Héjnélküli (értékelés és nyereményjáték)

 

Vajon milyen lehet egy olyan törzsi társadalomban élni, ahol a látás képessége bűn, ezért minden ember szemét már születése után örökre befedik? És mi történik akkor, ha egy fiatal, lázadó lány rájön, mitől fosztották meg őt és társait a törzs bölcsei? Tartsatok velünk Gáspár András Gáspár izgalmas ifjúsági regényének blogturnéjára, és nyerjétek meg a Móra Könyvkiadó által felajánlott három példány egyikét! 

Kiadó: Móra, 2021

Oldalszám: 328 oldal

ISBN: 9789634867791

A könyvet ITT tudod megrendelni!

Fülszöveg:

Csak a sötétség teheti boldoggá az embert – aki lát, iriggyé, elégedetlenné válik, és háborúba keveredik másokkal. E szerint az ősi tanítás szerint élik életüket egy bennszülött törzs tagjai egy eldugott szigeten. Minden csecsemő arcára a szemet elfedő bőrhéjat varr a sámán. A héj a biztonság, a héjat egy életen át óvni kell – nem szabad, hogy végzetesen megsérüljön. Amikor a törzsfőnök házasságra készülő lányát, Dyamit ez a szerencsétlenség éri, megdöbbentő dolgokat tapasztal. Hogyan titkolja el a törzs vezetői elől, hogy lát? Hogyan adja szerelme és barátai tudtára, mekkora vakságban élnek? Vajon elkerülheti-e, hogy ő is arra a szörnyű sorsra jusson, ami a szigetre tévedő idegenekre és a héjsérült bennszülöttekre vár?

A Föld 2 záróvizsga szerzőjének új, fordulatos kalandregénye.

Véleményem:

Gáspár András Gáspár korábban megjelent regényéhez, a Föld ​2 záróvizsgához még nem volt szerencsém, bár a megjelenés körül sokáig nézegettem, kíváncsi voltam rá. Most, amikor lehetőségem volt elolvasni a Héjnélküli című, új könyvét, nem halogattam tovább az ismerkedést, szeretek kortárs magyar írók munkásságával megismerkedni, különösen akkor, ha az ifjúsági műfajban alkotnak. Nos annyit már elöljáróban elmondhatok, hogy az első ismerkedés kellemes benyomásokat tett rám, és ha nem is én vagyok az elsődleges célközönség, a történetben számos olyan értéket és fontos mondanivalót találtam, amit érdemes a kamaszoknak közvetíteni. 

Történetünk egy meg nem nevezett, buja és eldugott szigeten játszódik, talán valahol a trópusi övezetben. Az nem derül ki pontosan, hol járunk az időben, de ennek nincs is kifejezetten jelentősége az élvezhetőség vagy érthetőség szempontjából. Itt találkozunk egy különleges bennszülött törzzsel, a héj gyermekeivel, akik sajátos törvények szerint élik életüket. Egyfajta vallásos meggyőződésként hiszik, hogy a látás bűnös dolog, és hogy a boldog és ártatlan élethez elengedhetetlen, hogy szemüket lefedjék. Ennek érdekében a gyermekek arcára már egész kicsi korukban állati bőrdarabot varrnak, mely a későbbiekben hozzáidomul testükhöz és örökre megfosztja őket a látás képességétől. A héj szent, megvédi, óvja viselőjét a világ gonoszságaitól, ha pedig valaki abba az eretnek és tisztátalan helyzetbe kerülne, hogy héját elveszíti, azt a törzs vezetője és sámánja kíméletlenül megtorolja...

A regény főhőse a fiatal és energikus lány, Dyami, aki a törzsfőnök elsőszülöttjeként éli viszonylag gondtalan életét a szigeten. Hamarosan fontos fordulópont következik be az életében, ugyanis házasulandó korba lép, és hozzámegy szerelméhez, Enapához. Egy váratlan esemény viszont megzavarja ezt az izgatott készülődést és a fiatalok nyugodt életét. Egy nap idegen nőt sodor a partra a tenger, akinek nem fedi héj a szemét. Miközben Dyami próbál segíteni az idegennek, az ő héja is megsérül, ezzel pedig minden gyökeresen megváltozik, az is, amiben egész gyermekkorában (szó szerint és képletesen is) vakon hitt. A lány igyekszik titkolni újdonsült képességét a törzs tagjai előtt, de ahogy ez hasonló esetekben lenni szokott, ha egy közösségben egyszer valaki ráébred az igazságra, akkor a kiszabadult szellemet már nem lehet többé visszatuszkolni a palackba, ráadásul Dyami számára szép fokozatosan az is világossá válik, hogy törzsének vezetői nem voltak egészen őszinték hozzá és a népéhez. A lánynak döntenie kell, kihez legyen lojális, szerelméhez, családjához, vagy az egész életét meghatározó valláshoz és életmódhoz, közben pedig a belső konfliktusok mellett hamarosan meg kell küzdeniük egy, a szigetet kívülről veszélyeztető fenyegetéssel is. 

