A Starling-ház (értékelés és nyereményjáték)
Üdv a Starling-házban: belépés csak saját felelősségre!
A Tízezer ajtó után Alix E. Harrow írónő újabb regénnyel örvendeztetett meg minket, melyet az Agave Kiadó gondozásában olvashatunk magyarul. A Starling-házban egy álmos és hátborzongató kisvárosban, a nevével igencsak kontrasztos Edenben járunk, melyet két épület határoz meg: a Gravely Szénerőmű, illetve a Starlingok rezidenciája. Utóbbi sokkal inkább hasonlít kísértetházra, mint lakóépületre, még annak ellenére is, hogy (elvileg) van állandó lakója.
Tarts velünk a turnén, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a regényről. A turné végén pedig majd egy szerencsés nyertes velünk együtt borzonghat.
Kiadó: Agave Könyvek, 2024
Oldalszám: 400 oldal
Eredeti cím: Starling House
Fordította: Ballai Mária
ISBN: 9789635982400
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Néha egy olyan házról álmodom, amit még soha nem láttam…
Opalról sok mindent el lehet mondani – árván maradt, kibukott a középiskolából, főállásban űzi a cinizmust, részmunkaidőben pénztáros –, de az számára a legfontosabb, hogy jobb életet teremtsen az öccsének, Jaspernek. Egy olyat, ami mindkettejüket kijuttatja Edenből. Ez a Kentucky államban található kisváros két dologról híres: a balszerencséjéről és E. Starlingról, Az Alvidék tizenkilencedik századi írójáról, akinek több mint száz éve nyoma veszett.
A remeteként élt író semmi mást nem hagyott maga után, csak baljós pletykákat és az otthonát. Mindenki úgy gondolja, legjobb tudomást sem venni a hátborzongató házról és annak emberkerülő örököséről, Arthurról. Vagy majdnem mindenki.
Félnem kellene, de álmomban nem tétovázom.
Opal gyerekkora óta Az Alvidék megszállottja. Amikor esélye nyílik belépni a Starling-házba – és pénzt szerezni az öccse jövőjének megalapozásához –, nem tud ellenállni a kísértésnek.
Ám gonosz erők egyre mélyebbre ásnak a Starling-ház eltemetett titkaiban, és Arthur rémálmai túlságosan valóságossá válnak. Miközben Eden a saját szellemei között fulladozik, Opal rádöbben arra, hogy végre talán lesz oka a városban maradni.
Álmomban otthon vagyok.
És most harcolnia kell.
Üdv a Starling-házban: belépés csak saját felelősségre.
Véleményem:
Kicsit vegyes érzésekkel vágtam bele Alix E. Harrow A Starling-ház című regényébe. Egyrészt borzasztóan vonzott a csodaszép borító és az ígéretes fülszöveg, másrészt viszont többször előfordult már, hogy egy ennyire várt történet végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és kicsit féltem a csalódástól. Szerencsére az aggodalmam alaptalan volt. Ahogy a Tízezer ajtó esetében (értékelésem ITT), itt is magába szippantott a regény hangulata, és én lepődtem meg a legjobban, hogy egy könyvben szereplő ház ennyire élő, lélegző, eleven része lehet egy történetnek, és az én szívemhez is ennyire hozzánőhet.
A regény elején megismerjük a huszonéves Opalt, aki édesanyjuk halála óta egyedül gondoskodik öccséről. A lány minden tőle telhetőt megtesz, hogy a fiúnak jobb jövőt teremtsen, ha kell, keményen dolgozik ezért a célért, de ha úgy hozza a szükség, nem ódzkodik attól sem, hogy lopjon, csaljon, hazudjon, a lényeg, hogy Jasper és ő elhagyhassa végre az otthonukat jelentő olcsó motelszobát. Az Eden nevű kisváros, ahol élnek, nem tartogat különösebb lehetőségeket, az egyetlen izgalmas dolog a környéken a helyi legendák alapját jelentő, titokzatos, ódon Starling-ház, kinek rejtélyes lakói mind ugyanazt a nevet viselték az évek során, de annál többet nem nagyon lehet tudni róluk, mint hogy egyikük sok-sok évvel ezelőtt megírta az Alvidék című könyvet, ami Opal kedvence gyerekkora óta. A cselekmény ott kezd beindulni, amikor a lány elkezd a házról álmodni, ami mintha vonzaná magához. Ez az érzés egészen addig hajtja Opalt, hogy egy nap ellátogasson oda, de ő maga is meglepődik, amikor a ház tulajdonosa megjelenik a kapunál.
