem lánya című könyvét, ami a Könyvmolyképző Kiadónál jelent meg. Őszintén szólva az is szerepet játszott, hogy az én páromnak is van egy kislánya, így, még ha nálunk teljesen mások is a körülmények, mint a történetben szereplő családban, azt gondoltam, találok majd benne olyan szempontokat vagy érzelmeket, amik különösen megszólítanak. Így is történt, de nem csupán a személyes érintettség miatt, hanem azért is, mert Emma Robinson nagyszerűen ír, és úgy tudja érzelmek egész skáláját felvonultatni előttünk, hogy története nem válik sem giccsessé, sem túl kiszámíthatóvá.

A történet elején megismerünk egy sikeres házaspárt, Jack és Rebecca személyében. Az életük nem is lehetne tökéletesebb, mind a ketten eredményesek a munkájukban, gyönyörű házban élnek, és megengedhetik maguknak, hogy bármikor beüljenek egy kellemes étterembe vagy épp elutazzanak egy szép helyre. Bár a barátaik sokat nógatják őket, a pár tervei között nem szerepel, hogy gyereket vállaljanak. Rebecca soha nem érezte úgy, hogy anyává akarna válni, enélkül is teljesnek érzi az életét, és Jack személyében végre megtalálta azt a párt, akivel hasonlóan gondolkodnak erről, és aki nem támaszt felé olyan elvárásokat, amiknek nem tud megfelelni. Szépen kialakított életük bombaként robban, amikor egy este Rebecca számára ismeretlen nő kopogtat be hozzájuk. Cara azt állítja, hogy Jack volt barátnője, a négyéves kislány pedig, akit magával hozott, a férfi kislánya. A házaspárt teljesen lehengerli a kezdeti sokk, de mivel Cara bajban van, Rebecca egyből problémamegoldó üzemmódba kapcsol, és igyekszik megbirkózni a ténnyel, hogy tőle független körülmények miatt fordul fel fenekestül az életük. 

Nagyon nem szeretnék részletekbe bocsátkozni a cselekményt illetően, elég annyit tudni, hogy Carának tényleg szüksége van a segítségre, így Jack és Rebecca nem tehetnek úgy, mint ha mi sem történt volna. Szerencsére nem is akarnak, mert bár a hír nagyon váratlanul éri őket, szeretnének felelősséget vállalni a kislány, Sophie életében. Mivel a történet a két női főszereplő szemszögéből van elmesélve, főként Rebecca érzéseit ismerhetjük meg azzal kapcsolatban, hogyan próbál valamiféle rendszert találni ebben a káoszos helyzetben, illetve hogyan küzd meg azzal a félelmével, hogy nem alkalmas arra, hogy egy gyerekről gondoskodjon. Cara karaktere is nagyon érdekesre sikeredett, eleinte nagyon nem volt szimpatikus a számomra, gyanakvó voltam vele szemben, hogy vajon mit akar a pártól és miért ilyen hirtelen toppan be az életükbe. Ugyanakkor, ahogy jobban megismerjük az ő sorsát, egyre inkább átérezzük a küzdelmét, és azt, hogy a maga módján mindig is a lehető legjobbat akarta a lányának. Rebeccával nagyon jó kontrasztot alkottak a regényben, érdekes volt látni, hányféleképpen működhet egy nőben az anyai ösztön, ahogy azt is, hogy a szeretetnek hányféle különböző arca van. 

A regényben fontos szerepe van annak a témának, hogy egy pár vagy egy nő tudatosan dönt úgy, hogy nem szeretne gyermeket vállalni. Rebecca élete folyamán nagyon sok kritikát kapott emiatt, még a barátai is ugratják azzal, hogy majd biztos meggondolja magát, csak még nem áll készen az anyaságra. Én őszintén nagyon becsülöm azokat a nőket és férfiakat, akik, miután kellő önismerettel és tudatossággal úgy döntenek, hogy nem szeretnének gyermeket, ki is állnak emellett a öntésük mellett. Sajnos napi szinten tapasztalhatjuk és olvashatjuk, milyen következményei vannak annak, ha valaki csak a körülmények alakulása vagy a társadalmi, esetleg családi nyomás miatt vállalkozik a szülői szerepre, szerintem ez olyasmi, amiben tényleg engedni kellene, hogy mindenki a szíve szerint döntsön, akármit is gondolunk róla mi magunk. Aztán persze van olyan, hogy a sors vagy az élet felülír mindent, amit előre elterveztünk, viszont főhőseink elég erős és jó emberek ahhoz, hogy megküzdjenek a nehézségekkel és a lehető legjobbat nyújtsák egy ártatlan és szeretetreméltó kisgyermek számára. Rebecca nézőpontja számomra nagyon hiteles volt, az írónő jól megmutatta azokat a dilemmákat, amiket egy mostoha vagy nevelőanya, vagy akár csak egy apuka felesége átélhet azzal kapcsolatban, hogy megtalálja a saját szerepét és helyét egy gyermek életében.

Nagyon tetszett ez a regény, nem csak azért, mert fontos és érdekes kérdésekkel foglalkozik, hanem amiatt is, hogy hitelesen mutat be mindenféle dilemmát, felmerülő gondolatot vagy kételyt a szülői szereppel vagy az anyasággal kapcsolatban. A szöveg végig nagyon olvasmányos, és a váltott szemszögnek köszönhetően kellően változatos is. Ha úgy döntünk, hogy próbát teszünk vele, érdemes nagyobb mennyiségű zsebkendővel készülnünk, ugyanis rengeteg megható és szívszorító pillanatban lesz részünk. Nagyon örülök, hogy elolvastam, és bízom benne, hogy más regények is meg fognak jelenni magyarul az írónőtől.

Értékelésem: 5/5

Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy megható és elgondolkodtató történetet olvasni szeretetről, családról és a váratlan helyzetek elfogadásáról.

Nyereményjáték:

Mennyire ismered a kiadó könyveinek borítóját? A mostani játékunk alkalmával tesztelheted! Minden állomáson találni fogtok egy Arany pöttyös könyvből kivágott borítórészletet, a feladatotok pedig, hogy kitaláljátok, melyik könyv borítójának a részletét látjátok az adott állomáson, és a könyv címét beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

05. 16. – Fanni’s Library

05. 19. – Kelly és Lupi olvas

05. 22. – Könyvvilág

05. 25. – Csak olvass!

05. 27. – Könyv és más