Drakula (értékelés és nyereményjáték)

 


“Üdvözlöm a hajlékomban! Lépjen be bátran és a saját, szabad akaratából!” - A Helikon Kiadó jóvoltából Bram Stoker klasszikusát most új fordításban és gyönyörű új kiadásban vehetjük a kezünkbe. Ha nem riadtok vissza egy jó kis vámpírtörténettől, akkor tartsatok velünk és vegyetek részt a játékban is, hátha ti lesztek az a szerencsés, aki megnyeri a könyv egy példányát!




Kiadó: Helikon, 2021
Oldalszám: 468 oldal
ISBN: 9789634794264
Eredeti cím: Dracula
Fordító: Bartók Imre


A könyvet ITT tudod megrendelni!


Fülszöveg:

Immáron 123 éve annak, hogy a Drakula címet viselő szövegszörny kimerészkedett a napvilágra, és bizton állíthatjuk, hogy Bram Stoker regényén – élőholt címszereplőjéhez hasonlóan – nem fog az idő. A szerző 1890-ben Vámbéry Ármintól hallott a havasalföldi uralkodó, Vlad Tepes legendájáról, amelynek hatására (és hosszas kutatómunka eredményeképp) végül megszületett Drakula gróf rémtörténete, amely mára a modern vámpírhistóriák megkerülhetetlen, világszerte ismert alapművévé nemesedett. A regény változatlanul a legkülönfélébb értelmezésekre – például az erotika, a viktoriánus nők helyzete, a kor Angliájának társadalmi berendezkedése felőli értelmezésekre – csábítja az irodalomelemzőket, de talán ennél is fontosabb, hogy Drakula gróf a popkultúrán is múlhatatlan fognyomot ejtett. Minden idők leghíresebb vérivójának alakját a filmvásznon olyan színészóriások testesítették meg az évek során, mint Lugosi Béla, Christopher Lee vagy Gary Oldman – legutóbb mozgóképes reinkarnációját a Netflix 2020-ban bemutatott, háromrészes minisorozata jelentette.
A horrorirodalom lebilincselő klasszikusát teljes terjedelemben, új fordításban közöljük.

Véleményem:

Manapság már rengeteg, különféle típusú vámpírt ismerünk. Akadnak köztük ijesztőek és rettenetesek, csillámosak és szexisek, esendők és kíméletlenek egyaránt. Én tinikorom óta eléggé kedvelem a vámpíros történeteket (akkoriban a nagy kedvencem az Interjú a vámpírral volt), mégis egészen mostanáig kimaradt az a bizonyos történet, ami az elmúlt több, mint száz évben rengeteg regényt, filmet és sorozatot ihletett meg. Bevallom, egyszerűen tartottam attól, hogy Bram Stoker 1897-ben megjelent könyvét a kezembe vegyem, mert nem szerettem volna csalódni, ha azzal kell szembesülnöm, hogy a horrorfigurák egyik ősatyja mai szemmel olvasva laposka, unalmas, és cseppet sem félelmetes. Nagyon örülök neki, hogy végre rászántam magam mégis, mert a kötet befejezése utána csak arra tudtam gondolni, hogy ez bizony minden volt, csak nem unalmas, és még ha a mai ingereken edződött idegrendszerünket nem is sokkolja le túlzott mértékben, hangulatteremtésben és borzongatásban így is csillagos ötös. 

A tizenkilencedik században játszódó történet formáját tekintve nem egy klasszikus elbeszélés, inkább egyfajta dokumentumgyűjtemény, melyben főleg naplóbejegyzéseket és leveleket találunk a regény fontosabb szereplőitől. Az első ilyen fontos szereplőnk Jonathan Harker, az ifjú ügyvéd, aki éppen a Borgói-hágóba utazik Drakula grófhoz, hogy segítsen neki lebonyolítani egy londoni ingatlan adás-vételét. Számomra a hangulat megalapozása már itt nagyszerűen kezdődött. Amellett, hogy az elbeszélés stílusa olvasmányos, ízes és szép volt, szinte pillanatok alatt odakerültem én is a kissé zord, vadregényes tájra. Jonathan kezdetben nem sokat tud leendő vendéglátójáról, nem is igazán érti, hogy a helybéli emberek miért aggódnak annyira látogatása miatt, hamarosan azonban vele együtt mi is a saját bőrünkön tapasztaljuk a baljós előjeleket, különös neszeket, fényeket, benyomásokat és érzéseket. A gróf első pillantásra igen megnyerő házigazda, a fiatal jogász azonban hamar ráébred arra, hogy valami nem stimmel vele és a kastélyával. Mire észbe kap, már a gróf foglyává válik, ahonnan csak nagy nehézségek árán sikerül megszöknie, kis híján a józan eszének elvesztése mellett.

Stoker ügyesen kapcsolja össze a könyvben a különböző szálakat, Harker bevezető fejezetei után ugyanis rátér a történet más szereplőire is. Levelezésükből megismerhetjük Jonathan menyasszonyát, Minát és annak barátnőjét, Lucyt, akit vőlegénye mellett számos egyéb férfi is szeret és csodál. Eleinte a két nő levelezése, fejezetei nem annyira kötötték le a figyelmemet, sokkal izgalmasabbnak találtam a grófhoz kapcsolódó szálakat, de hamarosan beláttam, hogy ezekre is szükség volt, hiszen szépen bevezették a későbbi kapcsolódási pontokat. Bár Jonathan meg tudott szökni, ezzel még nincs vége a megpróbáltatásoknak, annál is inkább, mivel Drakula éppen Londonba készül költözni, hogy szép lassan uralma alá hajtsa és rettegésben tarthassa az itt élő embereket. Bátor és becsületes karaktereink, a Harker-házaspár, Mr. Morris, dr. Seward és Van Helsing professzor szép lassan, apránként illesztik össze a kirakós darabkáit, hogy aztán életüket is feltegyék arra a küldetésre, hogy végleg elpusztítsák ezt a pokoli teremtményt. 


Több dolog is volt, ami kifejezetten tetszett és ami emlékezetes maradt a számomra. Az egyik maga a nyomozás, ahogy szereplőink fokozatosan jönnek rá arra, mivel is állnak szemben (ezt a folyamatot talán a Lucyhoz kapcsolódó fejezetek illusztrálják a legjobban). Manapság, ha találnánk valakit két lukkal a nyakán, vagy megpillantanánk egy fickót, aki nem látszik a tükörben, hozzáértően állapítanánk meg, hogy ez bizony nem más, mint egy vámpír. Hőseink számára azonban nem áll rendelkezésre a komplett vámpír-irodalom, és velük együtt mi is úgy érezzük, mintha most először csodálkozhatnánk rá ezekre a rémségekre, és ennek az ijesztő teremtménynek a jellegzetességeire. Ráadásul Drakula személyében - annak ellenére, hogy ő maga elég keveset szerepel direkt módon a regényben - van valami ősi, vad, pogány és misztikus, valami, ami a babonaságot és a szellemek világát testesíti meg, és ami kiváló kontrasztot alkot a tudomány embereivel szemben. 

Nagyon tetszett még a hőseink közt jelenlévő bajtársiasság, a férfiak lovagiassága és a nők bátorsága, a szereplőkből összekovácsolódott kis csapat igazán alkalmas volt arra, hogy szimpátiát ébresszen bennem és, hogy drukkolni tudjak küldetésük sikeréért. Az abszolút kedvencem Van Helsing volt (akit eddig szintén csak a modern kori filmadaptációból ismertem), szerettem érdekes eszmefuttatásait, néha atyai gondoskodását és éles eszét. Igazából a többi szereplőt is elég erősnek éreztem, nem feltétlenül azért, mert annyira kidolgozott és komplex volt a karakterük, inkább amiatt, hogy mindannyian megtestesítettek valami jó és nemes jellemvonást, amit ellentétbe lehetett állítani a gonosszal és a sötétséggel. 

Összességében nagyon örülök, hogy végre ezt a mulasztásomat is pótoltam, annak pedig még inkább, hogy sokkal jobban csúszott, mint vártam. A hosszú terjedelem ellenére igen gyorsan lehetett vele haladni, a szöveg szerintem fantasztikus, egyaránt jellemzőek rá a csodás leírások és a frappáns, szellemes párbeszédek. Nem tudom, hogy a korábbi kiadásokban így volt-e, de itt találunk lábjegyzeteket is, amik segítenek abban, hogy a történetben található kulturális utalásokat megértsük. Ha nem is olyan módon, mint egy mai rémtörténet vagy horror, de nagyon kellemesen borzongatott és szórakoztatott, ráadásul a Helikon Kiadó új kiadása igazán szépre sikeredett. Ha tehát valaki hozzám hasonlóan elodázta eddig az olvasást, ne habozzon, vágjon bele bátran!


Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy klasszikus rémtörténetet olvasni, vagy megismerni modern vérszívóink irodalmi ősatyját.

Nyereményjáték:

Az évek során temérdek Drakula-film látott napvilágot, mi most ezekből egy-egy képet hoztunk nektek, melyeken színészek a gróf szerepében láthatóak. A feladatotok annyi lenne, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok a Drakulát alakító színészek neveit.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Feladvány:


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:
június 18. Könyv és más
június 20. A Szofisztikált Macska
június 22. Booktastic Boglinc

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések