Az emberek országa (értékelés és nyereményjáték)

Kalaallit Nunaat – az Emberek Országa, a kultúra utolsó menedéke a Harmadik Háború és a klímaváltozás miatt lakhatatlanná vált bolygón. Főszereplőink, Umia és Nanouk Kalaallit Nunaat elit tanodájában, Heimben tanulnak, ahol azonnal jelenteniük kell a fiataloknak, ha álmot látnak. Nanouk mégsem jelenti az álmait, mert kíváncsi arra, hogy az álmaiban felbukkanó felsőbb éves Umia miért bukkan fel bennük újra és újra.

Ha kíváncsi vagy arra, hogy mi történik a fiatalokkal, akkor tarts velünk a regény turnéján! Ne feledjétek, a Tilos az Á Könyvek kiadónak hála egy olvasónk akár meg is nyerheti Mészöly Ágnes - Molnár T. Eszter közös disztópiáját!

Kiadó: Tilos az Á Könyvek, 2019

Oldalszám: 472 oldal

ISBN: 9789634104568

A könyvet ITT tudod megrendelni!

Fülszöveg:

Föld, 2646.

Kalaallit Nunaat – az Emberek Országa, a kultúra utolsó menedéke a Harmadik Háború és a klímaváltozás miatt lakhatatlanná vált bolygón.

A Heim – az iskola, ahová csak a legjobbak juthatnak be: Kalaallit Nunaat leendő vezetői, akik biztosítják az emberiség fennmaradását.

Umia – egy lány, aki a kiválasztottak között is a legtehetségesebb.

Nanouk – egy fiú, aki egy visszatérő álom miatt nem lelhet otthonra az iskola falai között.

Ez az álom előbb csak a két fiatal világát forgatja ki a sarkaiból, de később már az egész bolygó hatalmi egyensúlyát veszélyezteti. Umiának és Nanouknak döntenie kell, pedig az sem világos, hogy saját maguk alakítják-e sorsukat, vagy nagyhatalmi játszmák feláldozható szereplői csupán.

Elképzelhető-e lázadás a legigazságosabb társadalomban? Van-e értelme az összetartozásnak és a szerelemnek ott, ahol a napfény és a víz halálos veszélyt jelent még a legerősebbek számára is?

Véleményem:

Nagyon izgatott lettem, amikor először jött szembe velem ez a regény, hiszen a kortárs magyar íróktól főleg más műfajokba tartozó könyvekkel szoktam találkozni, nem összetett disztópiákkal. A cím a maga egyszerűségével sugallt valami egyszerre fontos és baljós tartalmat (vagy lehet, hogy csak nálam jól működnek az ilyen "valaminek a valamije"-típusú címmel rendelkező disztópiák, lásd Az emlékek őre, A legyek ura stb.), ráadásul az elképesztően ízlésesre sikeredett borító is kiáltott azért, hogy olvassam ezt a történetet. Nem utolsó sorban azért is furdalt a kíváncsiság, mert sem  Mészöly Ágnestől, sem Molnár T. Esztertől nem olvastam korábban semmit, és az utóbbi időkben igyekszem minél jobban pótolni a magyar szerzőkkel kapcsolatos lemaradásomat. Nos, az biztos, hogy Az emberek országa nem az a fajta disztópia, amin 80%-os figyelemmel átsiklunk, majd fél éven belül elfelejtjük a sok hasonló között, hanem olyasmi, ami az olvasó teljes koncentrációját és odaadását igényli, ami ha teljesül, nagyon meghálálja magát.

Szerintem kijelenthetjük, hogy disztópiával Dunát lehetne rekeszteni, mégis nagyon ritkán találkozunk olyannal, ami az alternatív társadalom múltjában a klímakatasztrófát jelöli meg kiváltó okként. Ebben a regényben pontosan ez történik: 2646-ban járunk, mire a Föld legnagyobb része teljesen lakhatatlanná válik a felmelegedéstől és annak következményeitől. A korábban mérsékelt égövbe tartozó területek ebben a (fiktív?) világban forrók és szárazak, így a Harmadik Háború után megmaradt emberek kénytelenek a korábban sarkköri helyszíneken élni. Történetünk kezdetén az egyik ilyen országban, Kalaallit Nunaat-ban járunk, ahol a nagy népsűrűség mellé szigorú társadalmi berendezkedés társul. Bár az Emberek Országának nevezett területen viszonylagos jólét uralkodik, ez főként azon kevesek kiváltsága, akik tehetségük és képességeik alapján kiválasztottak lettek. A gyerekeket már kiskorukban levizsgáztatják, a legtehetségesebbek az ország  elit iskolájában, a Heimben tanulhatnak családjuktól elszakítva, ahol egy, az elméjükbe látó teszt később besorolja őket leendő hivatásukba. Fiatal főhőseink, a céltudatos Umia és a sokkal szkeptikusabb Nanouk a Heimben tanulnak, ahol az élet kiszámítható, viszonylag biztonságos, mégis sok szempontból roppant korlátozó. A gyerekek nem álmodnak például, és ha ez véletlenül mégis megtörténik, azonnal jelenteniük kell. Nanouk sokáig hezitál, hogy saját álmait mire vélje, de amikor kezdi úgy érezni, hogy látomásai sokkal többek puszta álmoknál, megrendül bizalma a hatalomban és elhatározza, hogy megszökik- és közben természetesen Umiát is belekeveri az ügybe.

