Vérrel írva - Robert Hunter 11. (értékelés és nyereményjáték)
Chris Carter sikeres sorozatának legújabb kötetében először egy bájos zsebtolvajt ismerünk meg, aki eleinte maga sem sejti, hogy az általa ellopott táskában egy sorozatgyilkos naplója rejtőzik. A szörnyű dokumentum hamarosan kedvenc nyomozónknál, Robert Hunternél köt ki, ezzel pedig kezdetét veszi az őrült macska-egér játék. Tarts velünk a Vérrel írva című kötet blogturnéján, és nyerd meg a General Press Kiadó által felajánlott példányt!
Kiadó: General Press Kiadó, 2024
Oldalszám: 328 oldal
Eredeti cím: Written in Blood
Fordította: Szabó István
ISBN: 9789634528661
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Óvakodj a szavaktól, gyilkos erővel bírnak!
Angela Wood, az ügyes zsebtolvaj csak meg akart leckéztetni egy udvariatlan alakot. Észrevétlenül elemelte a férfi táskáját, de amikor átkutatta, mindössze egy fekete bőrkötéses naplót talált benne, a lapjain pedig a legrosszabb rémálmai elevenedtek meg.
A sötét titkokat rejtő könyv Robert Hunter asztalán köt ki. A nyomozó hamar rájön, hogy egy tébolyult sorozatgyilkossal van dolga, aki különös hangok parancsára cselekszik, és választja ki az áldozatait. A rejtélyes tettes szabadon garázdálkodik, és nem örül, amiért a legféltettebb kincse a rendőrség kezére került: valakinek meg kell fizetnie érte. Hunter nyomozó váratlanul egy őrült gyilkológép önkényes játékában találja magát, amelyben minden eddiginél nagyobb a tét: nemcsak az ő élete forog kockán, de a város biztonsága is.
Véleményem:
Chris Carter Robert Hunter-sorozata igazi komfort olvasmánnyá vált a számomra az évek során, no nem azért, mintha olyan könnyed kis történetek lennének, inkább amiatt, hogy pontosan tudom, mire számíthatok tőlük, és garanciát jelentenek a hátborzongató szórakozásra. A rajongásomat elmélyítette, amikor a tavalyi Könyvfesztiválon volt lehetőségem személyesen is találkozni az íróval, és megtapasztalhattam, milyen kedves, humoros, és az olvasóit szerető fickó. Kíváncsian vágtam hát bele a Vérrel írva című, tizenegyedik kötetbe, ami, bár nem gondoltam volna ennyi idő után, de még mindig tudott valami újat mutatni.
A regény elődei szokásához híven viszonylag hamar belecsap a lecsóba: először megismerkedünk Angelával, a fiatal zsebtolvajjal, aki egy nap éppen szokásos "pénzkereső körútját" járja. A napi munka végeztével betér egy bárba, hogy kieressze a gőzt, ekkor azonban nem tud ellenállni annak, hogy egy végtelenül antipatikusan viselkedő fickó táskáját elcsenje, nem is igazán azért, mert szüksége van rá, inkább amiatt, hogy megleckéztesse. Odahaza azonban szembesül azzal, hogy a táska tartalma sokkal borzasztóbb bárminél, amit el tudott volna képzelni. Abban ugyanis egy naplót talál, ami a lehető legbrutálisabb gyilkosságokat beszéli el, és úgy tűnik, a legkevésbé sem fikció, ami bele van írva.
A napló hamarosan kedvenc nyomozónk, Robert Hunter asztalán köt ki, aki társával, Garciával együtt igyekszik minél előbb kézre keríteni a pszichopata sorozatgyilkost, aki írásba foglalta bűntetteit. A gyilkos leírása szerint a hangoknak engedelmeskedve követte el a szörnyűségeket, ráadásul még a holttestekhez vezető koordinátákat is lejegyezte a naplóba. Miután bebizonyosodik, hogy a könyvbe leírtak tényleg megfelelnek a valóságnak, még sürgetőbb lesz, hogy valahogy ráakadjanak a gyilkosra. Mindeközben viszont az elkövető sem várja tétlenül, hogy megtalálják, éppen ellenkezőleg: ő maga keresi fel Huntert, hogy visszakövetelje tőle a naplót, ezzel pedig kezdetét veszi az izgalmas hajsza, ahol mindenki veszélyben van, és semmi sem pontosan az, aminek látszik.
Az az igazság, hogy bár a sorozat eddigi kötetei viszonylag hasonló sémát követnek, időről időre azt érzem, hogy Carter tud valami újat mutatni, valami más megoldást vagy ötletet választani a regényéhez. Ebben az esetben az újszerűséget az jelentette, hogy a történet az elődeihez képest sokkal kevésbé brutális, legalábbis olyan értelemben, hogy a bűntetteket nem testközelből éljük át, hanem a napló lapjain keresztül. Ez a viszonylagos visszafogottság szerintem jól állt a könyvnek, legalábbis nekem nem attól szokott igazán hatásos lenni egy thriller, hogy minél naturálisabb vagy brutálisabb, inkább a lélektani aspektusoktól és a feszültség adagolásától. Szerintem ez ebben az esetben jól sikerült, a sztori logikusan és szépen építkezett, és ahogy haladtunk előre, egyre izgalmasabbá vált. Tetszett Angela karaktere is, főleg az, hogy nem pusztán mellékszereplőként volt jelen, hanem ennél többet szánt neki az író. A személyes tragédiája igazán megindító volt, és tetszett, ahogy emberileg egyre közelebb kerülnek egymáshoz Roberttel. Carter regényeiben kedvelem azt is, hogy általában a gyilkos fejébe is beleláthatunk, ez most különösen erősen megvalósult a naplóbejegyzéseknek köszönhetően, és bár részleteket nem árulok el róla, de szerintem elgondolkodtató volt a háttértörténet, ami ahhoz vezetett, hogy egy egyébként is labilis elme ilyen szörnyűségeket kövessen el.
Az értékeléseket olvasva azt látom, hogy ez a kötet kicsit megosztóra sikeredett, nem mindenkinek ugyanazt hozta, amit eddig megszoktak az írótól, nekem viszont pont emiatt tetszett, hogy volt benne valami más, valami kicsit eltérő. Most már egyébként is ott tartok, hogy ha a szerző kiadná a bevásárlólistáját, azt is örömmel olvasnám, de a Vérrel írva szerintem tényleg egy jól sikerült regény, ami azoknak is jó választás lehet, akik eddig ódzkodtak a sorozat brutalitásától. Robert Hunter még mindig a szívem csücske, aki ebben a történetben is bebizonyította, hogy nem csak zseniális, hanem emberséges is, és bár nagyon szívesen olvasnék valami teljesen újat is az írótól, azért kedvenc nyomozónk alakjától sem szeretnék még egy jó darabig elbúcsúzni. Remélem, már nem is kell sokat várnunk a következő, Genesis című rész magyar kiadására.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti az izgalmas nyomozós sztorikat és thrillereket, akár akkor is, ha még nem olvasott mást a sorozatból.
Nyereményjáték:
Mostani nyereményjátékunkban a sorozat további kötetei után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a regény címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
"Nyáron olyan lassan, észrevétlenül érkezik a sötétség, akár egy némán lopakodó katona."
Állomáslista:
07.15. Könyv és más
07.19. Milyen könyvet olvassak?
07.23. Hagyjatok! Olvasok!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése