Az éjszaka fénye (értékelés és nyereményjáték)
Graham Moore Oscar-díjas forgatókönyvíró első, magyarul megjelent regénye az 1880-as évek New Yorkjába kalauzol el bennünket, ahol egy fiatal ügyvéd szemén keresztül tanúi lehetünk a korszak egyik legmocskosabb játszmájának, az úgynevezett áramháborúnak.
Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel és nyerjétek meg a könyv egy példányát a kiadó felajánlásából!
Oldalszám: 416 oldal
ISBN: 9789634196426
Eredeti cím: The Last Days of Night
Fordító: Orosz Anna
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
1888, New York. Ugyan az utcákat még gázlámpák világítják meg haloványan az éjszakában, de az elektromos fény csodája már megszületőben van. Hatalmas vagyon ütheti annak a markát, aki elsőként fog egész városokat fényárba borítani, a verseny pedig igencsak kiélezett. Paul Cravath, a Columbia Egyetemen frissen végzett, tapasztalatlan ügyvéd váratlanul kerül e csatározások kellős közepébe: George Westinghouse bízza meg egy megnyerhetetlen üggyel. Westinghouse Thomas Edisonnal áll perben, a tét egymilliárd dollár, a kérdés pedig, hogy ki találta fel az izzólámpát, és kinek áll jogában az egész országot meghódítani vele?
Az ügynek köszönhetően Paul betekintést nyer a társadalom legfelsőbb rétegébe – a rongyrázós partikba, a Gramercy Park nemesi villáiba és a zárt ajtók mögött történő sötét üzelmekbe. Edison ravasz és veszélyes ellenfél, saját kémhálózatot működtet, a zsebében vannak az újságok és maga J. P. Morgan támogatja. Ezzel szemben Westinghouse-nak szinte semmije sincs a meggyőződésén kívül: Paullal együtt egy Nikola Tesla nevű szerb tudóstól várják a csodát, aki a nyelvet meglehetősen rosszul beszéli és társaságban furcsán viselkedik. Ahogy a fiatal ügyvéd egyre jobban beleássa magát az ügybe és egyre nagyobb kockázatot vállal, rádöbben, hogy minden érintettnek megvannak a saját kis játszmái, és senki sem az, aminek látszik. Ez pedig különösen nagy veszélyeket eredményezhet az egész országra nézve.
Graham Moore, a Kódjátszma Oscar-díjas forgatókönyvírójának történelmi regénye megtörtént eseményeken alapszik, és sokszor a leghajmeresztőbb jeleneteiben sincs egy szemernyi fikció sem. Az éjszaka fénye nem véletlenül lett hatalmas bestseller: nemcsak a nagy áramháború legfontosabb momentumait mutatja be letehetetlen stílusban, de döbbenetes képet fest egy olyan Amerika létrejöttéről, ami mindmáig ereje teljében létezik.
Véleményem:
Ezt a regényt kifejezetten azért választottam, hogy kicsit kilépjek a komfortzónámból. Eleve viszonylag kevés történelmi (vagy történelemmel kapcsolatos) könyvet olvasok, ráadásul a híres feltalálók, tudósok életéről is szerény ismeretekkel rendelkezem, azokat is főleg az iskolai emlékeim teszik ki. Ugyanakkor ott volt az a szempont, hogy az Agave Kiadó neve évek óta garanciát jelent számomra arra, hogy az ő gondozásukban alaposan megválogatott, minőségi regényekkel találkozhatok. Graham Moore neve a legtöbb embernek a Kódjátszma című film kapcsán lehet ismerős, ami nekem nagyon tetszett annak idején, így azt vártam, hogy Az éjszaka fénye is visszaadja majd azt a feszültséget és izgalmat, amit ott tapasztaltam. Szerencsés vagyok, mert már megint sikerült egy olyan könyvhöz nyúlnom, ami messze felülmúlta a várakozásaimat, és ami felkerülhetett az év kedvenc olvasmányainak képzeletbeli polcára.
A cselekményünk helyszíne az 1800-as évek végi New York, főhőse pedig egy fiatal ügyvéd, Paul Cravath, aki tapasztalatlansága ellenére a történelem egyik leghíresebb szabadalmi perébe keveredik. Ügyfele, George Westinghouse a kor egyik legbefolyásosabb emberével, Thomas Edisonnal áll konfliktusban, aki az izzólámpával kapcsolatos szabadalma megsértésével vádolja a férfit. Paul, bár nem érti, hogy egy ekkora téttel rendelkező ügyben hogy lehetséges, hogy éppen őt kéri fel jogi képviseletére Westinghouse, kellőképpen lelkes és ambiciózus ahhoz, hogy elvállalja az ügyet. Persze akkor még ő maga sem sejti, hogy az eljárást számos olyan körülmény fogja befolyásolni, aminek sokkal több köze van az intrikához és hatalomhoz, mint az egyszerű törvényekhez és jogszabályokhoz. Ha azt gondolnánk, hogy a regény egy száraz és unalmas bemutatása annak, hogy mi zajlott a per során, és melyik oldal éppen mivel rukkolt elő, hogy bizonyítsa igazát, az tévedésben van. Ugyanis Moore képes volt a létező történelmi alakok és események köré olyan (részben fiktív) cselekményt építeni, ami izgalmak és feszültség terén sok krimin és thrilleren túltesz, mindezt úgy, hogy indirekt módon rengeteg érdekességet és háttérismeretet megtudjunk a korabeli viszonyokról, hatalmi játszmákról, tudományos felfedezésekről és személyekről.
Már eleve azért is volt érdekes az egész történetet olvasni, mert alapvetően más képet rajzol nagyon sok mindenről, amivel kapcsolatban az embernek csak felületes ismeretei vannak. Vegyük például Thomas Edison karakterét, akit a legtöbb ember (köztük én is) csak az alapján tart számon, hogy milyen híres és produktív feltaláló volt. Ehhez képest Az éjszaka fényében tulajdonképpen ő lesz a rossz fiú, hiszen Paul szemszögén keresztül Westinghouse igazságát láthatjuk, aki saját bevallása szerint sokkal jobb minőségű termékeket gyárt, és tisztességesebb üzletpolitikát folytat. A cselekményen keresztül valóban egy olyan ember képe sejlik fel előttünk, aki bármit megtesz a sikerért és az elismertségért, és nem retten el semmilyen alávaló eszköztől annak érdekében, hogy a tudományos babérokat ő arathassa le. Egyáltalán nem tudtam vele szimpatizálni a regény során, ugyanakkor elgondolkodtam azon, hogy jó lenne egyszer egy olyan történetet olvasni, ami az ő nézőpontján keresztül mutatja be a dolgokat. Westinghouse valamivel szerethetőbb karakternek bizonyult (akiről szégyen-gyalázat, de a regény elolvasása előtt szinte semmit nem tudtam), de igazából Paul az, akivel azonosulni tudunk az olvasás során.
Ha már Paulnál tartunk, nagyszerűen ábrázolta a szerző az ő karakterének fejlődését, illetve azokat az erkölcsi dilemmákat, amikkel szembe kellett néznie a per folyamatában. Kezdetben egy kicsit naiv, óriási bizonyítási vággyal rendelkező fiatalembert ismerhetünk meg, aki az olvasóval együtt próbál lépést tartani az eseményekkel, és kiigazodni abban a csatában, amit az "óriások" vívnak. Hatalmas szenvedéllyel veti bele magát az ügybe, ekkor még a fő motivációját az igazságszolgáltatásba vetett hite jelenti. Kiválóan látható, ahogy a fejezetek során ez a motiváció szépen formálódik és alakul, egészen addig, amíg már Pault szinte kizárólag a győzni akarás hajtja előre. Mivel hamar megkedveltem nyitott gondolkodása és tisztességessége miatt, végig nagyon drukkoltam azért, hogy az átláthatatlan hatalmi harcokban és cselszövések hálójában ne adja fel igazi önmagát, és képes legyen mindvégig felismerni, mikor mi a helyes döntés.