Nem szeretném a cselekményt részletesebben leírni vagy bármit elspoilerezni, mindenesetre a későbbiekben bőven számíthatunk izgalmakra és akcióra. Hőseink egyre többet tudnak meg hazájukról (és annak hazugságairól), a világon kialakult többi nagyhatalomról, a forró égövben található kolóniákról, illetve a különböző felek szándékairól és összeesküvéseiről. Persze még így is azt érzik- az olvasóval együtt-, hogy senkiben nem bízhatnak meg maradéktalanul, és bár iskolai képzésük során komoly stratégiai és harci kiképzést kaptak, nem árt, ha mindig a hátuk mögé néznek. Közben sok minden kiderül a fiatalok múltjáról és családjáról is, amivel kapcsolatban kapunk néhány érzelmesebb pillanatot, anélkül, hogy a történet giccsessé vagy érzelgőssé válna.

Fontos kiemelni, hogy az a lehetséges világ, amit a két írónő megkomponált, rendkívül komplexre és kidolgozottra sikerült, legyen szó Kalaallit Nunaat felépítéséről, az iskoláról, vagy a munkatáborként üzemelő kolóniákról. Külön kis extra, hogy a fejezetek elején szótári cikkeket találunk, ahol az egykori Grönland területén lévő Kalaallit Nunaat fontosabb fogalmai vannak megmagyarázva. Én nagyon szeretem az ilyen szintű igényességet és amikor azt érzem, hogy egy szerző nem csak úgy tessék-lássék összedobott egy kitalált világot és társadalmat (ami ugye, lévén kitalált, úgyse ellenőrizhető minden részletbe menően), hanem sok-sok munkát és időt tett abba, hogy annak minden szegmense stimmeljen. Nekem itt most inkább azzal volt egy kisebb problémám, hogy a kidolgozott világ tökéletesen adott volt, de a közvetítés módja néha akadozott. Olvasás közben legalábbis többször rettenetesen kellett figyelnem, és még így se mindig értettem, kinek mi a szándéka, mik a tervei, ki kémkedik kinek és ehhez hasonlók. És itt utalnék vissza az egyik első gondolatomra, mert könnyen lehet, hogy nálam az volt a baj, hogy nem tudtam 100%-osan beletenni magam az olvasásba (ezt már csak azért is gondolom, mert amikor viszont igen, akkor gőzerővel faltam az oldalakat). 

Ezt a kis negatív élményt leszámítva egyébként elégedett voltam, a regényben szereplő karakterek szerintem nagyon jól sikerültek, különösen Umiát éreztem nagyon összetettnek és hitelesnek. A lány egész életében hit Kalaallit Nunaat rendszerében és igazságosságában, így nagyon nehéz kezdenie valamit azzal, hogy talán nem ez a lehető legjobb társadalom, melynek vezetői ráadásul még gond nélkül fel is áldozzák azokat, akikre már nincs szükségük. Könnyen tudtam azonosulni belső vívódásaival, és még ha nem is volt egy kifejezetten kedves és szerethető karakter, nagyon tudtam őt tisztelni és becsülni. Tetszett az is, hogy a történet térben is igen kiterjedt, hiszen hőseink kalandjain keresztül bejárjuk a jövőbeli Föld jó nagy szeletét, közte azokat a kopár területeket is, ahol már lehetetlen a felszínen való életmód. A könyv egyébként cseppet sem didaktikus vagy szájbarágós ezzel kapcsolatban, nem kiabál ránk, hogy védjük a környezetet, egyszerűen csak teljesen higgadtan megmutatja, milyen következményei lehetnek a jelenlegi problémáknak.

Összességében úgy gondolom, hogy Az emberek országa sok szempontból egyedi napjaink ifjúsági történeteihez képest, és a disztópia műfaján belül is nagyon komoly történetet és világot tesz le az asztalra. Nekem a tökéletes élményhez hiányzott belőle kicsit több kohézió, hogy a nagyszerűen kidolgozott részletek könnyebben összeálljanak kerek egésszé. Ettől függetlenül nem érdemes kihagyni, ha közel áll hozzánk a fenti két műfaj egyike, csak szánjuk rá a megfelelő minőségű időt és figyelmet.

Értékelésem: 5/4

Kinek ajánlom? Azoknak a disztópia-rajongóknak, akiknek fontos a precíz és kidolgozott világépítés, és akik a romantikus irány helyett inkább a klasszikusabb ifjúsági stílust kedvelik.

Nyereményjáték:

Történetünk egy olyan disztópikus társadalomban játszódik, ahol az emberiség “vesztét” a klímaváltozás okozta. Mivel akadnak ehhez hasonló történetek, úgy döntöttünk, hogy minden állomáson egy ilyen regény fülszöveg részletét közöljük veletek, és nektek rá kell akadnotok a könyv CÍMÉRE!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:

"A ​klímaháborúk után egy úszó várost építenek az Északi-sarkkörön, geotermikus fűtéssel és fenntartható energiával: a hely valóságos építészi és társadalommérnöki csoda, egyúttal túlzsúfolt tér, ahol kíméletlen küzdelem folyik az életben maradásért."

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:
11/28 - Könyv és más
11/30 - Kelly és Lupi olvas
12/03 - Hagyjatok! Olvasok!