A fiatal Arthur munkát ajánl a lánynak: busás fizetés fejében azt kéri tőle, takarítson a régóta elhanyagolt, pókhálókkal és porral belepett házban. Opal mindenképpen szeretné elérni célját, ezért némi hezitálás után elvállalja a munkát. A kezdetben csupán félelmetes és öreg ház egyre több titkát fedi fel a lány előtt, és úgy tűnik, mintha önálló akarattal bírna. Opal szép lassan egyre többet tud meg arról is, mit csinál Arthur álmatlan éjszakáin, és hogyan függ össze a ház az Edenben bekövetkező, gyanúsan gyakori szerencsétlenségekkel és tragédiákkal. Ebben a lassan kibontakozó, gótikus elemekkel tarkított regényben számtalan titok bujkál a sorok között, melyek egyaránt gyűrűznek a való világban és egy mélyebb, eltemetett valóságban, kérdés, milyen következményekkel jár, amikor a kettő visszafordíthatatlanul közeledik egymáshoz.
Ahogy az írónő előző könyvénél is, itt is muszáj kiemelnem a szép nyelvezetet és Ballai Mária csodás fordítását. Ugyanakkor, míg az előző regénynél kicsit nehezen rázódtam bele a stílusba, itt már az első oldalaktól kezdve magába rántott a történet, gyakorlatilag szinte egy nap alatt kiolvastam a könyvet. Sokat segített ebben az is, hogy nagyon szerettem volna Opallal együtt fényt deríteni a titkokra, és jól esett az a borzongás, amit a ház ódon falai nyújtottak. Azt mondjuk itt is határozottan éreztem, hogy kicsivel több sötétség vagy horror-elem szerintem jót tett volna a történetnek. Persze, így is vannak hátborzongató jelenetek benne, de azért ez még bőven nem mutat túl a mindenki számára komfortos határán, én lehet, hogy kicsivel bátrabb lettem volna ezen a téren. A karakterek szerintem nagyon jól működtek, főleg abból a szempontból, hogy senki sem fekete-fehér sablonfigura. Ott van például mindjárt a főszereplő Opal, akit időbe telt igazán megkedvelnem a rosszabb döntései miatt, de végül minden hibája ellenére megértettem és szurkoltam neki.
Örülök, hogy ezzel a regénnyel is próbát tettem, főleg azért, mert látom a fejlődő tendenciát. Alix E. Harrow képes olyan világot és atmoszférát teremteni, ami elvarázsolja az olvasót és folyamatos lapozásra sarkallja, és ügyesen mozog az álom és ébrenlét, sötétség és fény, valóság és illúzió határmezsgyéjén. Nagyon jó ötleteket találtam a regényben, amellett, hogy a klasszikus horrortörténetek működő elemeit is felfedezhettem benne. Bár nem számítottam rá, kaptam némi romantikát is, ráadásul pont annyit és olyan fajtát, amit kifejezetten kedvelek, így összességében azt gondolom, sokféle műfaj rajongója meg fogja találni a számításait ebben a sokszínű történetben. Szóval én már csak annyit mondhatok az írónőnek, hogy csak így tovább, én garantáltan bizalmat fogok szavazni a soron következő történeteinek is.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy egyszerre szép, rejtélyes és némiképp sötét történetet olvasni, vagy éppen csak belekóstolna a könnyedebb horror műfajába.
Nyereményjáték:
Játékunkban borzongjatok velünk együtt! Minden állomás könyvértékelésében elrejtettünk egy borzongató képet az egyik szó alatt. A feladatotok, hogy megtaláljátok ezt a fotót és megírjátok a Rafflecopter megfelelő helyére, hogy mit láttok rajta.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista:
04.23. Readinspo
04.24. Kelly és Lupi olvas
04.26. Milyen könyvet olvassak?
04.28. Utószó
04.30. Booktastic Boglinc
05.02. Könyv és más
05.04. KönyvParfé
05.06. Csak olvass!
05.08. This is my (book) universe
05.10. Spirit Bliss Sárga könyves út
Megjegyzések
Megjegyzés küldése