Bár a főhőssel, Paullal kísérjük végig az eseményeket, a személyes kedvencem Nikola Tesla karaktere volt. A szerzőnek sikerült remekül megformálnia ezt a zseniális elmét, aki mindig kicsit kirítt a tömegből különc viselkedésével és beszédmódjával (mai ismereteink alapján vélhetően valamilyen mentális betegségben szenvedett), mégis ő volt az egyetlen a nagy lángelmék közül, akin érződött, hogy a feltalálás öröme és szenvedélye hajtja előre, nem pedig a pénz vagy az elismertség. Nagyon örülök, hogy többet megtudhattam erről a híres tudósról, többek között arról is, hogy milyen találmányok fűződnek a nevéhez és milyen technológiák foglalkoztatták.
A regény tartalmaz egy viszonylag szolid romantikus szálat, ami éppen elég volt ebbe a történetbe. Hiszen itt sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a jogi és erkölcsi csatározások, illetve annak bemutatása, hogyan működött a korabeli világ jogrendszere vagy üzleti szférája. Persze ezen sosem kellene meglepődni, mégis elhűltem néhány olyan fejezetnél, amikor a szemben álló felek különböző aljas taktikával igyekeztek aláásni a másik jó hírét. Hab a tortán, hogy Moore-nak ténylegesen sikerült minden egyes fejezetet olyan mondatokkal zárnia, ami után egyértelmű, hogy azonnal folytatnunk kell az olvasást, nem hittem volna, hogy egy ilyen témánál lehet ennyire izgalmasan felépíteni a szöveget és a cselekményt (valószínűleg ebben sokat segítettek az író filmes tapasztalatai, hiszen a párbeszédek és a leírások is sokszor nagyon filmszerűek). A szerző a kötet végén részletesen beszámol arról, hogy a regényben mely elemek alapulnak a valóságon, és mik azok, amiket írói fantáziával színezett ki.
Összességében tényleg csak annyit mondhatok, hogy egy hihetetlenül izgalmas, informatív és érdekes regényt olvashattam, számos fordulattal, erkölcsi dilemmával, és remek karakterábrázolással. Az ember nem is gondolná, amikor minden nap tucatszor felkapcsol egy villanyt, hogy mennyi csatározás emléke tapad ehhez a mai szemmel egyszerű eszközhöz. Remélem, hogy egyszer valóban viszont láthatjuk a történetet a filmvásznon, mert jó lenne még kicsit kalandozni ebben a különös, a múlt és a jövő határán egyensúlyozó világban.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? A történelmi és tudományos könyvek rajongóinak mindenképpen, de azokat se rettentse el, akiktől ezek a témák eddig távol álltak: ha feszültségre, drámára és érdekes cselekményre vágyunk, nem fogunk csalódni.
Ezt a regényt kifejezetten azért választottam, hogy kicsit kilépjek a komfortzónámból. Eleve viszonylag kevés történelmi (vagy történelemmel kapcsolatos) könyvet olvasok, ráadásul a híres feltalálók, tudósok életéről is szerény ismeretekkel rendelkezem, azokat is főleg az iskolai emlékeim teszik ki. Ugyanakkor ott volt az a szempont, hogy az Agave Kiadó neve évek óta garanciát jelent számomra arra, hogy az ő gondozásukban alaposan megválogatott, minőségi regényekkel találkozhatok. Graham Moore neve a legtöbb embernek a Kódjátszma című film kapcsán lehet ismerős, ami nekem nagyon tetszett annak idején, így azt vártam, hogy Az éjszaka fénye is visszaadja majd azt a feszültséget és izgalmat, amit ott tapasztaltam. Szerencsés vagyok, mert már megint sikerült egy olyan könyvhöz nyúlnom, ami messze felülmúlta a várakozásaimat, és ami felkerülhetett az év kedvenc olvasmányainak képzeletbeli polcára.
A cselekményünk helyszíne az 1800-as évek végi New York, főhőse pedig egy fiatal ügyvéd, Paul Cravath, aki tapasztalatlansága ellenére a történelem egyik leghíresebb szabadalmi perébe keveredik. Ügyfele, George Westinghouse a kor egyik legbefolyásosabb emberével, Thomas Edisonnal áll konfliktusban, aki az izzólámpával kapcsolatos szabadalma megsértésével vádolja a férfit. Paul, bár nem érti, hogy egy ekkora téttel rendelkező ügyben hogy lehetséges, hogy éppen őt kéri fel jogi képviseletére Westinghouse, kellőképpen lelkes és ambiciózus ahhoz, hogy elvállalja az ügyet. Persze akkor még ő maga sem sejti, hogy az eljárást számos olyan körülmény fogja befolyásolni, aminek sokkal több köze van az intrikához és hatalomhoz, mint az egyszerű törvényekhez és jogszabályokhoz. Ha azt gondolnánk, hogy a regény egy száraz és unalmas bemutatása annak, hogy mi zajlott a per során, és melyik oldal éppen mivel rukkolt elő, hogy bizonyítsa igazát, az tévedésben van. Ugyanis Moore képes volt a létező történelmi alakok és események köré olyan (részben fiktív) cselekményt építeni, ami izgalmak és feszültség terén sok krimin és thrilleren túltesz, mindezt úgy, hogy indirekt módon rengeteg érdekességet és háttérismeretet megtudjunk a korabeli viszonyokról, hatalmi játszmákról, tudományos felfedezésekről és személyekről.
Már eleve azért is volt érdekes az egész történetet olvasni, mert alapvetően más képet rajzol nagyon sok mindenről, amivel kapcsolatban az embernek csak felületes ismeretei vannak. Vegyük például Thomas Edison karakterét, akit a legtöbb ember (köztük én is) csak az alapján tart számon, hogy milyen híres és produktív feltaláló volt. Ehhez képest Az éjszaka fényében tulajdonképpen ő lesz a rossz fiú, hiszen Paul szemszögén keresztül Westinghouse igazságát láthatjuk, aki saját bevallása szerint sokkal jobb minőségű termékeket gyárt, és tisztességesebb üzletpolitikát folytat. A cselekményen keresztül valóban egy olyan ember képe sejlik fel előttünk, aki bármit megtesz a sikerért és az elismertségért, és nem retten el semmilyen alávaló eszköztől annak érdekében, hogy a tudományos babérokat ő arathassa le. Egyáltalán nem tudtam vele szimpatizálni a regény során, ugyanakkor elgondolkodtam azon, hogy jó lenne egyszer egy olyan történetet olvasni, ami az ő nézőpontján keresztül mutatja be a dolgokat. Westinghouse valamivel szerethetőbb karakternek bizonyult (akiről szégyen-gyalázat, de a regény elolvasása előtt szinte semmit nem tudtam), de igazából Paul az, akivel azonosulni tudunk az olvasás során.
Ha már Paulnál tartunk, nagyszerűen ábrázolta a szerző az ő karakterének fejlődését, illetve azokat az erkölcsi dilemmákat, amikkel szembe kellett néznie a per folyamatában. Kezdetben egy kicsit naiv, óriási bizonyítási vággyal rendelkező fiatalembert ismerhetünk meg, aki az olvasóval együtt próbál lépést tartani az eseményekkel, és kiigazodni abban a csatában, amit az "óriások" vívnak. Hatalmas szenvedéllyel veti bele magát az ügybe, ekkor még a fő motivációját az igazságszolgáltatásba vetett hite jelenti. Kiválóan látható, ahogy a fejezetek során ez a motiváció szépen formálódik és alakul, egészen addig, amíg már Pault szinte kizárólag a győzni akarás hajtja előre. Mivel hamar megkedveltem nyitott gondolkodása és tisztességessége miatt, végig nagyon drukkoltam azért, hogy az átláthatatlan hatalmi harcokban és cselszövések hálójában ne adja fel igazi önmagát, és képes legyen mindvégig felismerni, mikor mi a helyes döntés.
