Ahol csak a madár jár - Utazás a világ legritkábban látogatott országaiban (értékelés és nyereményjáték)
Szeretnél eljutni különleges helyekre, távoli kultúrákat megismerni és megpillantani a világnak olyan szegleteit, ahová csak kevesen jutnak el, mindezt anélkül, hogy repülőre kellene szállnod? Ha igen, akkor tarts négy bloggerünkkel, és ismerd meg velünk Gunnar Garfors különleges kötetét, az Ahol csak a madár jár című könyvet, mely a világ 20 legkevésbé látogatott országába kalauzol el bennünket. Játssz velünk a nyereményjátékban, és nyerd meg a Cser Kiadó által felajánlott példányt!
Kiadó: Cser Kiadó, 2023
Oldalszám: 416 oldal
Eredeti cím: Ingenstad
Fordította: Patat Bence
ISBN: 9789632787008
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Gunnar Garfors legújabb könyve a világ 20 legkevésbé látogatott országába kalauzolja el az olvasót. Bissau-Guinea, Mauritánia, Líbia, Türkmenisztán, Afganisztán, Kiribati, Nauru, São Tomé és Príncipe vagy Dél-Jemen – helyek, ahová az egyszeri turista nem jut el, a szerző mégis bejárta őket. Milyenek a mindennapok, hogyan élnek a hétköznapi emberek a Föld legeldugottabb vidékein, legyenek azok anarchiába süllyedt, állam nélküli államok, őrült diktatúrák vagy egyszerűen csak mindentől távol eső, alig megközelíthető apró szigetek? A norvég világutazó saját fotóival gazdagon illusztrált, élvezetes stílusban megírt műve elrepít oda, ahol tényleg csak a madár jár.
Gunnar Garfors (1975) médiaszakember, író és világutazó. Ez utóbbi minőségében több világrekord is fűződik a nevéhez, amelyeket persze nem tekint valódi utazásnak, „logisztikai” rekordoknak nevezi őket: 2012. június 18-án a brit Adrian Butterworth-szel együtt Guinness-rekordot állított fel azzal, hogy elsőként járt öt kontinensen ugyanazon a napon. Egy másik világrekordot 2014 szeptemberében döntött meg barátaival,
Øystein Djupvikkel és Tay-young Pakkal, amikor 24 óra alatt 19 országot látogattak meg.
Véleményem:
Nagyon szeretek utazni és új tájakat megismerni, igaz, sajnos erre viszonylag korlátozottan van lehetőségem, vagy inkább úgy mondanám, többnyire csak a közelebbi úti célok jöhetnek számításba. Mindig irigyeltem azokat, akik képesek nyakukba kapni a világot, és nem félve a kockázatoktól távoli helyekre látogatnak, olyan vidékeket és kultúrákat ismerve meg, amik a legtöbb ember számára elérhetetlenek. Éppen ezért mindig öröm számomra, amikor egy könyvön keresztül én is utazhatok egy kicsit, a Cser Kiadó csodásan kivitelezett újdonsága, az Ahol csak a madár jár című kötet pedig azonnal repült a kívánságlistámra. A gazdagon illusztrált, elképesztően érdekes kötetben Gunnar Garfors médiaszakember, író és világutazó kalauzol el bennünket a világ 20 legkevésbé látogatott országába, hogy egy-egy rövidebb leíráson és a benyomások sokféleségén keresztül ad ízelítőt, milyen is lehet az élet ezeken a vidékeken.
A szerző előszavában alaposan bemutatja, milyen szempontok szerint készült ez az összeállítás, nekem már itt nagyon érdekes volt belegondolni, hogy az erre vonatkozó statisztikák koránt sem egyértelműek. Hiszen nagy eltérések vannak aközött, hogy az adott országokban mi alapján számítják ki az éves szinten beutazó turistákat, és nem biztos, hogy ezek az adatok tökéletesen megbízhatóak. Mégis, a szerző igyekezett a lehető legpontosabban belőni úti céljait, így alakult ki az a 20-as lista, ami a kötetben szerepel. A bevezetőben ezen kívül egy érdekes kitérőt is tesz arra vonatkozóan, hogy környezetvédelmi szempontból mennyire elfogadható az ő világutazó életmódja. Feltételezem, hogy sok támadást kaphatott különféle környezetvédelemmel foglalkozó szervezetektől vagy aktivistáktól, épp ezért nagyon részletesen bemutatja, hogy a világ CO2 kibocsátásának viszonylatában hol helyezkedik el a repülőgépes utazás más (például a katonasághoz kötődő) szennyezésekhez képest. Bár tűnhet ez kicsit magyarázkodás-jellegűnek, én örömmel fogadtam, hogy ezekről az adatokról is olvashatok, mielőtt rátérek a ténylegesen bemutatott országokra.
