The Crown of Gilded Bones – Az aranyozott csontkorona (értékelés és nyereményjáték)
A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Jennifer L. Armentrout Vér és hamu sorozatának harmadik részét: Az aranyozott csontkorona címmel. Tovább folytatódik Poppy és Casteel váratlan fordulatokkal teli története! Megismerhetjük, hogyan kapcsolódik Poppy Atlantia múltjához, és miféle ellenséggel kell szembenézniük a jelenben. Kövesd az állomásokat és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó, 2023
Oldalszám: 664oldal
Eredeti cím: The Crown of Gilded Bones
Fordította: Rácz Kata
ISBN: 9789635976911
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Hajoljatok meg a királynőtök előtt, vagy mind elvéreztek…
Ő VOLT AZ ÁLDOZAT ÉS A TÚLÉLŐ…
Poppy álmodni sem mert volna róla, hogy ekkora szerelemre lel Casteel királyfi mellett. Élvezni szeretné a boldogságát, azonban először ki kell szabadítaniuk Casteel bátyját, majd megkeresni Poppyét. Veszélyes küldetésük következményei olyan messzire nyúlhatnak, amilyenről egyikük sem álmodott. Mert Poppy a Kiválasztott, az Áldott, ő Atlantia valódi uralkodója. Az istenek királyának vére folyik az ereiben.
AZ ELLENSÉG ÉS A HARCOS…
Poppy mindig arra vágyott, hogy a saját életét irányíthassa, nem másokét. Most azonban döntenie kell, hogy lemond arról, ami megilleti, vagy megszerzi az aranyozott koronát, és a hús és tűz királynőjévé válik. Ám ahogy a királyságok sötét bűnei és véráztatta titkai napvilágra kerülnek, felébred egy rég elfeledett erő, és valódi veszéllyel fenyeget. És őket semmi nem állíthatja meg, hogy megakadályozzák, hogy a korona valaha is Poppy fejére kerüljön.
A SZERELMES ÉS A TÁRS…
Azonban a legnagyobb fenyegetés rájuk és Atlantiára a távoli Nyugaton várakozik. A vér és hamu királynőjének megvannak a saját tervei, és több száz éve csak arra vár, hogy végre megvalósítsa őket. Poppynak és Casteelnek meg kell próbálnia a lehetetlent – elutazni az istenek földjére, hogy felébresszék magát a királyt. Ahogy fény derül a megdöbbentő titkokra és a legdurvább árulásokra, ellenségek bukkannak fel, hogy megingassák mindazt, amiért ők ketten harcolnak. Ők pedig megtapasztalják, hogy meddig hajlandók elmenni a népükért – és egymásért.
ÉS POPPYBÓL KIRÁLYNŐ LESZ…
Az epedve várt folytatás megérkezett!
Véleményem:
Az utóbbi években már óvatosabban vágok bele sorozatokba, főleg, ha terjedelmes fantasy-monstrumokról van szó. Sajnos sokszor éveket kell várni két rész között, és ilyenkor hajlamos vagyok elfelejteni a cselekmény nagy részét, mire eljutok a következő részhez. Ennek ellenére azért néha persze kivételt teszek, így volt ez Jennifer L. Armentrout Vér és hamu sorozatával is, melynek első két része szerencsére igen közel jelent meg egymáshoz, ráadásul annyira el is kapott a történet, hogy úgy döntöttem, megéri a kockázatot. Azt nem mondom, hogy az első 100 oldalon nem kellett felkötni a gatyámat, mire felvettem a fonalat Az aranyozott csontkoronánál, de ezzel együtt is megérte, mert az írónő megint egy izgalmas és összetett regénnyel örvendeztetett meg minket.
A történetbe akkor kapcsolódunk vissza, amikor Poppy és Casteel végre eljut Atlantiába, hogy immár férj és feleségként mutatkozzanak be, és új uralkodóként léphessenek a férfi szüleinek helyébe. Azonban a látogatás már az első pillanatoktól kezdve kudarcba és vérbe fullad. A atlantiai udvarban nem mindenki fogadja kitörő örömmel Poppy érkezését és isteni vérvonalát, ugyanis sokan emlékeznek még arra, milyen volt, amikor a felsőbb lények megrészegültek a hatalomtól és veszélyessé váltak. A fiatal pár, különösen Poppy tehát egy percig sincs biztonságban, amit egyedül az ellensúlyoz, hogy mindezzel párhuzamosan ő maga is egyre inkább ráébred a hatalmára, aminek a határairól egyelőre senkinek sincs elképzelése.
A regény egyik fő kérdését éppen Poppy származásának kutatása jelenti, ráadásul ezzel kapcsolatban több fordulatot is megélhetünk a fejezeteket olvasva. Egy biztos, a lány és Casteel még mindig meg szeretnék menteni a fivéreiket, de könnyen lehet, hogy ehhez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a Vérkirályság ellen indított háború, aminek következményei beláthatatlanok. Poppynak döntenie kell, hogy képes-e azzá az uralkodóvá válni, akire az atlantiaiaknak szüksége van, és ha igen, milyen erőforrásokat és szövetségeseket tud maga mellé állítani, ha végre sor kerül a két királynő összecsapására. A történetről igazából ennyit mondanék dióhéjban, hiszen a cselekmény bőven tartogat meglepetéseket, ráadásul most is olyan befejezést kapunk, ami után tövig rághatjuk a körmünket, hogy mikor érkezik már a folytatás.
Hogy először beszéljek kicsit az esetleges negatívumokról, most először éreztem azt a sorozat olvasása során, hogy talán a kevesebb több lett volna. Nem mondom, hogy sok lenne az üresjárat vagy hogy unalmas lett volna bármelyik fejezet, viszont eléggé sok az ismétlés (amit eleinte persze nem bántam, mert képbe kellett újra tennem magamat), és a cselekmény sem annyira pörgős minden ponton. Ami viszont tetszett, az a karakterek fejlődése, ebben a részben ez igazán Poppyra volt igaz. A lányt sokáig elnyomták és mások akarták irányítani, ebben a részben viszont egyre határozottabban áll ki amellett, amiben hisz, és az sem okoz gondot számára, hogy a tettek mezejére lépjen, ha kell. Casteel nem került annyira a reflektorfénybe, ugyanakkor nagyon szerettem, mennyire támogató a feleségével szemben, és ez nem csupán macsós védelmezésben nyilvánul meg, hanem abban, hogy engedi dönteni és szeretné, ha önmagává válna - elfogadva, bárki is legyen.
Újabb részletekkel tágult az eddig megismert univerzum, mind a regény helyszíneit illetően (itt főleg Elíziumot emelném ki), mind a különböző, természetfeletti lények tekintetében. Nekem még mindig nagyon tetszik, hogy az írónő csavart egy kicsit a klasszikus vámpíros-vérfarkasos sztorikon, és az egész történetet megbolondította az istenekkel is. A két főszereplő között most is izzott a levegő, bőven akadnak szenvedélyesebb fejezetek, ahogy a véresebb, naturálisabb jeleneteket sem kellett nélkülöznünk. Igaz, hogy Poppy származásának története egy ponton kezdett kicsit hasonlítani egy brazil szappanoperára, egy szavam sem lehetett abból a szempontból, hogy képes volt az írónő állandó bizonytalanságban tartani, és egy ponton kifejezetten meg is lepni. Szóval mindent egybevetve, igaz, hogy ez a rész most eggyel nehezebben csúszott, de a végére remekül szépített, én pedig nagyon bízom benne, hogy nem kell túl sokat várni a folytatásra.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki egy aprólékosan felépített, romantikus fantasy-t szeretne olvasni (szigorúan az első résszel kezdve!).
Nyereményjáték:
A regény beleolvasóját érdemes elolvasnotok, így könnyen megválaszolhatjátok minden állomáson a kérdéseinket. A feladat a szokásos, a megoldást írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Milyen ékszert viseltek az atlantaiak a felkarjukon?
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése