Ribizli a világ végén (értékelés és nyereményjáték)
A Móra Kiadónál 2019-ben megjelent Zalka Csenge Virág magyar népmesegyűjteménye, a Ribizli a világ végén, amely az idei évben elnyerte az Év gyermekkönyve címet. A kötetbe kerülő történetek bebizonyítják, hogy a népmesék nem elavultak, egy 21. századi gyerek (vagy felnőtt) is képes élvezni, átélni, megérteni őket, és tanulsággal is szolgálhat számukra. A fordulatos és izgalmas mesékről most öt bloggerünk mondja el a véleményét, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2020
Oldalszám: 240 oldal
ISBN: 9789634862482
Illusztrálta: Herbszt László
Illusztrálta: Herbszt László
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
A magyar népmesék királylányai többet tudnak annál, hogy csak a herceget várják. Ribizli és társai csupa rendhagyó hős és hősnő népmesekincsünk rejtett zugaiból: némelyikük most először nyomtatásban.
A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.
"A mese akkor él, ha mesélik. Bár számtalan csodálatos történettel találkozhatunk a levéltárakban és a néprajzi gyűjteményekben, ezek eredeti formájukban elérhetetlenül távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megőrizték őket, mint Hófehérkét az üvegkoporsó, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértéssel nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó.
A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Szerepel bennük vagány királylány, aki nem fél egyedül nekivágni egy nagy kalandnak, vidám királyfi, aki csakis a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz - csupa összetett, ma is eleven személyiség. Ez a könyv bizonyíték arra, hogy a magyar népmesekincs csöppet sem poros vagy kiszámítható: tele van váratlan fordulatokkal, most is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas, elfeledett történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli őket." – Gimesi Dóra író, a Budapest Bábszínház dramaturgja
Zalka Csenge Virág népmesegyűjteménye lett 2020 gyerekkönyve.
"Majdnem napra pontosan egy éve, az Ünnepi Könyvhéten jelent meg a Móra Kiadó gondozásában Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című népmese-válogatása, mely az idei Ünnepi Könyvhéten, a HUBBY zsűrijének döntése értelmében az év gyerekkönyve lett."
A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.
"A mese akkor él, ha mesélik. Bár számtalan csodálatos történettel találkozhatunk a levéltárakban és a néprajzi gyűjteményekben, ezek eredeti formájukban elérhetetlenül távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megőrizték őket, mint Hófehérkét az üvegkoporsó, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértéssel nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó.
A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Szerepel bennük vagány királylány, aki nem fél egyedül nekivágni egy nagy kalandnak, vidám királyfi, aki csakis a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz - csupa összetett, ma is eleven személyiség. Ez a könyv bizonyíték arra, hogy a magyar népmesekincs csöppet sem poros vagy kiszámítható: tele van váratlan fordulatokkal, most is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas, elfeledett történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli őket." – Gimesi Dóra író, a Budapest Bábszínház dramaturgja
Zalka Csenge Virág népmesegyűjteménye lett 2020 gyerekkönyve.
"Majdnem napra pontosan egy éve, az Ünnepi Könyvhéten jelent meg a Móra Kiadó gondozásában Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című népmese-válogatása, mely az idei Ünnepi Könyvhéten, a HUBBY zsűrijének döntése értelmében az év gyerekkönyve lett."
Véleményem:
A mostani időszakban valahogy jobban megtalálnak a népmesék, a Gingalló után most egy újabb csodaszép és különleges kötetet foghattam a kezembe Zalka Csenge Virág jóvoltából. Az ember lánya ilyenkor egyébként felteszi magának a kérdést, hogy vajon mennyivel tud többet nyújtani egyik gyűjtemény a másiknál, mennyire van létjogosultsága a különböző mesemondók egyéni válogatásainak. Nos, határozottan azt kell állítanom, hogy nagyon is, egészen elképesztő például, hogy a válogatás és az elbeszélés módjában mennyire meg tud mutatkozni egy-egy mesemondó, szerző személyisége, stílusa vagy értékrendje. A Ribizli a világ végén régi magyar népmeséket ígér mai gyerekeknek, ezt az ígéretét pedig maximálisan be is váltja - sőt, még ennél többet is, ugyanis az itt összegyűjtött történetek örök érvényűek és minden korosztály számára élvezetesek.
Azt gondolom, arról kicsit kevésbé lehet vagy érdemes írni egy ilyen értékelésben, hogy a kötetben szereplő mesék tetszettek-e vagy sem, hiszen ha valaki népmeseolvasásra adja a fejét, akkor azért van elképzelése arról, hogy ez a műfaj szimpatikus-e számára vagy nem, illetve a történetek jó részét már ismerjük a gyerekkorunkból. Így inkább azt helyezném a fókuszba, hogy Zalka Csenge Virág milyen koncepció alapján válogatta össze a meséket, milyen értékeket közvetít az így összeállt gyűjtemény, és mik azok a sajátosságok, amik adott esetben megkülönböztetik más, hasonló kötetektől. Ehhez egyébként támpontot ad a szerző utószava is: számomra hiánypótló volt arról olvasni, hogy egyáltalán hogyan fog bele egy mesemondó vagy szerkesztő egy ilyen folyamatba, és hogy mennyi kutatómunka van az elkészült kötet mögött. A szerző ír arról, hogy bizonyos meséknek akár tucatnyi változata is létezhet az alapján, hogy milyen területen, hogyan adták tovább egymásnak az emberek, ő pedig a saját ízlése, értékrendje alapján gyúrta össze vagy alakította át ezeket, hogy a végeredményben megmutatkozzon az egyéni stílusa. Így lehetséges, hogy sok mese ismerősnek tűnik, mégsem egy az egyben ugyanaz, mint amit más könyvekben olvashattunk korábban.
Az első dolog, ami kiemelkedő ebben a válogatásban, a női hősökhöz való hozzáállás. Zalka Csenge Virág ki is emeli, hogy számára mennyire fontos volt, hogy ne mindig a férfi karakterek álljanak a középpontban, illetve az is, hogy a nők ne csupán megmentésre szoruló, passzív királylányok képében jelenjenek meg. Ahogy a kötet tartalma is tanúsítja, a magyar népmesék világa tele van igazán karakán, leleményes női hősökkel, akikre érdemes példaképként tekinteni, hiszen ők is képesek átverni az ördögöt, lefejezni a sárkányt, vagy éppen elnyerni a tündérkirálynő szívét. A szerző értékrendje abban is megmutatkozik, hogy a szereplők passzivitását minimálisra csökkentette: több mesében szerepet kap, hogy a királylánynak csak akkor kell hozzámennie a királyfihoz, ha ő is így szeretné, illetve sok ifjú hősnő igenis ellent mer mondani az apjának, férjének, ha éppen ez tűnik helyesnek. Fontos, hogy ezek nagyon finom részletek, ne gondoljuk, hogy a mesék vadfeminista átiratát olvashatjuk, ilyesmiről szó sincs. Maga a válogatás módja, és néhány apró részlet (például az, hogy minden női szereplőnek van neve, néha ezt a szerzőtől kapták ajándékba, mert az eredeti változatokban csak "királylány" vagy "lány" titulus szerepelt) az, ami tartalmában és üzenetében modernné és aktuálissá teszi, amellett, hogy az utolsó betűig megőrzi a hagyományokat és a régi mesék nyelvezetének szépségét.
Személy szerint nagyon élveztem, hogy elmerülhetek ebben a világban, és nagyon jó volt olyan történetekkel is találkozni, amikkel más válogatásokban nem szoktam (külön hatalmas piros pont a lidérccsirkés történet miatt, aki a kedvenc alakom a magyar hiedelemvilágból :)). Mindehhez hozzájön még a kötet gyönyörű kivitelezése és Herbszt László csodálatos illusztrációi, melyek stílusukban maguk is a hagyományos és a modern közti arany középutat képviselik. A kiadó megjelölése szerint a könyv 6 éves kortól ajánlott, a mesék terjedelme/összetettsége miatt sokkal korábban én sem tartanám ideálisnak, viszont kisiskolás kortól már biztos vagyok benne, hogy nagyon élvezik a gyerekek akár a felolvasást, akár az önálló feldolgozást. Én olvasás közben egyszer sem éreztem úgy, hogy akár a durvaság, akár a fura fogalmazásmód miatt át kellene ugrani részeket, nagyon érződik, hogy a szerzőnek komoly tapasztalata van a gyerekekkel és a mesemondással kapcsolatban és pontosan tudja, mi az a stílus és nyelvezet, ami megszólítja a kisebbeket.
Összességében tényleg csak azt mondhatom, hogy a Ribizli a világ végén egy nagyszerű, friss szemléletű és értékteremtő válogatásra sikeredett, amit mindenképpen érdemes a polcunkon tudni, ha kedvesek számunkra a népmesék.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Ebben az esetben azt kell mondjam, hogy mindenkinek, kortól és nemtől függetlenül, szerintem ez egy igazi családi darab, amit érdemes megőrizni több generáción keresztül.
A mostani időszakban valahogy jobban megtalálnak a népmesék, a Gingalló után most egy újabb csodaszép és különleges kötetet foghattam a kezembe Zalka Csenge Virág jóvoltából. Az ember lánya ilyenkor egyébként felteszi magának a kérdést, hogy vajon mennyivel tud többet nyújtani egyik gyűjtemény a másiknál, mennyire van létjogosultsága a különböző mesemondók egyéni válogatásainak. Nos, határozottan azt kell állítanom, hogy nagyon is, egészen elképesztő például, hogy a válogatás és az elbeszélés módjában mennyire meg tud mutatkozni egy-egy mesemondó, szerző személyisége, stílusa vagy értékrendje. A Ribizli a világ végén régi magyar népmeséket ígér mai gyerekeknek, ezt az ígéretét pedig maximálisan be is váltja - sőt, még ennél többet is, ugyanis az itt összegyűjtött történetek örök érvényűek és minden korosztály számára élvezetesek.
Azt gondolom, arról kicsit kevésbé lehet vagy érdemes írni egy ilyen értékelésben, hogy a kötetben szereplő mesék tetszettek-e vagy sem, hiszen ha valaki népmeseolvasásra adja a fejét, akkor azért van elképzelése arról, hogy ez a műfaj szimpatikus-e számára vagy nem, illetve a történetek jó részét már ismerjük a gyerekkorunkból. Így inkább azt helyezném a fókuszba, hogy Zalka Csenge Virág milyen koncepció alapján válogatta össze a meséket, milyen értékeket közvetít az így összeállt gyűjtemény, és mik azok a sajátosságok, amik adott esetben megkülönböztetik más, hasonló kötetektől. Ehhez egyébként támpontot ad a szerző utószava is: számomra hiánypótló volt arról olvasni, hogy egyáltalán hogyan fog bele egy mesemondó vagy szerkesztő egy ilyen folyamatba, és hogy mennyi kutatómunka van az elkészült kötet mögött. A szerző ír arról, hogy bizonyos meséknek akár tucatnyi változata is létezhet az alapján, hogy milyen területen, hogyan adták tovább egymásnak az emberek, ő pedig a saját ízlése, értékrendje alapján gyúrta össze vagy alakította át ezeket, hogy a végeredményben megmutatkozzon az egyéni stílusa. Így lehetséges, hogy sok mese ismerősnek tűnik, mégsem egy az egyben ugyanaz, mint amit más könyvekben olvashattunk korábban.
Az első dolog, ami kiemelkedő ebben a válogatásban, a női hősökhöz való hozzáállás. Zalka Csenge Virág ki is emeli, hogy számára mennyire fontos volt, hogy ne mindig a férfi karakterek álljanak a középpontban, illetve az is, hogy a nők ne csupán megmentésre szoruló, passzív királylányok képében jelenjenek meg. Ahogy a kötet tartalma is tanúsítja, a magyar népmesék világa tele van igazán karakán, leleményes női hősökkel, akikre érdemes példaképként tekinteni, hiszen ők is képesek átverni az ördögöt, lefejezni a sárkányt, vagy éppen elnyerni a tündérkirálynő szívét. A szerző értékrendje abban is megmutatkozik, hogy a szereplők passzivitását minimálisra csökkentette: több mesében szerepet kap, hogy a királylánynak csak akkor kell hozzámennie a királyfihoz, ha ő is így szeretné, illetve sok ifjú hősnő igenis ellent mer mondani az apjának, férjének, ha éppen ez tűnik helyesnek. Fontos, hogy ezek nagyon finom részletek, ne gondoljuk, hogy a mesék vadfeminista átiratát olvashatjuk, ilyesmiről szó sincs. Maga a válogatás módja, és néhány apró részlet (például az, hogy minden női szereplőnek van neve, néha ezt a szerzőtől kapták ajándékba, mert az eredeti változatokban csak "királylány" vagy "lány" titulus szerepelt) az, ami tartalmában és üzenetében modernné és aktuálissá teszi, amellett, hogy az utolsó betűig megőrzi a hagyományokat és a régi mesék nyelvezetének szépségét.
Személy szerint nagyon élveztem, hogy elmerülhetek ebben a világban, és nagyon jó volt olyan történetekkel is találkozni, amikkel más válogatásokban nem szoktam (külön hatalmas piros pont a lidérccsirkés történet miatt, aki a kedvenc alakom a magyar hiedelemvilágból :)). Mindehhez hozzájön még a kötet gyönyörű kivitelezése és Herbszt László csodálatos illusztrációi, melyek stílusukban maguk is a hagyományos és a modern közti arany középutat képviselik. A kiadó megjelölése szerint a könyv 6 éves kortól ajánlott, a mesék terjedelme/összetettsége miatt sokkal korábban én sem tartanám ideálisnak, viszont kisiskolás kortól már biztos vagyok benne, hogy nagyon élvezik a gyerekek akár a felolvasást, akár az önálló feldolgozást. Én olvasás közben egyszer sem éreztem úgy, hogy akár a durvaság, akár a fura fogalmazásmód miatt át kellene ugrani részeket, nagyon érződik, hogy a szerzőnek komoly tapasztalata van a gyerekekkel és a mesemondással kapcsolatban és pontosan tudja, mi az a stílus és nyelvezet, ami megszólítja a kisebbeket.
Összességében tényleg csak azt mondhatom, hogy a Ribizli a világ végén egy nagyszerű, friss szemléletű és értékteremtő válogatásra sikeredett, amit mindenképpen érdemes a polcunkon tudni, ha kedvesek számunkra a népmesék.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Ebben az esetben azt kell mondjam, hogy mindenkinek, kortól és nemtől függetlenül, szerintem ez egy igazi családi darab, amit érdemes megőrizni több generáción keresztül.
Nyereményjáték:
A bejegyzéseinkben, egy-egy szó alatt elrejtettünk néhány népmeséhez vezető linket. A dolgotok az, hogy megtaláljátok ezeket a népmeséket, és a címüket beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista:
Blogturné Klub
07. 12. Spirit Bliss Sárga könyves út
07. 14. Könyv és más
07. 16. Veronika’s Reader Feeder
07. 18. Utószó
07. 20. Flora the Sweaterist
Megjegyzések
Megjegyzés küldése