A könyv felépítése ezután hasonló koncepció szerint zajlik. Garfors visszafelé halad a húszas listán, hogy végül eljusson a turisták által legkevésbé látogatott Líbiáig, Nauruig és Jemenig. Ezeket az országokat természetesen egytől egyig ténylegesen meglátogatta, éppen ezért a leírásokból nem hiányozhat annak bemutatása, mennyire bonyolult az utazással kapcsolatos logisztika, mennyire körülményes vízumot szerezni vagy éppen szállást foglalni. A fejezetekben olvashatunk az adott ország történelméről, politikai helyzetéről, gasztronómiai sajátosságairól és természeti adottságairól, nekem mégis azok a részek tetszettek a legjobban, amikor a szerző az ottani emberekkel lefolytatott beszélgetéseiből, vagy helyben megélt élményeiről mesélt. Ezek az élmények sokszor viccesek, abszurdak vagy kalandosak, de az egyértelmű, hogy általuk lehet az adott ország igazi arcát megismerni.
A listán értelemszerűen nem találunk európai vagy amerikai célpontokat, az országok Afrikából, Ázsiából vagy Óceániából kerülnek ki. Ennek oka, hogy sok országban diktatúra jellemző, van, ahol folyamatosak a terrorcselekmények vagy a helyi hadurak katonai megmozdulásai, de jellemző az egészségügyi ellátás vagy a társadalombiztosítás hiánya is és a nagy mértékű szegénység. Ok lehet az is, különösen a szigetek esetében, hogy nem indulnak közvetlen járatok, és az utazást csak bravúros logisztikával lehet megszervezni. Persze a top három esetében még ennél is bonyolultabb a helyzet, például Líbiában, ahol hivatalosan egyáltalán nem fogadnak turistákat, az újságírókat pedig még szigorúbb szemmel nézik.
Nagyon tetszett, hogy amellett, hogy a felsorolt országokat most már sokkal jobban el tudom magamban helyezni, rengeteg érdekességet megtudhattam a kötetből. Olvashattam a csak Bissau-Guineaban élő tengeri vízilovakról, Mauritániáról, ahol hivatalosan csak 2007 óta tiltja a törvény a rabszolgaságot, vagy éppen Türkmenisztánról, ahol a Szovjetúnió felbomlása után visszamenőleg is betiltották az aranyfogakat (igen, ez pontosan azt jelenti, amire gondoltok). Ellátogathattam a korrupciójáról híres Szomáliába, vagy éppen a legnagyobb menekültpopulációt befogadó Nauruba. Gunnar Garfors és a hozzá hasonló világutazók mindenképpen bátraknak tekinthetők, én legalábbis biztosan nem mernék olyan helyekre látogatni, ahol terrorizmus vagy éppen a nők elnyomása jellemző, de a beszámolóiból kiderül, hogy egy-két szélsőséges esetet leszámítva általában biztonságosnak élte meg kalandjait. A könyv alapvetően a turizmusról is szól, épp ezért fontos szempontként jelenik meg az országok esetében, hogy hogyan lehetne fejleszteni ezt az ágazatot. Sokszor helyi lakosok mesélnek arról, hogy szerintük az adott ország irányítóinak min kellene változtatniuk, de a szerző is mesél az utószóban arról, hogy előreláthatóan melyek lesznek azok a vidékek, ahol a jövőben változás fog beállni, hiszen a turisták számára vonzó adottságokkal rendelkeznek.
Szerintem ez egy egészen elképesztő és hihetetlenül izgalmas gyűjtemény, már csak azért is, mert ezekbe az országokba a legtöbb ember valószínűleg sosem fog ellátogatni. Nagyon sok érdekes részletet lehet megismerni belőle, úgy éreztem, mindenhonnan kaptam egy akkora szeletet az ország egészéről, ami alapján már jobban el tudom helyezni magamban vagy gondolkodni róla. Nagyon gazdag képanyag is található a könyvben, ezek a szerző saját fotói, és külön érdekes arról olvasni, hogy ezek a fotók milyen körülmények között készültek. A kiadó könyveinél már sokszor találkoztam Patat Bence fordításaival, itt sem kellett csalódnom a gördülékeny, olvasmányos stílusban. A nagy mennyiségű információ miatt nem feltétlenül úgy ideális olvasni, hogy egyszerre átrágja magát rajta az ember, de ha a hétköznapi regényeink mellett hetente szeretnénk egy-egy érdekes fejezetet olvasni ismeretterjesztő kötetekből, akkor szerintem tökéletes választás. A kivitelezés igényes, masszív és strapabíró kötet, ami jól fog jönni, mert biztos, hogy sokat fogom még forgatni a jövőben.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, akit érdekelnek más országok és kultúrák, és szívesen látogatna el kevéssé ismert helyekre, akár csak egy könyv lapjain keresztül.
Nyereményjáték:
Mostani nyereményjátékunkban a kötetben szereplő országokat keressük. Minden állomáson találtok egy-egy képet, a ti feladatotok pedig, hogy az ország nevét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése