Bálnahullás (értékelés és nyereményjáték)
Gondolkoztál már azon, milyen lenne, ha lenyelne egy bálna? Persze erre rettenetesen kevés az esély, de biztos vagyok benne, hogy a Pinokkió sokak fantáziáját beindította ezen a téren. Daniel Kraust egy megtörtént (és véletlenül videóra vett) eset inspirálta a Bálnahullás megírására, amiben felvázolja, szerinte mi történne velünk egy cet belsejében. A Bálnahullást az Agave Könyvek gondozásában olvashatjuk magyarul, Szaszkó Gabriella fordításában.
Kiadó: Agave Könyvek, 2024
Oldalszám: 352 oldal
Eredeti cím: Whalefall
Fordította: Szaszkó Gabriella
ISBN: 9789635982424
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
A marsi és a 127 óra találkozik ebben az erőteljesen emberi és tudományos precizitással megalkotott thrillerben, melyben egy huszonnégy méteres, hatvan tonnás ámbráscet nyel magába egy búvárt, akinek csupán egyetlen órája marad a menekülésre, mielőtt elfogyna az oxigénje.
Jay Gardiner a lehetetlenre vállalkozik – meg akarja találni apja holttestének maradványait az Atlanti-óceánban Monastery Beach partjainál. Tudja, hogy kevés esély van a sikerre, de Jay azt gondolja, ez az egyetlen járható útja annak, hogy felszabaduljon a bűntudat súlya alól, melyet az apja halála óta cipel magával, aki nemrég öngyilkosságot követett el.
A merülés jól kezdődik, de egy óriáskalmár hirtelen megjelenése Jay-t komoly veszélybe sodorja, melyet aztán a végtelenségig fokoz egy táplálékért érkező ámbráscet feltűnése. Jay hamarosan a kalmár csápjai között találja magát, mely egyenesen magával rántja a bálna szájába, majd pedig a bálna első gyomrába a négy közül. Jay gyorsan ráébred, hogy csupán egyetlen órája maradt, mielőtt az oxigéntartálya kimerülne – egy óra, hogy legyőzze saját belső démonait, és kiszabaduljon a bálna gyomrából.
Daniel Kraus, A víz érintése írójának új regénye filmbe illő, lebilincselő thriller egy fiatal férfiról, aki már letett mindenről… hogy aztán életének értelmét a legveszélyesebb és legszokatlanabb helyen találja meg újra.
Véleményem:
Daniel Kraus Bálnahullás című regénye profán módon a borítójával hívta fel magára először a figyelmemet. Az elképesztően hívogató kép és a Kiadóval szembeni bizalom együttesen elkezdték piszkálni a fantáziámat, és nagyon örültem, amikor lehetőségem lett a blogturné keretében elolvasni a könyvet. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy egy izgalmasnak ígérkező thriller ilyen szépirodalmi minőségekbe, illetve ilyen lélektani mélységekbe fog vezetni, mint ez a regény. Bár alaphelyzetét tekintve nem feltétlenül tökéletesen egyedi történet a Bálnahullás, viszont az igényes megvalósítása miatt nálam mindenképpen ott a helye a 2024-es kedvencek között.
A regény főhőse a tizenhét éves Jay, akinek az életébe először akkor kapcsolódunk bele, amikor a hírhedt Monastery beach-en éppen búvármerülésre készül, azzal a céllal, hogy megkeresse apja maradványait az óceánban. A fiú története ezután viszonylag rövid, de annál világosabb töredékekből áll össze a számunkra. A fejezetekben felváltva olvashatunk a jelenben és a múltban játszódó történésekről, melyekből megtudjuk, hogy Jay-nek milyen ellentmondásos kapcsolata volt az apjával, Mitt-el, és milyen események vezettek végül oda, hogy főhősünk tizenöt éves korában elköltözött hazulról. Mittnek mindene volt az óceán és a merülés, és miután két lánya után megszületett a fia, szinte magától értetődőnek vette, hogy végre van egy utódja, akinek minden tudását átadhatja a természetről, a mélységről és a búvárkodásról.