Nos, a regény alaptémája nekem kifejezetten tetszett, mert nem csupán a konkrétumok szintjén, hanem szimbolikusan is rengeteget lehet mondani vele a különféle társadalmak és közösségek működéséről, elnyomásról, fanatizmusról, félelemről és lázadásról. A szigeten élő törzs elsősorban védeni szeretné tagjait azzal, hogy megfosztják magukat egy nagyon fontos képességüktől, de emellett óhatatlanul is olyan korlátokat állítanak, amik megfosztják az embereket a teljes élettől. Itt szó szerint és átvitt értelemben is sötétségben élnek az emberek, és ez ahhoz is hozzájárul, hogy életükkel alapvetően elégedettek legyenek, ne vágyjanak túl sokra és ne kérdőjelezzék meg a mindenkori hatalmat. Érdekes módon a brutális rituálé ellenére a törzs szabályaiban, életmódjában több szimpatikus jellemzőt is találunk, nekem például nagyon tetszett, hogy a törzs tagjai és különösen a családtagok nagy szeretettel bánnak egymással, vagy például az, ahogyan a házasságról és a szerelemről gondolkodnak. Az itt élő emberek megtanulták, hogyan hagyatkozzanak a hallásukra, tapintásukra, szaglásukra, és gyakorlatilag teljes életet élnek úgy is, hogy nem látják soha egymást vagy a külvilágot. Csakhogy ha valaki egyszer ráébred arra, mitől fosztották meg, már nem lehet többé homályban tartani, ebben a történetben ez konkrétan a látással kapcsolatos, de nagyon jól ráillik bármilyen elnyomó rendszer működésére is. Pont ezért gondolom, hogy ha például középiskolás gyerekekkel dolgoznánk fel ezt a regényt, akkor nagyon klasszul el lehetne velük beszélgetni egy csomó érdekes társadalmi és erkölcsi kérdésről. 

A könyv formája eltér a szokványostól, a párbeszédeket itt nem gondolatjelek választják el a szöveg többi részétől, hanem nagybetűkkel írta őket a szerző. Erre nagyon furcsa volt eleinte ráhangolódni, igazán nem is értettem, hogy van-e valamilyen jelentősége vagy funkciója, mindenesetre miután megszoktam, már nem okozott problémát. A könyv határait inkább az jelentette a számomra, hogy a kezdeti lendület és egyre izgalmasabb történetvezetés után az utolsó egyharmad kicsit másra sikeredett, mint amire számítottam, a cselekmény elment némileg új irányba, amitől úgy éreztem, hogy az eredeti ív megtört vagy hirtelen ért véget. Azért azt fontos kihangosítani, hogy ennek a kötetnek tényleg a kamaszok az elsődleges célközönsége, kalandos, izgalmas, tele számukra is fontos, érdekes témával és kérdéssel, de pont a korosztályi sajátosságok miatt nem várhatunk tőle olyasmit, amit egy felnőtt társadalomkritikától vagy disztópiától várnánk (és ez nem is baj). Összességében ezzel együtt is elégedett vagyok, engem elgondolkodtatott és elszórakoztatott, és azt gondolom, hogy egy olyan történet, amit nagyon szívesen osztanék meg a társadalmi kérdésekre nyitott és érzékeny fiatalokkal.

Értékelésem: 5/4

Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti az érdekes, egyedi és mozgalmas ifjúsági regényeket.

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban olyan könyveket keresünk, melynek hősei különböző okokból kifolyólag szintén nem látnak. Minden állomáson találtok egy-egy borítórészletet, a ti feladatotok pedig, hogy a regény címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Feladvány:

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

06.18. Könyv és más

06.20. Kelly és Lupi olvas

06.22. Nem félünk a könyvektől!