Bár a főhőssel, Paullal kísérjük végig az eseményeket, a személyes kedvencem Nikola Tesla karaktere volt. A szerzőnek sikerült remekül megformálnia ezt a zseniális elmét, aki mindig kicsit kirítt a tömegből különc viselkedésével és beszédmódjával (mai ismereteink alapján vélhetően valamilyen mentális betegségben szenvedett), mégis ő volt az egyetlen a nagy lángelmék közül, akin érződött, hogy a feltalálás öröme és szenvedélye hajtja előre, nem pedig a pénz vagy az elismertség. Nagyon örülök, hogy többet megtudhattam erről a híres tudósról, többek között arról is, hogy milyen találmányok fűződnek a nevéhez és milyen technológiák foglalkoztatták.
"Edison és pár másik tudós azon dolgozott, hogy továbbfejlessze Alexander Bell kezdeti"telefonkészülékét". Tesla viszont olyan eszközöket próbált tervezni, amelyekhez egyáltalán nincs szükség vezetékre. Nem kellett tudósnak lenni ahhoz, hogy az ember tudja, ez képtelenség. Még ha valamilyen csoda folytán sikerülne is Teslának működő eszközöket terveznie, ki a csoda akarna ilyeneket?"
A regény tartalmaz egy viszonylag szolid romantikus szálat, ami éppen elég volt ebbe a történetbe. Hiszen itt sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a jogi és erkölcsi csatározások, illetve annak bemutatása, hogyan működött a korabeli világ jogrendszere vagy üzleti szférája. Persze ezen sosem kellene meglepődni, mégis elhűltem néhány olyan fejezetnél, amikor a szemben álló felek különböző aljas taktikával igyekeztek aláásni a másik jó hírét. Hab a tortán, hogy Moore-nak ténylegesen sikerült minden egyes fejezetet olyan mondatokkal zárnia, ami után egyértelmű, hogy azonnal folytatnunk kell az olvasást, nem hittem volna, hogy egy ilyen témánál lehet ennyire izgalmasan felépíteni a szöveget és a cselekményt (valószínűleg ebben sokat segítettek az író filmes tapasztalatai, hiszen a párbeszédek és a leírások is sokszor nagyon filmszerűek). A szerző a kötet végén részletesen beszámol arról, hogy a regényben mely elemek alapulnak a valóságon, és mik azok, amiket írói fantáziával színezett ki.
Összességében tényleg csak annyit mondhatok, hogy egy hihetetlenül izgalmas, informatív és érdekes regényt olvashattam, számos fordulattal, erkölcsi dilemmával, és remek karakterábrázolással. Az ember nem is gondolná, amikor minden nap tucatszor felkapcsol egy villanyt, hogy mennyi csatározás emléke tapad ehhez a mai szemmel egyszerű eszközhöz. Remélem, hogy egyszer valóban viszont láthatjuk a történetet a filmvásznon, mert jó lenne még kicsit kalandozni ebben a különös, a múlt és a jövő határán egyensúlyozó világban.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? A történelmi és tudományos könyvek rajongóinak mindenképpen, de azokat se rettentse el, akiktől ezek a témák eddig távol álltak: ha feszültségre, drámára és érdekes cselekményre vágyunk, nem fogunk csalódni.
Nyereményjáték:
A könyvben minden fejezet egy tudománnyal, feltalálással, sikerrel kapcsolatos idézettel kezdődik. A játékban ezekből szemezgettünk, nektek pedig az a feladatotok, hogy kitaláljátok, kitől származik az idézet.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
"Az ember nagyon keveset köszönhet annak, ami vele született - sokkal inkább azzá válik, amivé saját magát fejleszti."
Állomáslista:
11/04 A Szofisztikált Macska
11/07 Könyvvilág
11/10 Könyv és más
Megjegyzések
Megjegyzés küldése