Meseország mindenkié (értékelés és nyereményjáték)

november 21, 2020 Címkék: Blogturné elfogadás Értékelések illusztrált kortárs Labrisz LMBTQ magyar mese Nyereményjáték tolerancia

Meseország mindenkié (értékelés és nyereményjáték)

Nemrég jelent meg a Meseország mindenkié című antológia, amiről már biztosan sokat hallottatok. De miről szól ez a különleges mesekönyv? Milyen történeteket találsz benne? Erről mesélnek a Blogturné Klub bloggerei, és ha szerencséd van, meg is nyerheted a könyv egy példányát.

Kiadó: Labrisz Leszbikus Egyesület, 2020

Oldalszám: 180 oldal

ISBN: 9786150089287

Szerkesztette: Nagy Boldizsár

Illusztrálta: Bölecz Lilla

A könyvet ITT tudod megrendelni!

Fülszöveg:

A tizenhét kortárs szerző friss meseátiratai a különféle marginalizált csoportokhoz tartozó szereplőikkel azokat is megszólítják, akik nehezebben találják a helyüket a világban. Megerősítenek abban, hogy bár nem vagyunk egyformák és különböző utakat járunk be, de ha megérkezünk, a kapu mindannyiunk előtt nyitva áll.

„Az ember varázslatos isteni kreatúra, a szivárvány színeinek sokféleségével és a szabadság felelősségével megajándékozva. A legfőbb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni egymást. Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlását. Erre valók a mesék, gyerekeknek és felnőtteknek.”

(Bódis Kriszta, író, pszichológus, dokumentumfilmes)

„Ennek a mesekönyvnek minden gyerekszobában ott van a helye, ahol fontos a világ sokszínűségének megértése, ahol a gyerekek körül nincsenek tabuk, s ahova a szülők úgy lépnek be, hogy tudják, a gyerekükön keresztül nemcsak a jövőt formálhatják, hanem a jelent is.”

(Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő)

Véleményem:

Ezt az értékelést már hetek óta fogalmazgatom magamban, jóval azelőtt elkezdtem, hogy végigolvastam volna a Meseország mindenkié című könyvet. Bizonyos értelemben rendhagyó lesz, ugyanis ebben az esetben úgy érzem, önmagában nem elég, hogy objektív és szubjektív szempontok mentén elmondom, hogyan tetszett a könyv. Bárcsak elég lenne. Bárcsak ott tartanánk 2020-ban, hogy egy olyan mesekönyvhöz, ahol megjelennek a különböző kisebbségek, vagy ahol jelen vannak az LMBTQ emberek és kapcsolatok, nem kell semmilyen külön kommentárt fűzni, pusztán elmondani, hogy tetszett-e vagy sem. Mivel azonban a könyv megjelenésével kapcsolatos negatív indulatok és események elképesztő módon hatással voltak rám, mind emberileg, mind szakmailag rettenetesen sértettek, nem tudom anélkül elkezdeni az értékelésem, hogy ne beszéljek egy kicsit ezekről a dolgokról- nem csupán, mint ember, nő, könyvbolond vagy blogger, hanem mint tíz éve a pályán lévő, főként sérült, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó pedagógus, fejlesztőpedagógus és neveléstudományi mesterképzést végzett szakember.

Más, normálisan működő országokban gyakorlatilag nincs hírértéke annak, ha megjelenik egy ilyen mesekönyv-válogatás. Az, hogy itthon ekkora port tudott kavarni, jórészt a tudatlanságnak, felszínességnek és végtelen előítéletességnek köszönhető (ezen a ponton hangsúlyoznám, hogy a sokak által megfogalmazott negatív vélemények 99%-a anélkül keletkezett, hogy tulajdonosuk olvasta volna a könyvet). Egyszerűen csak eluralkodott az emberek nagy részén a pánik és a gyűlölet, hogy mégis hogyan lehet kicsi gyerekeknek olyan meséket olvasni, melyekben megjelenik a homoszexualitás vagy transzneműség, és hogy mindez majd milyen negatív hatással lesz az ő fejlődésükre (ha ez így működne, szerintem mindenki szociopata lenne, aki valaha látott egy részt a Teletubbies-ból). Valahol itt kapcsolódnék be a személyes és szakmai véleményemmel. Először is, egy pillanatra gondoljuk végig, hogyan kerül egy mesekönyv egy gyerek könyvespolcára. Úgy, hogy van legalább egy olyan szülője vagy gondviselője, aki számára fontos, hogy mesét olvasson fel ennek a gyermeknek, márpedig ha ez fontos egy családban, az már egy elég jó kiindulópont. Másfelől, ez a szülő feltételezhetően vagy elolvassa a fülszöveget, vagy előolvassa a meséket, és ha esetleg úgy gondolja, hogy valamelyiket nem szeretné megismertetni a gyermekével, akkor egyszerűen kihagyja. De az is lehet, hogy ez a nagyon tudatos szülő éppen azért keres ilyen mesekönyvet, mert a családban, baráti társaságban van LMBT személy, és emiatt fontos számára, hogy a gyermekének a neki megfelelő nyelven tudjon ezzel kapcsolatos ismereteket és toleráns szemléletet átadni. Vagy az is lehet, hogy ez a szülő azt se tudja, mit vesz a kezébe, és csak menet közben, olvasáskor derül ki, hogy ezekben a mesékben bizony ilyesmi is megjelenik. És tudjátok, mi történik ilyenkor? Semmi az égvilágon. Olyan még nem volt kerek e földön, hogy egy gyerek attól maradt volna vissza a növekedésben, vagy azért alakult volna máshogy a pszichoszexuális fejlődése, mert felolvastak neki egy ilyen mesét (újabb kiegészítés: voltak olyan kritikusok, akik azt bírálták, miért kell a melegek szexualitásával traktálni egy gyereket. Most komolyan, szerintetek egy kisgyereknek a heteroszexuális Hamupipőke és Herceg esetében eszébe jut a szexualitás? Nem, mint ahogy ezeknél a meséknél sem. A "boldogan éltek, amíg meg nem haltak" nem szexuális tartalom egy kisgyerek számára, akinek még nincs is fogalma arról, mi az a szexualitás). Vagy az is lehet, hogy elindul egy párbeszéd, ahol ennek a gyereknek már korán el lehet mondani, hogy a világ színes, sokféle és gyönyörű. És hogy mit tegyen az, aki nem szeretné, hogy a gyereke ilyen meséket olvasson? Hát, az mondjuk ne vegye meg a könyvet. Mindezen gondolatmenet azt hiszem, egy normális országban tizedmásodperc alatt végigfut bárkinek az agyán, és nem von maga után különösebb szenzációt vagy hisztériát egy ilyen megjelenés. Nos, mi még nem tartunk itt sajnos.

Elnézést a hosszúra nyúlt bevezetésért, de ez már régóta kikívánkozott belőlem, és még így is igyekeztem röviden fogalmazni. És akkor most beszéljünk a kötetről, amiben 17 mese van, és egy pályázat keretében valósult meg, ahol kezdő és profi írók egyaránt jelentkezhettek olyan mesékkel, melyekben központi szerepet töltenek be a társadalom perifériáján létező csoportok, és ahol fontos szerepe van az előítéletmentességnek és a másság elfogadásának. Hamar kiderült számomra, hogy az azzal kapcsolatos hírverés is teljesen irreális, hogy ebben a könyvben csak LMBTQ-mesék szerepelnek, ugyanis ezek száma elenyésző. Megjelennek viszont olyan csoportok, témák és élethelyzetek, amik ritkábban kerülnek bele a népszerű mesékbe, olyan karakterek, akik még ritkábban lesznek példaképek, holott őrületesen nagy szükség van rájuk is. Akad itt roma hős, háromfülű kisnyuszi, királylány, aki soha nem akar férjhez menni, olyan kislány, akinek az apukája minden este iszik egy üvegből, nárcisztikus herceg, vagy olyan őzsuta, aki bak szeretne lenni. A mesék nagy része meglévő mesék újragondolása, de van teljesen független történet is. Ami közös, hogy szinte minden mesében megjelenik valamilyen fajta másság, és hát azt gondolnám, pont az lenne az ilyen könyvek lényege, hogy egyszer eljussunk oda, hogy ezeket ne kelljen a másság kategóriájába sorolni.

A mesék tartalmi és stilisztikai színvonala számomra hullámzó volt (hozzáteszem, ez nagyjából minden második általam olvasott mesegyűjteményre igaz), ami érthető is, hiszen a szerzők nagyon széles skálán mozognak tapasztalat terén is, és olyan szempontból is, hogy nekem mennyire jön be a stílusuk. Nagyon vegyesek a mesék abból a szempontból is, hogy milyen korosztálynak ajánlanám őket, de ha egy biztonságos átlagot kellene belőnöm, akkor az a felsős korosztálynál kezdődne. Nem tudom, korábban honnan terjedt el az a tévhit, hogy ezt a kötetet ovisoknak szánták, ezt a kiadó sem állította soha, és egy-két mese kivételével nem is való óvodásoknak. Na nem a tartalom miatt, hanem azért, mert hosszúak, összetettek, és sok olyan jelenségről mesélnek, amihez érettebbnek kell lenni (Nem, most sem arra gondolok, hogy a királyfi és a királyfi boldogan él, amíg meg nem hal, az egy ovisnak is oké, de vannak sötétebb, nyomasztóbb hangulatú mesék is a könyvben). Én azt gondolom, hogy a középiskolás korosztállyal kiválóan fel lehetne dolgozni ezeket a meséket, ha nem lenne vírus, teljesen biztos, hogy bevinnék néhányat a foglalkozásaimra, mert nagyon fontos témákról lehet beszélgetni velük kapcsolatban.

Egyenként nem terveztem kitérni minden mesére, inkább azokat emelném ki, amik valamiért nagy hatással voltak rám. Az első ilyen Lakatos Istvántól A boszorkány meséje. Ha semmi más jó nem lett volna ebben a kötetben, már akkor is megérte volna elolvasni ezt a sajátos Jancsi és Juliska-feldolgozást, ami számomra megidézte Neil Gaiman sötét, varázslatos mesevilágát és egészen padlót fogtam tőle- a jó értelemben (szerintem egyébként ez az a mese, ami a leginkább korhatáros, leginkább a középiskolás korosztálytól felfelé élvezhető). Aztán ott volt Kasza Kriszta meséje, a Trivadar, a háromfülű nyúl, amit végtelenül bájosnak és szeretnivalónak találtam, és ami nagyon szép üzenetet hordoz az előítéletekről és a testi jegyekben is megjelenő másságról és annak elfogadásáról (na ezt a mesét például egész nyugodtan felolvashatjuk egy nagycsoportos gyermeknek is). Szintén kiemelném a Kincső és Karola című darabot Harka Sárától, ami egy modern Koldus és királyfi-mese, és nagyszerűen megjelenik benne a szegénység kérdése, illetve az, hogy miért fontos a társadalmi érzékenység. Voltak olyan mesék is, amik kevésbé nyerték el a tetszésemet, ezeknél mind ugyanaz az ok állt a háttérben: nem éreztem, hogy a feldolgozás érdemben hozzátett volna valamit az eredeti meséhez képest, vagy nem találtam benne valódi célt és koncepciót. Egyébként azt gondolom, hogy pont az a jó az ilyen válogatásokban, hogy sokszínűek a benne található történetek, lehet, hogy egy olyan mese, ami nekem nem jelent sokat, másnak a kedvence lesz, vagy éppen fordítva. Viszont önmagában az, hogy egy ilyen könyv létezhet és van miből válogatni, egy szükséges (de nem elégséges) feltétele annak, hogy szabadságról, demokráciáról, felvilágosultságról beszélhessünk.

Sok mesében van hangsúlyos szerepe a nemi szerepeknek, pontosabban annak, hogy ezeknek nem feltétlenül kell úgy alakulniuk, ahogy a konzervatív elképzelések sugallják. Egy kislány is akarhat harcolni, egy királyfi is akarhat inkább meséket mondani vagy festeni a sárkányüldözés helyett, és persze azzal sincs semmi gond, ha valaki egész egyszerűen úgy érzi, hogy egyedül teljes, és nem szeretne megházasodni. És még egyszer hangsúlyoznám, hogy véleményem szerint egy gyermek nem azért fogja felnőttként elutasítani azt, hogy családot alapítson, mert valamikor felolvastak neki egy mesét, amiben a királylány nem szeretne férjhez menni. Ez a gyerek akkor nem akar majd családot alapítani, ha a szülei minden este egymással ordítoztak ahelyett, hogy mesét olvasnának neki.

Végül muszáj megemlítenem Bölecz Lilla illusztrátor munkáját is, aki csodaszép, színes képeket álmodott a mesék mellé. Én úgy éreztem, hogy sikerült nagyon jól elkapnia a mesék hangulatát, az összhatás pedig egy nagyon igényes kivitelezésű, minőségi kötet lett, amit jó kézbe venni.

Ahogy az elején is mondtam, ez az értékelés sokkal személyesebb lett a szokásosnál, de igazság szerint tényleg nagyon megérintett minden történés a kötet megjelenése után. Nagyon örülök annak, hogy elolvashattam, és bízom benne, hogy egyszer még megélek egy olyan kort is, ahol egy hasonló megjelenésnek semmilyen hírértéke nem lesz. Maga a válogatás szerintem sok gyöngyszemet tartalmaz, mindenképpen érdemes elolvasnia annak, akit érdekel a mesék világa. Én személyesen garantálom, hogy iskoláskortól felfelé (kizárólag terjedelmi/stilisztikai szempontból nem korábban) nem fog egy gyerekben sem maradandó károsodást okozni, cserébe sokat tanít arról, hogy nem vagyunk egyformák, és hogy ez tulajdonképpen az egyik legnagyszerűbb dolog a világon.

Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? A mesék nagy részét iskolás kortól felfelé, olyan családok polcára, akiknek fontos az elfogadás, a tolerancia és a világ sokszínűsége.

Nyereményjáték:

A mesekönyvben több Grimm mese feldolgozást is találtok, amik nagyon jól sikerültek. A nyereményjáték során a feladatod egyszerű! Az ismert Grimm mese adaptációkból találsz egy képet, neked pedig be kell írnod az adott mese címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány: