A modern ember hatalmas eredményeket ért el a legutóbbi hetvenezer évben, amióta a Földön él. Művészet, tudomány, kultúra, kereskedelem – az evolúciós tápláléklánc igazi győztesei vagyunk. Ám nem mindig volt könnyű a menet, és néha – tényleg csak párszor – sikerült úgy istenigazából elcsesznünk.
Történelmet, tudományt, politikát és popkultúrát egybegyúrva izgalmas eszmefuttatásokat olvashatunk az emberiség legdicsőbb és legsötétebb pillanatairól. Például Lucyről, legelső ősünkről, aki egy fáról lezuhanva halhatott meg. Vagy Ming Cseng-tö császárról, aki a lámpásfesztivál idején a palotában raktározta a puskaporkészletét. Vagy éppen egy bizonyos osztrák hadseregről, amelyik egy részeges éjjelen önmagát bírta megtámadni.
A világ hülyéi atyaian emlékeztet bennünket arra, hogy a legapróbb hiba is képes változtatni a civilizáció menetén.
Tom Phillips újságíró, a Full Facttény feltáró, független, civil portál szerkesztője az Egyesült Királyságban. Korábban a BuzzFeed UK vezetőszerkesztője és riportere volt, és dolgozott különböző hírportálok, tévécsatornák szerkesztőjeként. A világ hülyéi az első könyve.
Nem túl meglepő módon, az első dolog, ami felkeltette az érdeklődésemet Tom Phillips kötetével kapcsolatban, az a szokatlan és némileg provokatív címválasztás. Aztán ahogy kicsit jobban utánajártam, érdekesnek tűnt, hogy valaki csokorba gyűjtötte az emberiség valaha elkövetett legnagyobb baklövéseit, és kíváncsi lettem, hogy ezt milyen szempontok alapján, milyen tematikus felosztással tette a szerző. Így 2021 egyik első olvasmánya egy érdekes, informatív, és sok szempontból igen elgondolkodtató kötet lett, mely A világ hülyéi címet viseli.
Eleinte nem igazán tudtam, mire számíthatok majd pontosan, hogy a kötetben az ismeretterjesztő funkció vagy a fanyar humor fog-e inkább dominálni - utóbbi esetben azért kicsit csalódott lettem volna, mert végső soron tényleg a témára voltam kíváncsi. Sokszor mondjuk, hogy a történelem ismétli önmagát, meg azt is, hogy az emberiség képtelen tanulni a saját hibáiból, úgy érzem, Tom Phillips éppen emiatt vállalkozott arra, hogy sűrített formában, tömény dózisban az arcunkba nyomja, hogy bizony annak ellenére, hogy a tápláléklánc csúcsán vagyunk és kiemelkedően magas az intelligenciánk, rettenetesen sokat hibázunk, egyéni és kollektív szinten egyaránt. A legtöbb hétköznapi halandó esetében ezek a hibák nem járnak feltétlenül súlyos következményekkel, de ha éppen egy uralkodó vagy más befolyásos személy követi el őket, az bizony akár még a történelem menetét is megváltoztathatja - mint ahogy erre olvashatunk is egy csomó példát a kötetben. A könyv több nagyobb témakör köré épül. Az első fejezetben egy, a téma megalapozását biztosító lélektani áttekintés olvasható, ahol leginkább olyan szociálpszichológiai törvényszerűségekről olvashatunk, melyek meghatározóak a hibáink elkövetésében és az azokhoz való ragaszkodásunkban. Sok újdonságot ez a fejezet nem tartalmaz annak, akinek volt része hasonló tanulmányokban, de én jó néven vettem, hogy a szerző által kicsit felfrissíthettem az ezzel kapcsolatos ismereteimet.
Ezután következnek azok a nagyobb fejezetek, melyek különböző témák és szempontok mentén emelnek ki néhány igazán bődületes (és persze a szerző számára szubjektíve említésre méltó) emberi baklövést. Ilyen téma például a környezettel való kapcsolatunk, a háborúk, a diktatúra és a demokrácia, a gyarmatosítás, vagy éppen a technológiával és tudománnyal kapcsolatos hibák. Az egyes fejezetekben Phillips némi általános bevezető után részletesebben ismertet néhány konkrét példát, melyek között akad olyan, ami mindenki számára ismeretes (például Kolombusz Kristóf tévedése a nem megfelelő földrész felfedezése kapcsán), és sok olyan is, amiről életemben először hallottam (például az 1960-as években felfedezett, nem létező polivíz). Mivel az emberiség múltját veszi leginkább górcső alá, főleg a történelemmel és politológiával kapcsolatos személyiségek és történések dominálnak a kötetben, de azért nagyon erősen megjelenik több fejezetben is a fenntarthatóság kérdése,illetve az azzal kapcsolatos súlyos baklövéseink, melyeket a bolygó ellen követtünk el az elmúlt évszázadokban.
A könyv stílusa eléggé vegyes képet mutat. Egyrészt a szerző igyekszik minél több humort csempészni a mondandójába (ami hol betalál, hol nem, nekem személy szerint nem mindig jött át a fanyar viccelődés), másrészt pedig megjelenik egy elég erőteljes kritikai szemlélet, ami mondjuk nem is meglepő, tekintve, hogy egy újságíró írta a könyvet. Egy ponton ki is emeli, hogy neki nem volt célja a tökéletes objektivitás és pártatlanság, azt meghagyja inkább a történészeknek, ő maga pedig sokszor élesen fogalmazza meg álláspontját (amivel egyébként az esetek többségében teljesen tudtam azonosulni).
"Szerencsére ennek a könyvnek pontosan az a feladata, hogy feketén-fehéren ítélkezzen a múltról, tehát szögezzük le gyorsan: a gyarmatosítás helytelen volt. Nagyon-nagyon helytelen. "
Amellett tehát, hogy sokszor találkozunk humoros mondatokkal, azért rengeteg nagyon komoly téma is szóba kerül a kötetben, legyen szó a második világháború történéseiről, a fentebb is említett gyarmatosításról és más népek kizsákmányolásáról, vagy éppen a környezet ész nélküli pusztításáról. Ezeket a komolyabb témákat váltják fel a sokszor teljesen abszurd/morbid/röhejes esetek, legyen szó egy polgármesterré választott kutyáról vagy egy hadseregről, akinek sikerült saját magát megtámadnia. Mivel sok apró érdekesség és olyan információ található a könyvben, amikről máshol nem igazán hallottunk még, képes viszonylag tartósan fenntartani a figyelmet, bár bevallom, én azért néha elkalandoztam és voltak olyan részek, amik kevésbé kötöttek le. Ez nem is feltétlenül tartalmi, inkább szerkezeti kérdés volt: a fejezetek szövege nincs külön tagolva, így a hosszú szövegeket néha csak erőteljes koncentráció árán tudtam jól feldolgozni. Kis felüdülést jelentett, hogy minden nagyobb egység végén volt egy további "top 5-baklövés", ahol az adott témakörön belül röviden olvashatunk pár történelmi fiaskót.
Összességében azt gondolom, hogy ez a könyv érdekes lehet mindenki számára, aki szereti a történelem vagy a tudomány apró betűs részeit. Sokszor meglepő volt szembesülni azzal, hogy egy-egy emberi hiba hogyan befolyásolhatja egy egész nép vagy ország sorsát, ahogyan azzal is, hogy tulajdonképpen mekkora marhaságokat is tudunk elkövetni. Bár a megfogalmazás és szerkesztés módja lehetett volna számomra még fogyaszthatóbb/gördülékenyebb, mindenképpen szórakoztató és elgondolkodtató olvasmánynak tartom, amiben sok kérdés és témakör érdemes a további utánaolvasásra.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése