A Német Ház (értékelés és nyereményjáték)
A háború utáni Németországban él Eva, aki tolmácsként dolgozik, amikor egy új megbízatást kap. A fordítás, amiben részt kell vennie kapcsolatban áll az egykori auschwitzi táborban élő zsidók emlékeivel és ez nagyon megviseli a lányt. A Német Ház jól bemutatja a német társadalom minden szegletét azzal kapcsolatban, hogy hogyan néztek szembe a tényekkel az egykori háborús bűnösök és azok, akiknek közük volt (akár közvetve, akár közvetetten) a szörnyűségekhez, amik milliók halálához vezettek.
A Libri Kiadónál megjelent regényben Annette Hess úgy mesél a régi időkről, hogy képtelenség a történettől szabadulni. A Blogturné Klub 5 bloggere elolvasta A Német Házat és elmesélik az élményeit nektek. Tartsatok velünk a turnén és a végén ti is megnyerhetitek a könyv egyik példányát.
Kiadó: Libri, 2019
Oldalszám: 360 oldal
ISBN: 9789634335610
Eredeti cím: Deutsches Haus
Fordító: Farkas Tünde
A könyvet ITT tudod megrendelni
Fülszöveg:
Frankfurt, 1963. Az egész sajtó a közelgő Auschwitz-perrel foglalkozik, amikor a fiatal tolmácslányt, Eva Bruhnst egy lengyel tanú kihallgatásához hívják a bíróságra. Eva zavartan fordítja a tanúvallomást, de képtelen értelmezni a hallottakat. Amikor a szüleit kérdezi a témáról, ők kitérnek a válasz elől, s Eva vőlegényével együtt hevesen ellenzik, hogy lányuk részt vegyen a perben.
A következő hetekben Eva előtt egy megdöbbentő és ismeretlen világ tárul fel: bírákkal és vádlottakkal találkozik, és mindenekelőtt az egykori foglyokkal, akik az ő hangján szólalnak meg a tanúk padján…
A megrázó beszámolókat hallva Eva nem ugyanaz az ember többé: nem érti, hogy a családja miért nem képes szembenézni a múlttal, ugyanakkor megijeszti a fiatal kanadai jogász, David Miller is, akinek mindennél fontosabb az igazság feltárása.
Hol van az igazság, és vajon milyen hatása lesz ennek az igazságnak Eva életére?
A Német Ház láttató erővel mutatja be a háború utáni Németországot, miközben hiteles képet fest az emberi kapcsolatokról és arról, hogy néha mennyire nehéz és fájdalmas a szembenézés.
Véleményem:
Ebben az évben rendre megtalálnak a második világháborúhoz köthető regények, amikkel kapcsolatban már többször kifejtettem, miért is tartom annyira fontosnak őket. Annette Hess könyve azonban sok szempontból merőben máshogyan közelíti meg ezt a témát, mint a legtöbb megjelent kötet. A Német Ház 1963 Frankfurtjába kalauzol bennünket, az Auschwitz-per helyszínére és idejére, azonban a történtek tényszerű bemutatása helyett egy érdekes és megdöbbentő lélektani utazásra kísér, ahol a kollektív bűntudat, a tagadás, az elfogadhatatlan elfogadása és a megbocsátás kérdésköre kerül központi szerepbe.
A regény főhőse a huszonéves Eva Bruhnst, aki szüleivel, nővérével és öccsével Frankfurtban él, és néha besegít a családi vállalkozás, egy vendéglő működtetésébe. A fiatal nőt talán leginkább az engedelmes és szelíd jelzőkkel lehetne illetni: tiszteli szülei véleményét, és vőlegénye, a konzervatív Jürgen személyében olyan férfit talál, aki a klasszikus nemi szerepek szerint, határozottan fogja majd irányítani az életét. Eva csupa bizonytalanság, ezt már a történet elején is látjuk, amikor Jürgent hazaviszi bemutatni, és végig attól retteg, hogy a férfi az utolsó pillanatban kihátrál a házasságból és nem tartja majd elég jónak a lányt és a családját. A szülők szívélyesek, keményen dolgoznak, Eva nővére, Annagret kicsit különc vénlánynak tűnik, de ettől eltekintve átlagos német családnak látjuk őket egészen sokáig.
Az események leginkább akkor indulnak be, amikor Eva, aki tolmács végzettséggel rendelkezik, munkát kap egy perben, ahol lengyel tanúk vallomásait kell fordítania. Először még maga sem tudja, miféle feladatra vállalkozott, hamarosan azonban kiderül, hogy a megvádolt férfiak elképzelhetetlen bűntetteket követtek el a második világháborúban. Ahogy a fülszövegben is olvashatjuk, Eva számára a per előrehaladtával és a túlélők szavainak tolmácsolásával áll össze, mi is történt Auschwitzban. Itt kitérnék arra, hogy számomra a teljesen megérthetetlen és elfogadhatatlan kategóriába tartozik, amikor emberek minden tárgyi és szellemi történelmi bizonyíték ellenére kétségbe vonják azoknak az eseményeknek a hitelességét, melyek az emberiség egyik legnagyobb szégyenfoltjának tekinthetők. Mondom ezt úgy, hogy közben a racionális énem tisztában van vele, hogy annak is megvan a maga pszichés funkciója, amikor a kognitív disszonanciát és az ebből eredő diszkomfortérzetet csak úgy képes valaki feloldani, ha a tényeket kérdőjelezi meg. Nos, ha abból indulunk ki, hogy még ma is fájón kevesen rendelkeznek elég információval, akkor nem nehéz belegondolni, mi lehetett a helyzet a 60-as évek Németországában. Annette Hess nagyon pontosan bemutatja, hogyan viszonyultak az emberek akkoriban a holokauszthoz. Sokan nem rendelkeztek a szükséges információkkal, hiszen ez volt az első hivatalos fórum és bírósági tárgyalás, ahol az egykori foglyok elmesélhették azt a rengeteg borzalmat, amit megéltek. És természetesen sokan kételkedtek már akkor is, vagy fölöslegesnek tartották az egész eljárást, mondván, a múltat nem kell bolygatni.
Eva lelkében elképesztő folyamatok indulnak el az egész eljárás hatására. Az érzékeny és kezdetben kicsit bizonytalan nőre óriási hatással van, hogy ő adhat hangot ezeknek az áldozatoknak, és egyre inkább kezdi személyes ügyének tekinteni az igazságszolgáltatást. Bár szülei és vőlegénye is ellenzik, hogy részt vegyen a tárgyalásokon, nem hajlandó tágítani attól a meggyőződéstől, hogy a múlttal szembe kell nézni, még akkor sem, amikor kiderül, sokkal jobban érintett az eseményekben, mint azt valaha gondolta. Hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül, és bár egyre jobban megviselik a hallottak, kitart amellett, hogy az igazságnak ki kell derülnie. Magáról a perről nem kapunk olyan sok információt, számomra az sem derült ki egész pontosan, hogy a szerző mennyiben támaszkodik tényekre, és mennyiben fikcióra elbeszélésében, de úgy éreztem, itt most nem is ezen van a hangsúly. Sokkal inkább azon, hogy az ilyen szörnyű események hogyan lehetnek hatással a későbbi generációkra, és hogy mennyire fontos egy nép számára, hogy szembenézzen a saját múltjával a gyógyulás érdekében.
Dramaturgiailag nagyon jól felépített történet A Német Ház, ahogy haladunk előre, egyre nagyobb a feszültség, és Eva életében is egyre több csontváz potyog ki a szekrényekből. És persze a regény drámáját megsokszorozza a tudat, hogy mindez valóban megtörtént, az is, hogy emberi lényeg létrehozták és működtették ezt a poklot, és az is, hogy később szemrebbenés nélkül ártatlannak vallották magukat. A nem éppen könnyű téma ellenére alig tudtam letenni, teljesen a hatása alá kerültem. És most is csak azt tudom mondani, mint sok más hasonló regény esetében: jó lenne, ha mindenkihez eljutna ez a történet.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Azoknak, akik a történelem ezen sötét szakaszáról kicsit más megközelítésben szeretnének olvasni, egy fiatal nő drámáján és harcán keresztül.
A regény főhőse a huszonéves Eva Bruhnst, aki szüleivel, nővérével és öccsével Frankfurtban él, és néha besegít a családi vállalkozás, egy vendéglő működtetésébe. A fiatal nőt talán leginkább az engedelmes és szelíd jelzőkkel lehetne illetni: tiszteli szülei véleményét, és vőlegénye, a konzervatív Jürgen személyében olyan férfit talál, aki a klasszikus nemi szerepek szerint, határozottan fogja majd irányítani az életét. Eva csupa bizonytalanság, ezt már a történet elején is látjuk, amikor Jürgent hazaviszi bemutatni, és végig attól retteg, hogy a férfi az utolsó pillanatban kihátrál a házasságból és nem tartja majd elég jónak a lányt és a családját. A szülők szívélyesek, keményen dolgoznak, Eva nővére, Annagret kicsit különc vénlánynak tűnik, de ettől eltekintve átlagos német családnak látjuk őket egészen sokáig.
Az események leginkább akkor indulnak be, amikor Eva, aki tolmács végzettséggel rendelkezik, munkát kap egy perben, ahol lengyel tanúk vallomásait kell fordítania. Először még maga sem tudja, miféle feladatra vállalkozott, hamarosan azonban kiderül, hogy a megvádolt férfiak elképzelhetetlen bűntetteket követtek el a második világháborúban. Ahogy a fülszövegben is olvashatjuk, Eva számára a per előrehaladtával és a túlélők szavainak tolmácsolásával áll össze, mi is történt Auschwitzban. Itt kitérnék arra, hogy számomra a teljesen megérthetetlen és elfogadhatatlan kategóriába tartozik, amikor emberek minden tárgyi és szellemi történelmi bizonyíték ellenére kétségbe vonják azoknak az eseményeknek a hitelességét, melyek az emberiség egyik legnagyobb szégyenfoltjának tekinthetők. Mondom ezt úgy, hogy közben a racionális énem tisztában van vele, hogy annak is megvan a maga pszichés funkciója, amikor a kognitív disszonanciát és az ebből eredő diszkomfortérzetet csak úgy képes valaki feloldani, ha a tényeket kérdőjelezi meg. Nos, ha abból indulunk ki, hogy még ma is fájón kevesen rendelkeznek elég információval, akkor nem nehéz belegondolni, mi lehetett a helyzet a 60-as évek Németországában. Annette Hess nagyon pontosan bemutatja, hogyan viszonyultak az emberek akkoriban a holokauszthoz. Sokan nem rendelkeztek a szükséges információkkal, hiszen ez volt az első hivatalos fórum és bírósági tárgyalás, ahol az egykori foglyok elmesélhették azt a rengeteg borzalmat, amit megéltek. És természetesen sokan kételkedtek már akkor is, vagy fölöslegesnek tartották az egész eljárást, mondván, a múltat nem kell bolygatni.
Eva lelkében elképesztő folyamatok indulnak el az egész eljárás hatására. Az érzékeny és kezdetben kicsit bizonytalan nőre óriási hatással van, hogy ő adhat hangot ezeknek az áldozatoknak, és egyre inkább kezdi személyes ügyének tekinteni az igazságszolgáltatást. Bár szülei és vőlegénye is ellenzik, hogy részt vegyen a tárgyalásokon, nem hajlandó tágítani attól a meggyőződéstől, hogy a múlttal szembe kell nézni, még akkor sem, amikor kiderül, sokkal jobban érintett az eseményekben, mint azt valaha gondolta. Hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül, és bár egyre jobban megviselik a hallottak, kitart amellett, hogy az igazságnak ki kell derülnie. Magáról a perről nem kapunk olyan sok információt, számomra az sem derült ki egész pontosan, hogy a szerző mennyiben támaszkodik tényekre, és mennyiben fikcióra elbeszélésében, de úgy éreztem, itt most nem is ezen van a hangsúly. Sokkal inkább azon, hogy az ilyen szörnyű események hogyan lehetnek hatással a későbbi generációkra, és hogy mennyire fontos egy nép számára, hogy szembenézzen a saját múltjával a gyógyulás érdekében.
Dramaturgiailag nagyon jól felépített történet A Német Ház, ahogy haladunk előre, egyre nagyobb a feszültség, és Eva életében is egyre több csontváz potyog ki a szekrényekből. És persze a regény drámáját megsokszorozza a tudat, hogy mindez valóban megtörtént, az is, hogy emberi lényeg létrehozták és működtették ezt a poklot, és az is, hogy később szemrebbenés nélkül ártatlannak vallották magukat. A nem éppen könnyű téma ellenére alig tudtam letenni, teljesen a hatása alá kerültem. És most is csak azt tudom mondani, mint sok más hasonló regény esetében: jó lenne, ha mindenkihez eljutna ez a történet.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Azoknak, akik a történelem ezen sötét szakaszáról kicsit más megközelítésben szeretnének olvasni, egy fiatal nő drámáján és harcán keresztül.
Nyereményjáték:
A Német Ház történetének főszereplője egy tolmács, akinek feladata, hogy vallomásokat (legyenek azok írásbeliek, vagy szóbeliek) fordítson. Evához hasonlóan mi is egy kis nyelvhelyességi teszt hívunk. Minden blogon olvashatsz majd egy-egy külföldi szót, aminek várjuk a magyar fordítását, és azt is, hogy milyen nyelvről fordítottad le azt.
A játék végén a Libri Kiadó felajánlásával egy könyvet sorsolunk ki azok között, akik minden állomáson felismerik, hogy milyen nyelvű szót olvasnak, és kiszótárazzák a jelentését!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
ZIMA
a Rafflecopter giveaway
Állomáslista:
11/25 - Csak olvass!
11/27 - Flora the Sweaterist
11/29 - Könyv és más
12/01 - Könyvvilág
12/03 - Zakkant olvas
Megjegyzések
Megjegyzés küldése