Éjféli kalandok (értékelés és nyereményjáték)
A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Hana Tooke: Éjféli kalandok című gyerekkönyve. Tarts bloggereinkkel, ismerd meg a tudósnak készülő 12 éves Ema és telihold idején felbukkanó Silvie barátságáról szóló titokzatos történetet a prágai Éjféli Társulat díszletei között. Kövesd a három állomásos blogturnét, és játékunk megfejtéséért cserébe megnyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában.
Kiadó: Maxim Kiadó, 2024
Oldalszám: 432 oldal
Eredeti cím: The Midnighters
Fordította: Tomori Gábor
Illusztrálta: Ayesha L. Rubio
ISBN: 9789634996125
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Ema Vašková mindig is érezte, hogy ő más. Híres tudósok családjába született, ahol nemigen van helye babonáknak és előérzeteknek – ám ezek mégis követik Emát, bármerre is jár. Nem segít a helyzetén, hogy úgy tűnik, mintha képes lenne előre megjósolni az eseményeket, és sajátságos félelemmel viseltet az árnyékok iránt…
Amikor különc nagybátyjához küldik, hogy nála lakjon egy darabig, Ema attól fél, elveszíti az esélyt, hogy valaha is beilleszkedjen. De ezután találkozik Silvie-vel – egy lánnyal, aki meglátja az Emában valójában megbújó rendkívüli teremtést. A két lány hamarosan közös éjszakai kalandokra indul, hogy együtt nézzenek szembe Ema félelmeivel.
Ekkor azonban bekövetkezik a baj. Silvie eltűnik – és Ema feladata, hogy megtalálja. Ema kénytelen összeszedni minden bátorságát, és tűvé tenni a várost az egyetlen, Silvie által hátrahagyott nyom titkai után kutatva. A nyomozás pedig egyenesen az Éjféli Társulat berkeibe vezet…
Véleményem:
Hana Tooke nevével először két évvel ezelőtt találkoztam, amikor a Leleményes lelencek című regényét olvastam (értékelésem ITT). Nagyon tetszett az írónő ötletessége és a történet hangulata, így nem volt kérdés, hogy következő könyvét, az Éjféli kalandokat is elolvassam (sőt, némi meglepetés is volt a dologban, mert másokhoz hasonlóan én is azt hittem először, hogy ez a folytatás lesz, nem pedig egy különálló regény). Tooke szeretheti a 19. század végét, ugyanis az 1800-as évek Amszterdamja után ezúttal Prágába utazunk 1877-be, és a korábban megszokottakhoz hasonlóan most is egy erős atmoszférájú, szerethető főhősökben és kalandokban gazdag történetet olvashatunk.
A regény elején megismerünk egy különös kislányt, Ema Vaškovát, aki egy kissé bohém tudóscsaládba született tizenkettedik gyermekként. A kislány hamar elkezd kilógni a családi sorból, több dolog miatt is. Egyrészt igen magányos, ugyanis legidősebb nővérétől eltekintve minden testvére ikerpárként született, ő viszont legkisebbként egy idő után teljesen magára marad a házban. Másrészt, míg szülei és testvérei mind egy-egy jól meghatározható tudományterülettel foglalkoznak, addig Ema érdeklődése sokkal inkább húz a megfoghatatlanabb, intuitív dolgok, megérzések irányába. A lány próbálja megtalálni önmagát és kialakítani a saját kutatási területét, de ezen nem segít, hogy nem tud megfelelni szülei elvárásainak, ahogy az sem, hogy családjában több titok is lappang (például nagymamája személye és az ő különös képességei), amikről soha nem beszélnek.
Miután megkaptuk a kellőképpen alapos felvezetést és főhősünk karaktere is kobontakozott előttünk, az események ott kezdenek beindulni, amikor Ema szülei egy nap expedícióra indulnak, ahová legkisebb lányukat nem vihetik magukkal. Emát végül édesanyja fivére fogadja ideiglenesen magához, aki a maga esetlen módján kedvesnek és segítőkésznek tűnik, de a lány még mindig úgy érzi, hogy teljesen egyedül van ezen a világon, és nem tud senkihez kapcsolódni. Ez változik meg akkor, amikor egy éjjel a szemközti ház ablakában megpillantja Silvie-t, akivel ezután minden teliholdkor éjszakai kalandozásokra indulnak. Silvie több szempontból is titokzatos lány, nem sok mindent oszt meg az életéből, viszont nagyon sokat segít Emának abban, hogy sikerüljön legyőznie a félelmeit, és végre elkezdje elhinni, hogy attól, hogy kicsit elér a normálistól, még igenis értékes és különleges. Egy nap Ema levelet kap, ami komoly aggodalommal tölti el: Silvie eltűnt, a szálak pedig a titokzatos Éjféli Társulathoz vezetnek. Emának még sosem volt ilyen fontos, hogy összegyűjtse a bátorságát, hiszen minden porcikájában azt érzi, hogy barátnője veszélyben van, és a segítségére kell sietnie.
Ayesha L. Rubio illusztrációja. Kép forrása: https://www.ayeshalrubio.com
A Társulatot felkeresve Ema különös, színes társaságba csöppen, akikről úgy tűnik, ismerték Silvie-t, Ema azonban nem tudja, melyikükben bízhat meg, és kinek van köze esetleg a lány eltűnéséhez vagy egy korábbi halálesethez. Bevallom, ez a szál számomra kicsit nyögvenyelősen bontakozott ki, sokáig nem volt tiszta, hogy a társaság tagjainak pontosan mi a célja, hierarchiája vagy az esetleges képességei, de azért Emával együtt végül sikerült felgöngyölíteni a szálakat. Ezek mibenlétéről nem is árulnék el többet, főleg, hogy több csavaros fordulatot is tartalmaz a történet, mindenesetre azért ha nem is minden, de a legtöbb kérdésünkre választ kapunk a kötet végére. Az viszont kimondottan tetszett, hogy a regény egyszerre szólt arról, hogy egy kislány bátran szembenéz a veszéllyel, hogy megmentse a barátját, és arról, hogy merje felvállalni önmagát, és megtalálni azt az utat, ami igazán a sajátja. Az utolsó egyharmadban rendesen fel is gyorsulnak az események, bár tulajdonképpen előtte sem éreztem vontatottnak a cselekményt, az írónő nagyon olvasmányosan ír, Ema pedig igazán szerethető főszereplő, akivel könnyű azonosulni.
Összességében szerettem ezt a történetet, bár egy hangyányit nekem alulmaradt a szerző előző könyvéhez képest. Egy egész kicsit lehetett volna világosabb, letisztultabb, különösen a Társulat működésével és az ott zajló eseményekkel kapcsolatos részek. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy nagyszerű választás lehet kalandvágyó fiatalok részére, különösen akkor, ha ők maguk is úgy érzik, hogy kilógnak kicsit a sorból, és nehezen illeszkednek be mások közé. Ezúttal is gyönyörködhetünk Ayesha L. Rubio apró illusztrációiban, melyek a fejezetek elejét díszítik, nekem nagyon tetszenek a művész munkái, és kicsit sajnáltam is emiatt, hogy nem került több kép a kötetbe. Az pedig külön melengette a szívemet, amikor Hana Tooke az utószóban írt a történet keletkezéséről, illetve arról, hogyan is kapcsolódik ő Ema karakteréhez. Nagyon remélem, hogy a jövőben olvashatunk még az írónőtől, mert egyébként nagyon jól áll neki ez a kicsit gótikus, sejtelmes stílus az ifjúsági regények műfaján belül.
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Felsős korosztálytól kezdve mindenkinek, aki szereti a hangulatos, kicsit borongósabb ifjúsági regényeket és a meg nem értett főhősöket.
Nyereményjáték:
A kisregény Prágában játszódik, így a játékunk is ehhez a városhoz kötődik. Minden állomáson egy-egy állítást olvashattok, el kell dönteni, hogy igaz vagy hamis. A rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a választ!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Az óvárosi csillagászati óra (Orloj), a világ 3. legrégebben készített, és ma is működő órája.
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése