HiSztorik- Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

 

Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Cartaphilus, Budapest, 2013

ISBN: 9789632662824

Fülszöveg:

Philippa ​Gregory újabb bestsellere VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak a történetét tárja az olvasó elé, vagyis a neves angol szerző legnagyobb sikerkönyve, A másik Boleyn lány eseményeinek előzményét meséli el.

Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át – csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát…

Ahogy rajongói már megszokhatták, Philippa Gregory most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb regényében nem a Boleyn Anna miatt félreállított, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti.

A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.

Véleményem:

Régi adósságom törlesztésébe kezdtem, mikor belefogtam Philippa Gregory életművének olvasásába. Első kötetként Az állhatatos hercegnőt választottam, mely talán az írónő egy kevésbé ismert regénye, és amely Aragóniai Katalin életének számomra, és talán mások számára is ismeretlen, első felét mutatja be. Nagyon tetszett, még jobban is, mint Gregory leghíresebb írása, A másik Boleyn lány, melyet azóta szintén olvastam. A magával ragadó történet kiváló korrajzot fest, hűen követi a történelmi eseményeket, ugyanakkor kihasználva az írói szabadságot, merészen használja a fikciós elemeket is. Ugyan a cselekmény nem olyan mozgalmas, inkább elmélkedő, a belső, lelki folyamatokra összpontosít, izgalmakban így sem szenvedünk hiányt. Stílusa nagyon olvasmányos, közérthető, így nem csak a történelmi regények kedvelőinek, de a női sors regények szerelmeseinek is bátran merem ajánlani.

A regény kezdőképe Granada 1491-92-es ostroma. Itt ismerkedünk meg a spanyol királyi párral és legkisebb leányukkal, Catalinával, akinek a nemzetközi diplomácia már három éves korában kijelölte a sorsát: az angol trónörökös, Arthur walesi herceg felesége lesz. Kötelezi a neve és a származása. Kisgyermekkorától kezdve erre az életre nevelik, és ugyan nincs beleszólása a jövője alakulásába, más életutat el sem tud képzelni magának, mint, hogy előbb walesi hercegné, majd angol királyné legyen. Néhány évvel később ifjú hölgyként meg is érkezik Angliába, hogy beteljesítse sorsát, azonban nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy azt előre eltervezték. Arthur herceg alig öt hónappal az esküvő után meghal, Catalina pedig egyedül, támogatók nélkül marad egy rideg, idegen országban, ahol már senki sem számol vele. Hozománya rendezetlen, spanyol rokonai nem kívánják hazatértét. Nem számíthat senkire, magának kell boldogulnia.

Arthur walesi herceg (forrás: Wikipedia)

Az írónő erős, ugyanakkor kifejezetten szerethető karaktert alkotott Catalina személyében. Remekül felépítette a határozott és eltökélt ifjú nő alakját, akinek makacs kitartása nem csak a királynéi cím megszerzéséhez segítette hozzá, de később az angol egyházszakadáshoz is vezetett. A regény alapvetően E/3 személyben íródott, de ezzel párhuzamosan naplószerű "toldásokkal" E/1-ben is megszólaltatja főhősét. Ez az írói megoldás nekem nagyon tetszett, így még árnyaltabb képet kaphattunk Catalina belső vívódásairól, mélyebben megismerhettük érzéseit, gondolatait. Nagy fegyvertény, hogy sikerült a karakterét úgy ábrázolni, hogy a szívós konokság ellenére sem lett számító vagy törtető. Végtelen alázattal, méltósággal és türelemmel tudott szembenézni az élet által rámért csapásokkal. Henrikkel kötött házassága kapcsán, mint mindenkiben, bennem is felmerült a kérdés: tényleg szűz volt még? Én nem hiszem. Egy dinasztikus szövetség érdekében kötött házasság esetén, amikor a házasság érvényességének feltétele az „elhálás”, minimális az esélye, hogy öt hónap alatt ne kerüljön rá sor még akkor is, ha ilyen fiatal az ifjú pár. Jelen esetben a cél szentesítette az eszközt, ez a „hazugság” nem tette őt számomra ellenszenvessé. Catalinán kívül további számos jól kidolgozott karakter is színesíti a történetet, legyen szó az elkényeztetett Henrikről vagy a kőkemény Margaret Beaufortról.

Aragóniai Katalin  (forrás: Wikipedia)

Ugyan a legtöbb részlete romantikus köntösbe burkolózik, de rengeteg ismeret van elrejtve a sorok között. Olvasás közben nemcsak az angol királyi udvar mindennapi élete és szokásai tárulnak filmszerűen a szemünk elé, de szemléletes képet kapunk a korabeli spanyol viszonyokról is. Jól szemlélteti a két birodalom életmódjából, kultúrájából eredő különbségeket is. Catalina nem akármilyen felmenőkkel rendelkezik, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd gyermekeként sorsa alakulását a nemzetközi erőviszonyok és gazdasági érdekek is befolyásolják. A regény kellő részletességgel tárja fel az egyes európai uralkodók törekvéseit, egy-egy szövetség előnyeit, egyes diplomáciai helyzetek megváltozásának következményeit.

Összességében elmondhatom, hogy nagyon tetszett a regény. Különösen nagyra értékeltem a kiemelkedő karakterábrázolást és a szereplők egymáshoz való viszonyának érzékletes bemutatását. Ugyan az előzményeket meséli el, de időben később keletkezett, mint A másik Boleyn lány, érettebb, kevésbé „bulvár szagú”. Számszerűsítve 9 pontot adok a szokásos 10-es skálámon. Egyértelmű, hogy folytatom kalandozásaimat a XVI. századi Angliában Philippa Gregory életművének feltérképezése útján. 

Jehuka