A Morgue utcai kettős gyilkosság (értékelés és nyereményjáték)
A General Press kiadó egy új könyvsorozatot indított Krimikönyvtár néven, melynek az elsőként megjelent Edgar Allan Poe novelláskötetét mutatjuk be. Tartsatok bloggereinkkel, és ha velünk játszotok, a kiadó jóvoltából egy példányt is nyerhettek a könyvből.
Oldalszám: 216 oldal
ISBN: 9789634526971
Eredeti cím: The Murders in the Rue Morgue
Fordította: Balabán Péter
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Edgar Allan Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság című elbeszélés megírásával nem csupán írt egy remekművet, hanem egyúttal egy teljesen új műfaj, a krimi alapjait is lefektette. A címadó detektívnovellában lép színre minden detektívek „őse”, Dupin, a zseniális nyomozó, aki jól tudja, hogy „a valóságban a lehetetlenség nem bizonyulhat lehetetlennek”, és hideg logikával, kiváló elemzőképességgel a legnagyobb rejtélyekről is képes fellebbenteni a fátylat.
A kötet következő két elbeszélésének is ez a fantasztikus elme a hőse (Marie Roget titokzatos eltűnése, Az ellopott levél). Ezeken kívül még további tíz elbeszélés hivatott arra, hogy az olvasót elvigyék abba a sajátosan misztikus és komor világba, amely kizárólag Poe egyéni sajátja. Az érzelmek valóságos skáláját élhetjük át, ha kinyitjuk ezt a könyvet. Az életért való kínzó rettegést A kút és az ingában, a mérhetetlen bosszúvágyat az Egy hordó amontilladóban vagy a jéghideg klausztrofóbikus borzongást Az elsietett temetésben.
Énünk sötétebbik felén fogunk bolyongani Poe-val, ez kétségtelen – és mint ilyen:
Véleményem:
Annak ellenére, hogy Edgar Allan Poe az amerikai irodalom meghatározó és műfajteremtő alakja, sajnos eddig nagyon keveset volt szerencsém olvasni tőle. Bár sokan borongós hangulatú, gótikus műveiről ismerik, legalább olyan fontos tudni róla, hogy gyakorlatilag ő fektette le a népszerű detektívtörténetek alapjait. A General Press Kiadó Krimikönyvtár-sorozatának köszönhetően most egy szép, letisztult külsejű kötetben olvashatjuk híres kriminovelláit, A Morgue utcai kettős gyilkosságot és két másik történetet.
A címadó darabot utoljára középiskolás koromban olvastam, akkor volt kötelező olvasmány irodalomból. Sok mindenre nem emlékeztem, csupán a bűnügy megfejtésére, ez egy cseppet levont a történet élvezeti értékéből, de kíváncsi voltam, hogy közel húsz év és számtalan krimi és thriller regény után milyen élményt fog nyújtani ez a klasszikus novella. A történetben - és egyébként a másik kettőben is - megismerkedünk egy fiatalemberrel, aki egy barátja, C. Auguste Dupin amatőr detektív nyomozását meséli el nekünk. A hosszas - és bevallom, eleinte ijesztően körülményes- bevezető után megismerhetjük a Morgue utcai kettős gyilkosság körülményeit, melynek során egy idős asszonyt és lányát brutálisan meggyilkolták. A rendőrség teljesen tehetetlen, ám Dupin bámulatos logikai következtetéseinek köszönhetően megoldja az egyébként igencsak szokatlan bűnügyet.
A kötet második novelláját igaz történet inspirálta, ez a Marie Roget titokzatos eltűnése címet viseli. A történetben egy szép, fiatal lány először eltűnik, majd pár nappal később vélhetően az ő holttestét fedezik fel a Szajnában. A közvélemény és a sajtó hamar találgatásokba bocsátkozik azzal kapcsolatban, mi történhetett, de Dupin okfejtéséből itt is kiderül, hogy a megoldás valami egészen más lehet. Végezetül egy rövidebb novellát, Az ellopott levél címűt olvashatjuk, melyben főhősünk egy illetéktelen kézbe került dokumentum visszaszerzésében segédkezik. A két hosszabb történet után ez kifejezetten jól csúszott levezetés gyanánt, főleg, hogy eddigre már sikerült jobban ráhangolódnom Poe stílusára.
Kicsit vegyes érzéseim vannak a kötettel kapcsolatban. Maga a műfaj, a szerző nagyszerű, választékos stílusa és a nyakatekert, mégis logikusan felépülő bűnesetek mind kiemelkedőek, és tényleg egész más úgy olvasni ezeket a sorokat, hogy az ember tudja, mennyi későbbi íróra voltak hatással a zsáneren belül. Ugyanakkor a körülményes, hosszas fejtegetések, még ha a logikai következtetések szórakoztatóak is, komoly odafigyelést igényelnek, én legalábbis csak akkor tudtam érdemben koncentrálni, ha száz százalékban odatettem magam. Valószínűleg az is ott van emögött, hogy sok olyan könyvet olvasok, ami "kényelmes", gördülékeny és könnyed, holott tényleg érdemes időről időre elővenni olyan klasszikusabb darabokat, amiket igazi műgonddal alkotott meg az író. Röviden tehát úgy tudnám összegezni, hogy a novellák igazán figyelemre méltók, ugyanakkor az olvasás élményéért - főleg élvezetéért - az olvasónak is meg kell kicsit dolgoznia.
Összességében nagyon örülök, hogy rászántam magam az olvasásra, tényleg egész más élményt adott a címadó novella is, mint tinédzser koromban. Ha valaki szereti a detektívtörténeteket vagy krimiket, mindenképpen érdemes próbát tennie vele, mert egész más hangulatú, jellegű darabok ezek, mint modern társaik. Dupin karaktere közel került hozzám, nagyon szerettem éles logikáját és kicsit tudálékos stílusát, a sok karácsonyi olvasmány között üdítő változatosságot jelentett ez a könyv.
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Krimirajongókon kívül azoknak is, akik hozzám hasonlóan még csak most ismerkednek Poe munkásságával.
Nyereményjáték:
Asszociáció a játékunk neve. Minden állomáson találtok egy képet, amely egy-egy híres Poe-novella címére utal. A ti dolgotok az, hogy kitaláljátok mire gondoltunk, majd a helyes megfejtést beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő rubrikájába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése