Auschwitzi bölcsődal (értékelés és nyereményjáték)
Mario Escobar könyve a legnehezebb témát dolgozza fel egy igaz történeten alapuló napló alapján. Helene Hanemann szavain keresztül megismerhetjük az auschwitzi haláltábor mindennapjait, és a kegyetlenségeiről elhíresült Mengele doktorral is találkozhatunk. A Blogturné Klub 8 bloggerre is visszarepült a történelem kegyetlen helyszínére, hogy megismerje az egykori történeteket, amikről nehéz olvasni is. Tarts velünk te is a turnén, aminek a végén te is megnyerheted az Auschwitzi bölcsődal című könyvet a Kossuth Kiadó jóvoltából.
Kiadó: Kossuth, 2019
Oldalszám: 256 oldal
ISBN: 9789630998062
Eredeti cím: Auschwitz Lullaby
Fordító: Pávai Patak Márta
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
A regény egy német ápolónő igaz történetén alapul, akit öt gyermekével és férjével hurcoltak Auschwitz Birkenauba. Helene Hanemann árja németnek számított, így rá nem vonatkoztak a faji törvények, férje azonban cigány származású volt – egyébként hegedűművész –, így ő és a gyerekek is a náci faji törvények hatálya alá tartoztak. Amikor a Gestapó tisztjei megjelentek a lakásukon, hogy elvigyék a családot, Helenére nem terjedt ki a deportálási parancs. Maradhatott volna, de ő családjával tartva, önfeláldozó módon osztozott sorsukban.
Megérkezve a birkenaui táborba, rögtön szembesültek a kíméletlen körülményekkel, a midennapi élet-halál küzdelemmel. Egy napon azonban új orvos érkezett Auschwitzba, Josef Mengele, akinek az a különös ötlete támadt, hogy létesítsenek óvodát és kisiskolát a táborban, s ennek Helene legyen a vezetője. Ez a nem mindennapi vállalkozás határozta meg aztán a Hanemann család sorsát.
Az angol nyelvterületen nagy sikernek örvendő könyv – melynek kiadási jogait további tíz ország vette meg – izgalmasan meséli el e megrázó történetet, amely az emberi hősiesség gyönyörű példája, és amelyben a tragédiák mellett a remény is felcsillan.
Véleményem:
Nem olyan régen, amikor A skarlát ég alatt című regényről írtam értékelést, beszéltem egy kicsit arról, hogy vannak bizonyos témák, amikről szerintem sosem lehet eleget írni. A második világháború eseményei nálam ebbe a kategóriába esnek, és a fentiekből egyenesen következik, hogy olvasni sem tudok eleget vagy túl sokat ezzel kapcsolatban. Persze, nyilván sokszor megviselnek az ezzel kapcsolatos olvasmányok, különösen akkor, ha igaz történeten alapulnak. Ilyenkor arra szoktam gondolni, hogy ahhoz képest, hogy mások mindezt átélték, az a legkevesebb, amit megtehetek az emlékükért, hogy nekem is fáj, amikor olvasok róla, és a magam szintjén teszek azért, hogy soha többet ne történhessen hasonló. Emellett persze jelen van egy erős pszichológiai jellegű érdeklődés is bennem. Min múlik, hogy bizonyos emberek szörnyűségeket követnek el? Mennyiben a körülmények, és mennyiben az egyén személyisége okolható ezek miatt? Annak idején többek között Philip Zimbardo amerikai pszichológus sokat foglalkozott hasonló kérdésekkel, ugyanakkor kutatásaiban az utóbbi években beállt egy aprócska fordulat: már nem az érdekelte a legjobban, hogy mitől lesz valakiből szörnyeteg, hanem sokkal inkább, hogy milyen emberek azok, akik még a legiszonyatosabb körülmények között is segítőkészek, igazak és tisztességesek maradnak?
Ez a hosszú bevezető csak amiatt volt fontos, hogy rávilágítsak, az én szememben mitől volt ez a regény egy kicsit más, mint a témában megírt hasonló művek többsége. Helene Hanemann nagyrészt hiteles története, bár megmutatja a rémségeket és a rettegést is, mégis inkább szól arról, hogyan lehet a végsőkig kitartani, és egy falatnyi napsütést csempészni a legsötétebb pokolba.
Helene Hanemann, a regény főhőse nem saját származása miatt kerül bajba a Harmadik Birodalomban, mindössze amiatt, hogy a férfi, akit szeretett, és akinek öt gyermeket szült, cigány származású volt. 1943-ban az ő családjukat is eléri a veszedelem, és felkerülnek egy olyan vonatra, ami Auschwitz Birkenauba szállítja őket. Hátborzongató volt azt a részt olvasni, amikor a német katonák felajánlják az asszonynak, hogy maradjon otthon, hiszen árja származása miatt rá nem vonatkoznak a törvények. És nem amiatt, hogy a katonák fejében ez egyáltalán felmerül, hanem azért, mert valószínűleg nem egy olyan eset volt, amikor az emberek éltek az ilyen lehetőségekkel. Mindenesetre Helene egy pillanatig sem hezitál és nem hajlandó elszakadni a családjától.
Miután megérkeznek a táborba és elválasztják férjétől, Helene és a gyerekek maguk igyekeznek boldogulni a szörnyű körülmények között. A cselekmény során más valós, történelmi szereplők is felbukkannak, többek között Josef Mengele, aki a koncentrációs táborban végzi rettenetes kísérleteit. Most azonban nem ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy felkéri az asszonyt, hogy szervezzen meg és vezessen a táborban óvodát és kisiskolát. Bár az ötlet először rettenetesen morbidnak tűnik, Helene rájön, hogy ha csak egy egész kicsit is jobbá teheti az itt élő gyerekek- köztük a sajátjai- életét azzal, hogy a feladaton munkálkodik, akkor már mindenképpen megéri a fáradozást. Rengeteg munkával és néhány asszony önzetlen segítségével képes lesz arra, hogy még az embertelen és szegényes körülmények között is csempésszen egy kis fényt és vidámságot a legkisebbek napjaiba. Persze mindeközben egy percre sem érezheti magát igazán biztonságban, főleg, miután egyre világosabban látja, hogyan végzi a legtöbb fogoly Auschwitzban.
Helene személyében egy elképesztően erős és bátor asszonyt ismerhettem meg, aki képes volt arra, hogy úgy tegyen meg mindent a saját és szerettei túléléséért, hogy közben ember marad és segít a körülötte lévőkön is - egy olyan helyzetben, amikor az önzetlenség sokszor a foglyok életébe kerülhetett. A kötet végén a szerző ír arról, hogy a család történetében mennyi volt a valóságos elem, és mennyi a fikció, de ettől függetlenül is végig izgultam, hogyan fog alakulni a sorsuk (és hát ilyen regény esetében az ember nem lehet túlságosan bizakodó).
Nagyon érdekes volt Mengele karaktere is, ami valószínűleg nem csupán a szerző munkájának eredménye, hanem valós tényeken és személyiségvonásokon is múlt. A regényt olvasva egyértelmű számunkra, hogy miféle borzalmakra képes, gonosz ember, ugyanakkor sokszor viselkedik a körülményekhez és a rangjához képest meglepően szívélyesen, ami sokakat összezavar, többek között Helene-t is. Egy ilyen világban, ahol minden a napról napra való túlélésről szól, szerintem borzasztó nehéz lehet ellenállni a kísértésnek, hogy elkezdjünk szimpatizálni azokkal, akik egy kicsit is kedvesek hozzánk. Talán egyébként éppen ebben áll a regény üzenete, hogy akármennyi gyűlölet vesz körbe minket, akkor is a szeretetet válasszuk.
Összességében érzelmileg sok szempontból megterhelő olvasmány volt ez, mégis úgy éreztem, hogy a mérleg másik oldalára sok-sok emberség és lélekmelengető pillanatok is kerültek. Külön fontosnak tartom, hogy ebben a regényben a cigány származású emberek és az ő megpróbáltatásaik szerepelnek, ez a szelete a történelemnek viszonylag ritkán kerül középpontba a második világháborús könyvekben. Remélem, hogy sokakhoz eljut majd Helene és családja története, és hozzám hasonlóan mások is erőt és hitet merítenek abból, hogy a legszörnyűbb körülmények között is lehet jót cselekedni és reménykedni.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Középiskolás korosztálytól fölfelé mindenkinek, akit érdekel a múlt, és aki szeretne egy fájdalmas, de mégis szép és érdekes történetet olvasni.
Nyereményjáték:
Mindegyik blogon olvashatsz egy témájában hasonló könyvből vett idézetet. A te feladatod az lesz, hogy beírd a Rafflecopter dobozba a könyvet és szerzőjét, ahonnan az idézet származik. A turné végén egy könyv kerül kisorsolásra a Kossuth Kiadó jóvoltából!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Nem olyan régen, amikor A skarlát ég alatt című regényről írtam értékelést, beszéltem egy kicsit arról, hogy vannak bizonyos témák, amikről szerintem sosem lehet eleget írni. A második világháború eseményei nálam ebbe a kategóriába esnek, és a fentiekből egyenesen következik, hogy olvasni sem tudok eleget vagy túl sokat ezzel kapcsolatban. Persze, nyilván sokszor megviselnek az ezzel kapcsolatos olvasmányok, különösen akkor, ha igaz történeten alapulnak. Ilyenkor arra szoktam gondolni, hogy ahhoz képest, hogy mások mindezt átélték, az a legkevesebb, amit megtehetek az emlékükért, hogy nekem is fáj, amikor olvasok róla, és a magam szintjén teszek azért, hogy soha többet ne történhessen hasonló. Emellett persze jelen van egy erős pszichológiai jellegű érdeklődés is bennem. Min múlik, hogy bizonyos emberek szörnyűségeket követnek el? Mennyiben a körülmények, és mennyiben az egyén személyisége okolható ezek miatt? Annak idején többek között Philip Zimbardo amerikai pszichológus sokat foglalkozott hasonló kérdésekkel, ugyanakkor kutatásaiban az utóbbi években beállt egy aprócska fordulat: már nem az érdekelte a legjobban, hogy mitől lesz valakiből szörnyeteg, hanem sokkal inkább, hogy milyen emberek azok, akik még a legiszonyatosabb körülmények között is segítőkészek, igazak és tisztességesek maradnak?
Ez a hosszú bevezető csak amiatt volt fontos, hogy rávilágítsak, az én szememben mitől volt ez a regény egy kicsit más, mint a témában megírt hasonló művek többsége. Helene Hanemann nagyrészt hiteles története, bár megmutatja a rémségeket és a rettegést is, mégis inkább szól arról, hogyan lehet a végsőkig kitartani, és egy falatnyi napsütést csempészni a legsötétebb pokolba.
Helene Hanemann, a regény főhőse nem saját származása miatt kerül bajba a Harmadik Birodalomban, mindössze amiatt, hogy a férfi, akit szeretett, és akinek öt gyermeket szült, cigány származású volt. 1943-ban az ő családjukat is eléri a veszedelem, és felkerülnek egy olyan vonatra, ami Auschwitz Birkenauba szállítja őket. Hátborzongató volt azt a részt olvasni, amikor a német katonák felajánlják az asszonynak, hogy maradjon otthon, hiszen árja származása miatt rá nem vonatkoznak a törvények. És nem amiatt, hogy a katonák fejében ez egyáltalán felmerül, hanem azért, mert valószínűleg nem egy olyan eset volt, amikor az emberek éltek az ilyen lehetőségekkel. Mindenesetre Helene egy pillanatig sem hezitál és nem hajlandó elszakadni a családjától.
"Akkor döbbentem rá, hogy anyának lenni sokkal többet jelent annál, mint hogy fölneveljük a gyerekeinket; azt jelenti, hogy az embernek felül kell kerekedni a lelkén, az énjének örökre eggyé kell olvadni azokkal az ártatlan, szép arcokkal. "
Miután megérkeznek a táborba és elválasztják férjétől, Helene és a gyerekek maguk igyekeznek boldogulni a szörnyű körülmények között. A cselekmény során más valós, történelmi szereplők is felbukkannak, többek között Josef Mengele, aki a koncentrációs táborban végzi rettenetes kísérleteit. Most azonban nem ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy felkéri az asszonyt, hogy szervezzen meg és vezessen a táborban óvodát és kisiskolát. Bár az ötlet először rettenetesen morbidnak tűnik, Helene rájön, hogy ha csak egy egész kicsit is jobbá teheti az itt élő gyerekek- köztük a sajátjai- életét azzal, hogy a feladaton munkálkodik, akkor már mindenképpen megéri a fáradozást. Rengeteg munkával és néhány asszony önzetlen segítségével képes lesz arra, hogy még az embertelen és szegényes körülmények között is csempésszen egy kis fényt és vidámságot a legkisebbek napjaiba. Persze mindeközben egy percre sem érezheti magát igazán biztonságban, főleg, miután egyre világosabban látja, hogyan végzi a legtöbb fogoly Auschwitzban.
"Végső soron előbb-utóbb mindnyájan meg fogunk halni, mégis az volt az érzésem, hogy a koncentrációs táborban nem meghal az ember, hanem egyszerűen megszűnik létezni."
Helene személyében egy elképesztően erős és bátor asszonyt ismerhettem meg, aki képes volt arra, hogy úgy tegyen meg mindent a saját és szerettei túléléséért, hogy közben ember marad és segít a körülötte lévőkön is - egy olyan helyzetben, amikor az önzetlenség sokszor a foglyok életébe kerülhetett. A kötet végén a szerző ír arról, hogy a család történetében mennyi volt a valóságos elem, és mennyi a fikció, de ettől függetlenül is végig izgultam, hogyan fog alakulni a sorsuk (és hát ilyen regény esetében az ember nem lehet túlságosan bizakodó).
Nagyon érdekes volt Mengele karaktere is, ami valószínűleg nem csupán a szerző munkájának eredménye, hanem valós tényeken és személyiségvonásokon is múlt. A regényt olvasva egyértelmű számunkra, hogy miféle borzalmakra képes, gonosz ember, ugyanakkor sokszor viselkedik a körülményekhez és a rangjához képest meglepően szívélyesen, ami sokakat összezavar, többek között Helene-t is. Egy ilyen világban, ahol minden a napról napra való túlélésről szól, szerintem borzasztó nehéz lehet ellenállni a kísértésnek, hogy elkezdjünk szimpatizálni azokkal, akik egy kicsit is kedvesek hozzánk. Talán egyébként éppen ebben áll a regény üzenete, hogy akármennyi gyűlölet vesz körbe minket, akkor is a szeretetet válasszuk.
Összességében érzelmileg sok szempontból megterhelő olvasmány volt ez, mégis úgy éreztem, hogy a mérleg másik oldalára sok-sok emberség és lélekmelengető pillanatok is kerültek. Külön fontosnak tartom, hogy ebben a regényben a cigány származású emberek és az ő megpróbáltatásaik szerepelnek, ez a szelete a történelemnek viszonylag ritkán kerül középpontba a második világháborús könyvekben. Remélem, hogy sokakhoz eljut majd Helene és családja története, és hozzám hasonlóan mások is erőt és hitet merítenek abból, hogy a legszörnyűbb körülmények között is lehet jót cselekedni és reménykedni.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Középiskolás korosztálytól fölfelé mindenkinek, akit érdekel a múlt, és aki szeretne egy fájdalmas, de mégis szép és érdekes történetet olvasni.
Nyereményjáték:
Mindegyik blogon olvashatsz egy témájában hasonló könyvből vett idézetet. A te feladatod az lesz, hogy beírd a Rafflecopter dobozba a könyvet és szerzőjét, ahonnan az idézet származik. A turné végén egy könyv kerül kisorsolásra a Kossuth Kiadó jóvoltából!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
"Élni fogok, és kikerülök innen. Szabad emberként fogok kisétálni. Ha létezik pokol, gondom lesz rá, hogy benne égjenek ezek a gyilkosok."
a Rafflecopter giveaway
Állomáslista:
Október 26. - Zakkant Olvas
Október 28. - Spirit Bliss Sárga könyves út
Október 30. - Könyvvilág
November 2. - Csak olvass!
November 3. - Könyv és más
November 4. - Flora the Sweaterist
November 6. - Kelly & Lupi olvas
November 8. - Utószó
Megjegyzések
Megjegyzés küldése