Csakhogy Jay egyáltalán nem akarta ezt az örökséget, kisfiúként is teljesen más volt már, mint az apja, és bár kínkeservesen próbált megfelelni az elvárásoknak, egész gyermekkora szorongásban telt. Miután Mitt halálos beteg lett, Jay anyja és nővérei könyörgésére sem volt hajlandó hazalátogatni, így ezt az utolsó merülést, aminek a célja, hogy megtalálja apja csontjait, tekinthetjük egyfajta vezeklésnek is, a fiú reméli, hogy ezzel végre maga mögött hagyhatja a múltat és tiszta lappal folytathatja életét. Azonban a mélyben, miután elhalad mellette egy óriáskalmár, hatalmas ámbráscet bukkan fel, aki véletlenül Jay-t is magába nyeli. Így kerül főhősünk egy bálna gyomrába (mint már mások is előtte, más történetekben), és innen indul az a fantasztikus belső utazás és küzdelem a túlélésért, ami szinte megállás nélkül a könyv lapjaihoz szegezett. Persze önmagában ez a cselekmény nem feltétlenül realisztikus (hiszen nincs túl nagy esély arra, hogy egy embert ténylegesen lenyeljen egy cet), a tudományos precizitással megírt leírások és a képszerű mondatok következtében mégsem kételkedtem egy percig sem abban, hogy ez most tényleg a valóság, ott voltam minden egyes pillanatban én is a sikamlós, sötét, levegőtlen térben, ahol az egyetlen kiutat talán pont az a tudás jelentheti, amit Jay annyira szeretne maga mögött hagyni.
Az, hogy egy történetben egyetlen szereplő sorsát és belső gondolatait követhetjük egy meglehetősen szűk térben, nem teljesen új keletű megoldás, szeretem is az ehhez hasonló történeteket. Daniel Kraus azonban fantasztikusan kombinálta ezt az alaphelyzetet egy súlyos személyes és családi drámával, nevezetesen Jay és az apja ellentmondásos kapcsolatával. Bár a fiú elutasít mindent, amit Mitt képviselt, mégis a lényében hordozza a férfi lenyomatát, és a kritikus helyzetben ez jelenti az ősforrást, amihez nyúlni tud, és ami visszavezetheti az életbe. A szabadulás vágya tehát kettős jelentésréteggel bír: egyrészt fizikai síkon (ami ráadásul borzasztó izgalmas, hiszen Jay-nek mindössze egy órára elegendő oxigénje maradt), másrészt lelki értelemben is jelentősége van, hiszen tizenhét évnyi megfelelési vágytól, bűntudattól, kudarctól és félelemtől is kell szabadulni, és talán ennek a problémának a feloldása még fontosabbá válik a regényben, mint a konkrét túlélésért való küzdelem.
A rövid fejezeteknek és az olvasmányos fordításnak köszönhetően nagyon gyorsan lehet haladni a könyvvel, még azzal együtt is, hogy szó szerint nyomasztó élmény. Ezt erősíti az is, hogy a jelenben játszódó fejezetek elején folyamatosan nyomon követhetjük, mennyi levegő áll még Jay rendelkezésére, így tényleg a bőrünkön érezzük a küzdelem súlyát. De a belső utazás és küzdelem épp ilyen izgalmas és látványos, sokszor csak pillanatnyi foszlányok vagy emléktöredékek formájában, de mégis pontosan értjük, mi játszódik le főhősünkben. Az pedig csak hab a tortán, hogy a regény egyébként tele van rengeteg érdekes információval a mélytengeri világgal vagy a búvárkodással kapcsolatban, olvasás közben pedig folyamatosan megfogalmazódott bennem, mennyire aprók is vagyunk ebben a végtelenül titokzatos világban. A Bálnahullás határozottan az évem egyik legizgalmasabb könyvélménye volt, és nagyon örülök, hogy az Agave Könyvek elhozta számunkra ezt a történetet. Ha a jövőben felbukkan Daniel Kraus neve, én biztos, hogy vevő leszek a következő utazására is.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Azoknak, akik szeretik a különleges történeteket és a nem mindennapi thrillereket.
Nyereményjáték:
Játékunkban kicsit bepótoljuk a rosszul megtartott biológiaórákat. A feladatotok, hogy felismerjétek, milyen fajta bálna található az állomásokon megadott képen, a megfejtést pedig begépeljétek a Rafflecopter megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése