Csetepaté a kiskertben (értékelés és nyereményjáték)
Sven Nordqvist újabb mesekönyvével indul blogturné! Kedves barátaink, Pettson és Findusz háza táján megint jó nagy felfordulás kerekedik, amikor a páros szeretne zöldségeket ültetni, de valami (vagy valaki) mindig keresztülhúzza a számításaikat. Tartsatok három bloggerünkkel a Csetepaté a kiskertben című kötet turnéján, és nyerjétek meg a General Press Kiadó által felajánlott példányt!
Kiadó: General Press Kiadó, 2023
Oldalszám: 32 oldal
Eredeti cím: Kackel i grönsakslandet
Fordította: Csépányi Zsuzsanna
ISBN: 9789634522775
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Egy szép tavaszi reggel, amikor a fák ágain madarak csicseregtek, zöld ruhában pompáztak a fák, és az egész kert tele volt tarka virágokkal, Pettson elhatározta, hogy elülteti a zöldségeket. Findusz szokásához híven most is körülötte ugrándozott, és a maga módján próbált segíteni. Már majdnem megvoltak a munkával, amikor hirtelen váratlan betolakodók zavarták meg őket: a tyúkok kaptak kedvet a gilisztavadászathoz. Pettsonnak és Findusznak minden tudásukat be kellett vetniük, hogy megszabaduljanak tőlük, de az igazi bonyodalmak csak ezután kezdődtek…
Véleményem:
Az évek során nagyon megszerettük Sven Nordqvist történeteit, Pettsont és Finduszt régi ismerősökként köszöntjük, ha megjelenik egy-egy új kötet a sorozatból. A legutóbbi friss megjelenés, amit a General Press Kiadó jóvoltából olvashatunk, a Csetepaté a kiskertben címet viseli, és a sorozat többi darabjához hasonlóan ez sem szűkölködik kalandokban, kalamajkában és humoros jelenetekben. Végig is olvastuk egy szuszra, és közben komolyan fontolóra vettük, hogy bizony nekünk is meg kellene próbálnunk húsgombócot ültetni...:)
Ebben a mesében éppen tavasz van, az öreg Pettson pedig közli Findusszal, hogy ideje előkészíteniük a veteményest és növényeket ültetni. Findusz egyből belelkesedik, főleg, amikor eszébe jut, hogy a krumpli és egyebek mellett esetleg egy kis húsgombócot is érdemes lenne elültetni. No de sajnos addig nem jut el a munka, hogy megízlelhesse fárasztó munkája gyümölcsét, ugyanis a tyúkok egyből rávetik magukat az ágyásra némi giliszta reményében, és feldúlják az egészet. Pettson a maga morgós stílusában zúgolódik egyet a kétlábúakkal, majd újra próbálkozik. De ha nem a tyúkok, akkor valami más hiúsítja meg a terveit, mindig újabb és újabb akadályt gördítve a csodás veteményes elé. Hőseink végső elkeseredésükben még Finduszt is beállítják éjjeli őrszolgálatra, hátha lefüleli a titkos rombolót vagy a tolvaj rókákat, de ahogy az lenni szokott, ennyire nem lesz egyszerű a helyzet megoldása. Mindeközben számtalan vicces jelenetnek lehetünk tanúi, és élvezettel olvashatjuk a két főszereplő szóváltásait.
Az eddig elolvasott összes könyv viszonylatában talán nem emelném ezt ki kedvencként, ugyanakkor ez a rész is nagyon tetszett. Szeretem, hogy Sven Nordqvist történetei alapvetően realisztikusak (most nem a beszélő macskára gondolok, bár szerintem ez sem ritka dolog), olyan élethelyzeteket, pillanatokat mutatnak be, amik a vidéki élet velejárói. Nálunk idén éppen aktuális volt a téma, mi is kísérletezgettünk konyhakerttel és veteményessel, és szuper, hogy a gyerkőcnek ezzel kapcsolatos mesét olvashatunk. Azt is szerettem ebben a könyvben, hogy végre nagyobb szerepet kaptak benne Pettson tyúkjai, valami fergeteges szövege van a csajoknak!
Az illusztrációban most sem kellett csalódnom. Sven Nordqvist nagyon eredetire álmodta meg mind Pettson, mind Findusz figuráját, de ami igazán jellemző rá, azok a mozgalmas, részletgazdag képek, amiken minden pillanatban történik valami. Ahogy az ember lapozgatja a könyvet, pontosan érzi azt a káoszt és felfordulást, ami a farmon zajlik, szinte bele lehet szédülni a sok történésbe. A lezárást most is frappáns és aranyos lett, jó érzéssel csuktuk be a könyvet.
Azt gondolom, hogy aki egyébként is szereti ezt a sorozatot, annak nem kell külön ajánlgatni a könyvet, mert hozzám hasonlóan törekszik arra, hogy minden megjelent részt a polcán tudhasson. Ugyanakkor, ha valaki esetleg még nem lett rajongó, de szívesen olvasna egy vidám, farmon játszódó könyvet egy morgós úrról és a szeleburdi macskájától, az nyugodtan választhatja kezdésnek ezt a kötetet, szerintem nem fog csalódni. Nekem nagyon jólesett újra Pettsonnal és Findusszal kalandozni, és bízom benne, hogy a kiadónak köszönhetően hamarosan újabb résszel bővülhet a gyűjteményem.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy vicces, gyönyörűen illusztrált mesekönyvet olvasni.
Nyereményjáték:
Mostani nyereményjátékunkban a Pettson és Findusz sorozat többi kötete után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
“Sosem tudni igazán, mit is higgyen az ember. Az öreg néha tényleg egy kicsit feledékeny és szétszórt volt, ez tagadhatatlan. Biztos, hogy nem olyan volt, mint az emberek általában, hiszen magányosan élt, és beszélt a kandúrjához.”
Állomáslista:
06.26. Könyv és más
06.28. KönyvParfé
06.30. Veronika's Reader Feeder
Megjegyzések
Megjegyzés küldése